34. FEJEZET

Abban a pillanatban  legszívesebben eltűntem volna még a föld színéről is , annyira kínos és megalázó helyzetbe kerültem . Ha életem legrosszabb momentumait kellene felsorolnom , ez biztosan előkelő pozíciót foglalna el közöttük .
Igen , Bojan megcsalt , kitudja már hányszor , kitudja már hány nővel .  Vagy csak egyszeri eset lett volna ? Akkor és ott nem számított , csak az , hogy egy másik lányt csókol úgy , mint valamikor engem . Döbbenten álltam a tények előtt , melyek kétségtelenül nem hazudtak . A szemem előtt lepergett minden meghatározó együtt töltött pillanat s ezzel egy időben azt éreztem , hogy az életem szépen lassan összeomlik , akárcsak egy kártyavár .  Mindent elsöprő csata dúlt bennem : megüssem , vagy ... ne üssem ? Legszívesebben berohantam volna , és akkorát lekevertem volna mindkét félnek , hogy örökre megjegyezzék , egy ember életével , érzéseivel nem lehet csak így játszadozni . De miért tette Bojan ? Teljesen értetlenül álltam az egész előtt . És miért pont vele ? Mégis mi a fenét keresett ott Blanca ? Ez még csak rontott az egészen . A sírás fojtogatását éreztem már . Nem akartam gyengének tűnni , becsaptam az ajtót teljes erőmből , és rohanni kezdtem .

- Gaby , kérlek várj ! Kérlek szépen ! Mindent meg tudok magyarázni , esküszöm ! - kiáltott , majd utánam indult . Ezúttal azonban gyorsabb voltam , hiszen mire ő elérte a bejárati ajtót, én már az autóban ültem . Miközben kifele tolattam , minden követ megmozgattott , hogy visszatartson . Csapkodta az ablakot , könyörgött , hogy álljak meg és beszéljünk . Azt hiszem a legnagyobb hatást mégis azzal értem el , amikor könnyes szemmel , ugyanakkor gyilkos dühvel a tekintetemben még egyszer utoljára ránéztem , majd a lehető leggyorsabban elhajtottam . Kétségbeesés tükröződött az arcán , habár véleményem szerint  fogalma sem volt arról , mekkora fájdalmat okozott nekem . Mintha a lelkem egy kis darabkája meghalt volna , a szívem egy rejtett zuga teljesen kiürült. Előrször fájdalmat , aztán pedig ürességet éreztem .  Én tényleg próbáltam nyugodt maradni , de amint az autópályára értem , elvesztettem a kontrollt önmagam fölött : kitört belőlem a sírás . Ha nem húzok le az út szélére , minden bizonnyal meg lettek volna számlálva a pillanataim , hiszen patakzó könnyeimtől semmit sem láttam . Ki akartam mindent zárni a fejemből , bekapcsoltam a rádiót , feltekertem a hangerőt a maximumra .( KATT ! )Nem akartam többé érezni , gondolkodni , de amikor a lágy , gyönyörű dallamok felcsendültek újra felszakadtak a friss sebek . A fejem lehajtottam ,miközben a kormányt markoltam és zokogtam .  Kerestem a választ a miértkere , és egyszerűen nem tudtam eldönteni , hogy mi oka van annak , hogy ez történik velem . Hiszen én feltétel nélkül , odaadóan szerettem , mégis újra a földre kerültem . Nem értettem már semmit , romokban hevert az életem , minden amit igaznak hittem szertefoszlott .
Mindennek tökéletesnek kellett volna lennie .De nem így volt , hiszen teljesen  megsemmisült amiben eddig hittem . Értelmét vesztette az összes együtt eltöltött pillanat . Amikor Bojan arcképe kúszott be lelki szemeim elé , a sírás mégjobban úrrá lett rajtam . Hogy lehettem ennyire naiv már megint ? Erre a kédésre nem volt bátorságom válaszolni , mindössze annyi fogalmazódott meg bennem , hogy soha többé nem kerülhetek ilyen helyzetbe . Nem akartam többé semmit érezni , csak gépiesen teljesíteni mindazt amit elvárnak tőlem . Abban a pillanatban elhatároztam , hogy blokkolom érzéseimet , és ezek után csak én irányítok , senki és semmi nem fog rám hatással lenni . Azt hiszem egy új énem született ott az autópálya szélén . Hatalmas személyiségfejlődésen mentem át néhány perc alatt . Talán rossz irányba .

Amint kicsit alábbhagyott a szipogás , kezembe vettem a telefonomat , s Gerard számát tárcsáztam .
- Na mi újság , angyalom ? Merre andalogtok éppen ?
- Geri kérhetek valamit ?
- Ne viccelj , Gaby , hogyne kérhetél , de mi az... ? - állt meg egy rövid időre - Csak nem sírtál ?
- Ne kérdezz semmit , jó ? Nem akarok róla beszélni . - újra könnyek gyűltek a szemembe s igencsak nehezemre esett megszólalni . - Áll még a party holnap este a Hiltonban ?
- Persze ... de hát mivel nem találtam partnert , egyedül kell mennem ... - sóhajtott szomorúan .
- Szó sincs róla , nyolcra gyere értem .
- Gaby , ez nem poénos . Hiszen te Angliában vagy !
- Igen , de már nem sokáig .  - újra közbe akart szólni,mire én belefojtottam a szót  . - Csssss. Csak tedd amit kértem .
- De...
- Ne légy annyira kíváncsi ! Puszi Gerard ! - zártam le a beszélgetést hirtelen .

Szépen lassan körvonalazódtak bennem a terv részletei , és akkor már tudtam : holnap este kitombolom magam Gerarddal , senki és semmi nem állhat az utamba . Mindenesetre egy új külsővel szerettem volna megjelenni , hogy mindenkinek leessen az álla  . Elhatároztam , hogy bejelentkezem Pedrohoz , a fodrászomhoz , majd vásárolok valami csini cuccot .  Nem is csini , hanem inkább állati dögös cuccot . Gyökeres változást akartam , hogy senki se ismerjen rá a régi Gabriella Rossira . Szerettem volna kiadni a bennem rejlő összes vadságot  , ennél jobb lehetőséget erre pedig nem találtam . Amúgy is haragudtam mindenre és mindenkire ,tombolásra volt szükségem . Gondolom mondanom sem kell , hogy telefonomat azonnal lezártam , és a táskám legmélyebb zugába dobtam , ugyanis elérhetetlen akartam lenni , és csak magammal foglalkozni .
Egy keveset aludtam akkor éjszaka valami motelben , majd hazaindultam . A lehető leghosszabb utat választottam , a kocsikázás kikapcsolt , jól esett csak úgy száguldani . Kb reggel nyolckor szálltam ki végleg , miután betolattam a garázsba . Gondoltam kipakolom a bőröndömet , reggelizek , majd belevágok a nagy átalakulásba .
Amikor beléptem az üres házba , nem mondom , hogy kellemes érzésem támadt . Itt minden kettőnkre emlékeztetett , ez pedig a legutolsó dolog volt , amire gondolni szerettem volna adott körülmények között. Vaciláltam még egy darabig , aztán határozottan eldöntöttem , hogy lemondok az itthoni reggeliről , majd talán harapok valamit McDonald's -ban . Addig sem kell legalább itthon lennem .

Megreggelizem , majd következő utam az én drága Pedro fodrászomhoz vezetett . Senkire sem bíztam volna féltett kincsemet rajta kívül . Mindazok mellett , hogy remelkül végezte a dolgát , mindenkihez volt egy-két kedves szava . Össze is barátkoztunk már az első alkalommal , azóta meg sem fordult a fejemben , hogy változtassak .Most is alig vártam már , hogy milyen újdonsággal rukkol elő , ugyanis soha nem engedett el változás nélkül , ezúttal pedig én is nagyon vágytam egy radikális átalakulásra .
- Sziaaaaaa , kicsi Gaby ! Ne tudd meg , mennyire vártalak már ! - ölelt át szorosan .
- Alig vártam , hogy jöhessek . Nos , valami ötlet ? -  mutattam végig magamon .
- Abból aztán nincs hiány sosem ! Hidd el . Mondjuk ez attól függ , hogy te mit szeretnél .
- Na jól figyelj Pedrito . Azt csinálsz , amihez csak kedved szottyan !
- Várj csak ... Akkor most komolyan megengeded , hogy ... ?
- Igen , levághatod , bármiben támogatlak ! Valami szexi frizurát  dobj össze nekem , ugyanis ma este jelenésem van - vigyorodtam el .
- Nocsaaak . Mesélj ! Mi újság ?
- Hát az igazság az , hogy nagy reményeket fűzök ehhez az estéhez . Egy fergetegeset akarok bulizni .
- És ? Csak nem egyedül....?
-Nem bizony , a legjobb társat találtam . De többet nem is akarok elárulni , majd ha már nem lesz minden ennyire zavaros , talán ...
- Gonosz vaaaaagy ! Mindenesetre szorítok , hogy összejöjjön , amit tervezel . Persze minden tőlem telhetőt megtennék , hogy sikered legyen , úgyhogy szerintem vágjunk bele . Magadra sem fogsz ismerni .
- Pedro , tudom , hogy már így is pofátlan vagyok , hogy utolsó percben jelentkztem be , de lehetne még egy kérésem ?
- Kizárólag akkor , ha ... - gondolkodott el - Kaphatok a végén egy óriási nagy puszit !
- Áll az alku ! Tudtam én , hogy ki tudunk mi egyezni . Nos arról lenne szó , hogy nem ártana egy időpont a kozmetikushoz is . Persze , ha gondot okoz , semmi baj , nem annyira életbevágó , csak ...
- Huhuuuh ... Gaby , egyre jobban kezd érdekelni , mi ez a nagy készülődés ! Ígérd meg , hogy bemutatod majd nekem is ! Megyek beszélek Luisaval .
- Köszönöm szépen , mindent köszönök . - küldtem felé egy puszifelhőt vigyorogva.

Szerintem hosszú órákat tölthettem el a szépségszalonban , viszont az eredmény magáért beszélt . Teljesen más ember lettem , egy igazi díva .  Pedro rövid , modern , mégis szexi fürtöket varázsolt nekem ,  új embernek éreztem magam . Miután elköszöntem a fodrászok gyöngyétől kezdetét vette a bevásárlótúra . Ezúttal egészen más cuccokat vettem magamnak , néha még én sem tudtam elhinni , hogy valaha is fel fogom venni ezeket a merész darabokat . De mivel elhatároztam , hogy levetkőzöm régi szokásaimat és merészebb leszek , boldogan pakolgattam a szatyrokba . Igazi kikapcsolódás volt ez a néhány óra  , azonban kezdtem kifutni lassacskán az időből , így muszáj volt hazafele vennem az irányt . Útközben vettem valami kaját ebédre , főzni ugyanis semmi képpen sem maradt volna időm . Gyorsan lerendeztem az evést , kipakoltam az újdonságokat , majd hozzáláttam , hogy összeállítsak egy különlegesen csinos szettet ma estére . Közben rátaláltam a mobilomra is a táskám alján ,  behajítottam a fiók mélyére . Töltöttem egy pohár pezsgőt , és beindítottam a zenét , így sokkal kellemesebb volt készülődni . Hangosan felnevettem , amikor ráismertem Beyonce dalára ( KATT ! ) , annyira találó volt ez az akkori helyzetre ! Énekeltem , táncoltam , közben meg öltözködtem is . Mindent beleadtam , de azért így utólag remélem  nem hallotta túl sok szomszéd a rögtönzött koncertemet. Jól hangoltam a bulira ! Megigazítottam a sminkem és már csak a cipőmet volt időm felvenni ( KATT ! ), ugyis megszólalt a csengő . Még egyszer utoljára belenéztem a tükörbe , majd odatipegtem és csábosan , a falnak dőlve nyitottam ajtót . Gerard arckifejezése röhögésre késztetett , viszont valami csoda folytán kibírtam ,s csupán egy búgó ' Hello ' csúszott ki a számon , miközben végigsimítottam az arcán , majd mikor automatikusan lehajolt , puszit lehelltem a nyakára . Éreztem , ahogy beleborzong . Élveztem az elért hatást . Nagyon !
- Na mit szólsz Gabriella Rossi legújabb kiadásához ? - pördültem meg előtte .
- Khmm ... - köszörülte meg a torkát , mintha zavarban lett volna . - Megőrjítesz . - nyelt nagyot . - Nem fogsz te így megfázni ? Alig van rajtad valami. - próbálta rám teregetni bőrdzsekiét .
- Hidd el nem fogok . Vagy találán nem tetszem ?
- Erről... izé ... szó sincs .
- Akkor indulhatunk ? - mosolyogtam bájosan, majd belekaroltam .

- Nocsak , nocsak . Ma estére előkaptad a Porschét ? Minek köszönhető ?
- Hát csak nem állíthattam ide a kis hétköznapi tucat Audimmal . Ha már ennyire kicsípted magad , én sem akartam alulmaradni . - nyitotta ki előttem a kocsi ajtót , majd ő is behuppant mellém .
- Ezt már szeretem !
- Öhhmm ... - fogott hozzá kicsit bátortalanul . - Megkérdezhetném , mégis mi történt köztetek ?
- Megkérdezheted , csak éppenséggel nem válaszolok . - nyújtottam ki pimaszul a nyelvem . - Legyen elég annyi ,hogy azt hittem , Bojan más , mint a többi , de szokás szerint mellényúltam . Egy szemétláda .
- Értem ... de ne aggódj majd beszélek én a fejével a kis mitugrásznak .
- Nem , Geri , szükségtelen , majd túlteszem magam rajta . Már minden hiába . És amúgy is , a ma este csak kettőnkön áll ! - kacsintottam , majd mosolyogva bámultam ki az ablakon . Nagyon tetszett , hogy ennyire zavarba tudom hozni az ehhez hasonló kijelentéseimmel  , olyan aranyos volt , ahogy nagyokat nyelt , azon filózva , vajon mit is válaszoljon . Szabad embernek éreztem magam , pedig tulajdonképpen Bojannal ki sem mondtuk , hogy vége . És nem is gondoltam végig , hogy helyes-e amit csinálok , pedig igazán nem ártott volna ! Persze én szeretem megnehezíteni a dolgomat ,s ha nincs semmi problémám , gond nélkül , rögvest kreálok egyet ! Na de térjünk vissza az akkor estéhez . Privát buli volt , ami egyet jelentett a paparazzók kizárásával hál'Istennek , már csak ők hiányoztak volna . Gerard nagyon aranyos volt , karonfogva vezetgetett mindenfelé.
Bámulatos volt az egész hely , csupa menő alak bulizott mindenfelé , én meg csak ámultam-bámultam . Nem sokáig , ugyanis amint sikerült lerakni a táskámat , Geri máris rángatott befele a tömegbe .
- Nocsak , új kedvenc szám ? - néztem rá kérdőn .
- Hát mondhatni úgy is . Viszont ma amikor először rádpillantottam kb ez volt az első reakcióm . Who's that chick ??- fogott buzgó éneklésbe . Kifulladásig táncoltunk , a végére már egészen közel kerültünk egymáshoz . Egy kis pihenő következett , valami színes , gyenge koktélokat iszogattunk , habár nekem abból is megártott egy nagyobb dózis . Persze észre sem vettem , hogy kicsit a föld felett lebegek már .
- Nincs itt senki ismerős ? - érdeklődtem .
- Miért , már nem is éred be velem ? - ivott bele italába .
- Minnél több , annál jobb .  - vontam meg a vállam .
- Szóval így működnek a dolgok nálad . De hát sajnálom , ma este csak én állok rendelkezésre .
- Ahh ... majd csak kibírom . - legyintettem tettetett flegmasággal .
- Gyere táncolni , gyönyörűm !
Egyhuzamban meg sem álltunk öt dalig , de azt hiszem úgy igazán Rihanna We Found Love ( KATT ) száma hozott közel bennünket egymáshoz . Mert kétségkívül találtunk valamit egymásban . Ha nem is szerelmet , de alig kontrollálható vonzalmat mindenképpen . Ahogy hozzám ért , ahogy rám mosolygott , mind-mind apró dolgok voltak , mégis annyira jól estek , mint kevés egyéb , amit valaha kaptam más férfiaktól . Ő másképpen közeledett hozzám , hosszú hónapokon át kerülgettük a forrókását , s azt hiszem ez tette az egészet annyira különlegessé.  Amikor már szinte minden határt átléptünk , kicsit inamba szállt a bátorságom . Pedig valósággal jól esett , ahogy hozzám simult , átölelt , velem együtt mozgott a ritmusra . Mégis bizonytalan voltam , az utolsó percben hátráltam meg , már megint .
- Geri , elmegyek a mosdóig , rendben ?
- Elkísérjelek ? Tudod ... hatalmas itt a tömeg ... Nem szeretném , hogy bajod essen .
- Azért csak odatalálok ! - mosolyogtam rá , és máris hátat fordítottam .
Gyorsan megigazítottam még a sminkemet is , majd kifele indultam volna , de muszáj volt még egyszer belenéznem a tükörbe . Annyira fura volt , mintha egy teljesen más ember nézne vissza rám.  Ugyanzok a vonások teljesen már körítéssel . Kíváncsi lettem volna , mit szól ehhez Stella , Sebi , Cesc ... és a többiek ? Azon gondolkodtam , vajon Bojan riasztotta-e már az egész brigádot , hogy leléptem . Csak remélni tudtam , hogy van annyi esze és nem veri nagy dobra az egészet . Nem szerettem volna , hogy mindenki rajtunk csámcsogjon , s feltételeztem , hogy ő sem lenne azért annyira hülye , hogy magára haragítsa az összes barátját . Habár több , mint valószínű , hogy valamikor minden titokra fény derül . Mégis valahogy akkor mintha taszított volna az egész , az agyam automatikusan visszautasította a rossz emlékek felidézését.

Kilépve a mosdóból azt kellett észrevennem , hogy odakint még nagyobb hangzavar uralkodik , mint amire emlékeztem . Kellett néhány másodperc , amíg hozzászoktam a fényekhez és örjöngéshez , kicsit talán meg is szédültem . Tekintetemmel a tömeget pásztáztam, Geri után kutatva , amikor két erős kar fondódott derekam köré . Feltételeztem , hogy ő talált rám . Mosolyogva fordultam meg , de rá kellett döbbennem , hogy nagyon nem ő az . Egy ismeretlen , kigyúrt testű , bárgyún mosolygó szépfiú rángatott a tömeg széle felé. Mentem utána hűségesen , gondoltam egy táncot  megér , és nagy baj csak nem lehet belőle . Ritkulni kezdett az emberek sokasága , már a romantikázó párok mellett haladtunk el , amikor hirtelen megtorpant , majd érzéki táncba kezdett . Vettem a lapot én is , s készségesen  válaszoltam mozdulataira. Be kell vallanom ,valóban jól mozgott ! Már csak a nevére lettem volna kíváncsi . Ő ennél azonban kicsivel rámenősebbnek bizonyzult , s olyan szinten szabad utat adott magának , hogy már kezet kellett emelnem rá . Persze semmi esélyem nem volt , könnyű szerrel hatástalanított , s továbbment . A nyakam csókolgatta , én meg mrá szinte ordítottam .
- Engedj el , jó?
- Miért cicám , nem tetszik ?
- Nem , egyáltalán . És ha már itt tartunk , nem vagyok senki cicája.- próbáltam ellökni magamtól .
- Imádom , ha egy nő nehezen adja magát . - súgta a fülembe , s már a topom alját keresgélte .
Na ez már tényleg sok volt , de nem igazán tudtam , hogy szabadulhatnék .
- Azt hiszem , én most mennék . - indultam el .
- Nem mész te sehová ! - kiáltott rám . Na ez már naagyon nem tetszett .
- Hagyj békén te állat ! Geraaaard ! - kiáltoztam kétségbeesetten. - Geraaaard !
- Csönd legyen , cica . Meglátod , jól elleszünk . - fogta be a számat kajánul vigyrogva. Csak remélni tudtam , hogy Geri mégis utánam jött , és iménti kétségbeesett segélykiáltásaim célba értek . Az ijedtségtől szinte már sírnom kellett . De a megmentő nem jött , s lassan már beletörődtem , hogy nincs menekvés. Hisztérikusan sírtam és kapálóztam , miközben Geri nevét igyekeztem ordibálni . Behunytam a szemem , nem akartam látni mi történik, elegendő volt érezni . Rázott a hideg minden érintésétől , és ezúttal nem a szó jó értelmében . Feladtam . Csak zokogtam . Azt kívántam legyen már vége az egésznek !
- Ne bánts ... kérlek ... - próbálkoztam még egyszer utoljára . Utoljára , hiszen támadómat hatalmas ütés súlytotta le , és ezuttal már tényleg Gerard zárt szorosan a karjaiba . Újra zokogtam , erősebben , mint addig bármikor . Az a rettegés , amit az elmúlt percekben átéltem ... nem kívánom senkinek . A mellkasába temettem az arcom és csak sírtam . Hallottam a szíve felgyorsult ritmusát , valószínűleg ő is nagyon megijedt .
- Gaby , gyönyörűm , bocsáss meg . Kérlek szépen . Nem vigyáztam rád eléggé . Annyira sajnálom ! Nem lett volna szabad egyedül hagyjalak .
- Semmi baj Gerard. Csak ne engedj el  .-bújtam oda hozzá szorosan  . - Most már rendben vagyok . De haza akarok menni . Vigyél haza.
- Kizárt dolog , hogy még egyszer egyedül hagyjalak . Szépen hazamegyünk , ott az a szép nagy , új lakás , teljesen egyedül lakom , szóval azt látok vendégül , akit éppen akarok . És minden hátsó szándék nélkül , tényleg , veled kell maradnom! Tudod , mennyire féltem , amikor szem elől tévesztettelek ? Nem akarom többé azt érezni .
- Rendben , menjünk . - fogtam meg a kezét .
Gyorsan rátaláltunk a cuccainkra és máris hazafele tartottunk . Gerard teljesen üres lakásába .  Amint  kiszálltam az autóból , olyan érzésem támadt , hogy egy tapodtat sem tudok tovább menni . A lábaim összecsuklottak , csak azzal volt szerencsém , hogy drága barátom azonnal elkapott . Nem csoda , hogy ilyen állapotba kerültem , hiszen jóformán két napja egy szemhúnyásnyit sem aludtam .
- Beviszlek , jó? Csak maradj nyugton . - kapott fel az ölébe .
- Mi lenne velem nélküled ?  - pusziltam meg az arcát mosolyogva , miközben átléptük a küszöböt .
- És itt is vagyunk . Ismered a járást , innen szabad utat adok , azt a szobát választod , amelyiket szeretnéd , azt csinálsz , amit csak szeretnél . Mondjuk hozhatok valami innivalót ?
- Jó lenne egy pohár víz !
Amint kimondtam , már szaladt is . Kilépett a az előtérből , és mintha teljesen kihúnyt volna a fény az egész laskásból .Komor volt nélküle minden , engem pedig újra a sírás kerülgetett . Olyan rossz érézsem támadt . Valahogyan elvánszorogtam a lépcsőig , és gondolkodás nélkül leültem . Ha csak pár percig is , meg akartam semmisülni , egyszerűen nem akartam érezni a fájdalmat , a tüskét a szívemben .Azon is gonolkodtam , hogy vajon beszéljek - e róla Gerinek .  Nem bírtam már magamban tartani , viszont még egy beszélgetés erejéig sem szerettem volna felidézni a tegnap estét.
- Gaby , mit csinálsz itt ? - nézett rám idegesen . - Miért nem az ágyon ülsz ?
Lassú tempóban tápászkodtam fel , szembekerültünk egymással . Mivel egy lépcsőfokkal fennebb álltam , teljesen egy szintre kerültünk . Szomorúan néztem rá .
- Gyönyörűm , nem tudom mit tett Bojan , hogy ennyire kivagy... de igazán érdekelne !
- Ígérem , elmondom . De értsd meg , most képtelen lennék erről beszélni . Annyira fáj itt . - helyeztem a kezét a szívemre , miközben éreztem, szemeim megtelnek könnyekkel .
- Ne légy szomorú Gaby , kérlek . Szőrnyű érzés így látni téged . Mosolyogj , biztosan meg tudjátok majd beszélni !
- Jhaaaj , Geri . - sóhajtottam. - Olyan jó , hogy itt vagy nekem . Rád bármikor számíthatok , igaz ? - simítottam végig borostás arcán  . Jobban meggondolva teljesen ellentéte volt Bojannak : óriás macsó , a kis törpe sráccal szemben . Sosem kerültünk még ennyire közel egymáshoz .
- Bármikor ... - nézett mélyen a szemembe .  A szemembe , majd a számra , a szemembe , majd a számra . Nem akarta , nem merte megtenni . Én viszont semmit sem szerettem volna jobban abban a pillanatban , minthogy megcsókoljon . Lépnem kellett . Amikor a köztünk lévő távolság megsemmisült , ajkaink összeértek. Nem tartott sokáig , megszeppenve bámult rám .
- Ezt ... ezt nem szabad . Gaby , nagyon meg fogod bánni .
- Tudom mit akarok . Téged !
- Ezt nem gondoltad végig . Értsd meg , nem használhatom ki a helyzetet. Nem akarom , hogy a düh vezéreljen és csak a bosszú miatt legyél velem .
- Csssss .... -hallgattattam el , majd lágyan megcsókoltam .
Még egyszer  megpróbált ellenállni .Bizonytalanságot és tanácstalanságot olvastam ki a tekintetéből . Valószínűleg fogalma sem volt , az eszére , vagy a szívére hallgasson ? Hiszen ő nem tudhatta ami Bojannal történt !  Próbáltam a lehető legmeggyőzőbb lenni ,és  ha őszinte akarok lenni magammal , már régóta kíváncsi voltam , hogyan viselkednénk ebben a helyzetben .
Azután már nem volt visszaút . Amikot átléptük a háló küszöbét , áthángtunk minden iratlan szabályt . Kétségbeesetten vágytam minden egyes érintésére . Akartam és kívántam őt , de azért a szívem mélyén még mindig ott motoszkált , hogy nem cselekszem helyesen . . Rövidesen azonban minden kétely szertefoszlott , s kizárólag egymásra hagyatkoztunk egy szenvedélyes éjszaka erejéig ...

33. FEJEZET

Na meglett ! Mindenképpen ma szerettem volna feltenni , és ennek a legfőbb oka az , hogy az én drága LEGJOBB BARÁTNŐMNEK ma van a születésnapja , szóval különleges ez a nap számomra ! Köszönöm , hogy vagy nekem  ! Ez úton is szeretnék nagyon sok boldogságot és egészséget kívánni , a többi meg jön magától :D:D Te vagy a LEGJOBB dolog , amit valaha kaptam az élettől ! Remélem tudod , hogy nagyon szeretlek , és hiányzol !!!!!!


Az őrület határán álltam , az út , amely odafele menet gyorsan letelt , akkor mintha egy örökkévalóság lett volna . Megállás nélkül tárcsáztam Stellát , de képtelen voltam elérni .  Fogalmam sem volt , hogy mi történik vele éppen , hogy van és mi módon került kórházba . Sem ő , sem pedig David nem volt hajlandó válaszolni . Iszonyatosan ideges voltam , Gerarddal is állandóan ordibáltam , egy adott pillanatban már félre akartam tolni a volántól , hogy én vezethessek és gyorsabban menjünk . Persze ő megtette a tőle telhetőt , csak én voltam kicsit túlhevülve . Szerintem már úgy is rég átléptük a sebességkorlátot !

   -Gaby , nyugi már . Attól , hogy hisztizel se a kocsi nem fog gyorsabban menni , és Stella sem lessz jobban . Rendben van ne aggódj , erős lány ő !

-Gerard , most csak hallgass légyszíves , csak hallgass , mert nem állok jót magamért !

Szegény srác meg sem mert szólalni többet , hiszen tudta , ha legjobb barátnőmről van szó , sosem tréfálok , és bármire , szószerint akármire képes vagyok .

Csak tovább telefonáltam , de semmi válasz . Egyfelől Davidra is mérges voltam . Miért nem volt képes értesíteni engem , ha bármi apróság történt is ? Ekkora idegességen régóta ne mentem már kersztül . Lerágtam a fél karom , gyomoridegem órák óta erősödött , nem tudtam már hovatenni magam , amikor Gerard lefékezett a Barcelonai városi korház előtt .

Féltem , remegtek a lábaim , szinte egész testemben reszkettem a  rémülettől és attól ami most odabent  várhat . Alig tudtam visszatartani egyre csak fojtogató könnyeimet .  Gerard megfogta a kezemet s közelebb húzott magához , majd hosszan ölelt .

-Gyere Gaby , menjünk , nincs semmi baj , meglátod . – húzott a bejárat  felé .

Amint kicsit magamba szálltam rohanni kezdtem . Képtelen voltam várakozni , amíg a lift befut, ezért inkább a rögösebb utat választottam és a lépcsők felé szaladtam . Csak róttam az emeleteket , éreztem , hogy azonnal kiköpöm a tüdőm , ha nem ér véget az ész nélküli vágta . Az egészben az volt a fura , hogy igazából fogalmam sem volt , Stella hol van . Csak az ösztöneim vezettek , tudtam , hogy ahová visznek a lábaim , ott lesz ő.

Egy fehér ajtó előtt álltam . Semmiben sem különbözött a többitől , mégis majd’ kiugrott a szívem , amikor ránéztem . Benéztem a kis ablakon és összeszorult a szívem , amikor megláttam sáppadt barátnőmet a kórházi ágyon . A kezem a kilincsre helyeztem , s csak lassan , nagyon lassan nyitottam be .

Máris megnyugodtam kicsit , amikor az ajtónyílásra azonnal reagált és hirtelen felém fordította a fejét . Két hatalmas lépéssel ott termettem mellette , egy széket húztam oda gyorsan az ágyhoz , majd leültem , s kezét szorongattam meg ölelgettem felváltva .

-Stella , mi ez az egész, mi történt ? – hadartam reszkető hanggal .

-Ne aggódj Gaby , semmi komoly !  Csak kiment a bokám  .

-Istenem – hajtottam le a fejem az ágyra hálálkodva , hogy semmi súlyos . Azt kétségtelenül nem éltem volna túl . Alig bírtam ki , hogy ne kezdjek el bőgni örömömben . – Miért nem szóltatok ? És ha semmi komoly , miért vagy falfehér ?

-Hát nem volt valami egyszerű helyretennie a dokinak , elég ügyetlenül estem .  És én kértem , hogy ne értesítsenek . Van elég problémád amúgy is , nem akartam elrontani a hétvégédet , tudtam , hogy mennyire vártad már , hogy találkozz Sebbel .

-De Stella , ez nem mentség . Képzeld magad a helyembe ! Mit szóltál volna , ha téged hív fel Cesc egy olyan kis egyszerű szöveggel , hogy : ’’ Hello , mizu Stellával ? Hallottam , hogy kórházban van . ’’

-Talán nem volt helyes , belátom , de jót akartam neked !

-A fenébe is  - sírtam el magam – Tudom , hogy jót akartál nekem , de sose ijessz rám ennyire többé . -  zokogtam most már kicsit mosolyogva . – Fogalmad sincs , mennyire kétségbeestem. De mégis mi történt ?

-Háát az úgy volt , hogy főzőcskéztem , és ugye kifogyott a lisz , az utánpótlás a szekrényen volt , amit persze nem értem el .Nagy nehezen odavonszoltam egy széket , felálltam és hát... ez lett ... – mutatott lábára.

-Na látod , ezért nem főzök én ! – jelentettem ki büszkén.

-Ne menőzz ezzel , egyszer úgyis szabadon foglak és  a szárnyaim alá veszlek . Különben Bojan nem hiszem , hogy olyan feleséget akar magának , aki egy tojást is csak nagy erőfeszítések árán tör fel . – gúnyolódott.

-Na-na , azért ennyire ne túlozzunk légyszíves  ! A sajtos - sonkás rántotta a specialitásom ! – védtem meg magam .

-Ohhh , micsoda repertoár  drágám ! –forgatta a szemeit – De lesz ez még jobb is , csak végezzünk már a sulival , s olyan szakácsnőt faragok belőled , hogy csak na !

-Hát azt még meglátjuk ... – fintorogtam .

-Na és milyen volt Valencia ?

-Hjaaaj ... – merengtem el , továbbra is a kezét szorongatva . – Valencia , csodálatos hely , főleg ha jó a társaság.

-Várj egy kicsit , most remélem a társaság címszó alatt Sebastianra célzol .

-Rá is , meg ... Gerardra is ... – sütöttem le a szemem .

-De ugye nem ... ?

-Jaj , az Istenért Stella , ne  gondolj már hülyeségekre azonnal! – ugrottam fel ingerülten .

-Hmm ... csak az reagál ilyen hevesen , aki hibásnak érzi magát ... – utalgatott.

Nem akartam veszekedni , tényleg nem , de már gondolkodni is alig tudtam  az idegességtől.

-Nem történt semmi , jó? Gerard aranyos volt , én is kedves voltam vele , Sebbel összehaverkodtak , jól meg voltak egymással . Ennyi az egész . Aztán hazarohantunk , én meg egész úton hisztiztem , hogy vezessen gyorsabban , látni akartalak már minél hamarabb, rettenetesen aggódtam érted !

-Ha te mondod ...

-Stella , ne legyél már ilyen , tudod , hogy milyen határozatlan vagyok amúgy is !

-Szívem , csak segíteni szeretnék . Senkinek sem lesz jó , ha két tűz között vagy .

-Tudom , jól tudom , és igazad van . A legnagyobb baj az , hogy napról napra bizonytalanabb leszek Bojannal kapcsolatban . Olyan keveset beszélünk . Kevés az ideje , rendben , én tényleg megértem , de azért elvárnám , hogy naponta legalább egyszer-kétszer érdeklődjön felőlem . Másfelölről Geri meg olyan aranyos , lesi minden kívánságomat , és úgy érzem , hogy igazságtalan vagyok vele szemben , nem azt kapja tőlem amit érdemelne .

- Szerintem meg nagyon jól kezeled a helyzetet . Nem vagy részrehajló , mindkettejüknek megadod az egyenlő esélyeket , lehetőségeket . Az már nem tőled függ , hogy mennyire használják ki őket . Maradj meg ennél és meglátod , minden kialakul magától .

- Nem is tudom ... ez nem mehet így sokáig .

- Hát akkor hamarosan meglesz a megoldás !  Nincs mitől félned , te helyesen cselekszel .

- Biztos vagy benne ? - néztem rá félénken , bíztatásra várva.

- Tökéletesen biztos ! Ennél többet már nem tehetsz .

- Azt hiszem hétvégén meglepem Bojant . Muszáj látnom őt , hogy tisztázódjanak a dolgok .

- Na látod , ez a legjobb megoldás ! Vonj párhuzamot a kettő között , meglásd , megkönnyíti a döntést .

- Hát azt csak remélni tudom ... De ne rohanjunk annyira előre , addig még egész héten el kell viselned a szívélyes gondozásomat !

- Alig várom , semmi pénzért nem hagynám ki , szívem ! De a kaját rendeljük , nem szeretném örökre megutálni a rántottát ! - kuncogott látva arckifejezeésemet . - Na gyere , hadd öleljelek meg , te kis naagy gondolkodó ! - nyújtotta felém a kezeit . - Tudod , hogy mennyire nagyon szeretlek ?

Közben meg is feledkeztem az odakint szobrozó Gerardról , aki egy órán át türelmesen várt ránk . Nem lehetett valami szórakoztató időtöltés.
Miután kicsacsogtuk magunkat , inkább úgy döntöttem , hogy hagyom Stellát pihenni , biztosan rendesen kifárasztottam állandó pánikolásommal .Geri meghívott ebédre és természetesen nem utasíthattam vissza , mindazok után , hogy egész nap engem furikázott , cserébe meg csak annyit kért , hogy végre normális körülmények között töltsünk el egy órát kettesben. Betértünk a legközlelebb eső szimpatikus kis étterembe , majd egy kétszemélyes asztalnál foglaltunk helyet .
- Mit ennél ?
- Nem is tudom ... - gondolkodtam el . - Talán valami finom hazait . Legyen milánói ! - fordultam a pincér felé.
- Ugyan az lesz ide is .
- Rendben , azonnal hozom - távozott udvariasan a pincér.
- Na mi a helyzet Stellával ?
- Áh , szerencsére semmi komoly . Kiment a bokája , maximum másfél hétig kell pihentetnie , aztán vissza a régi kerékvágásba .
- Megynyugodtál végre ? - simított végig az arcomon .
- Igen - mosolyodtam el .
A rendelésünk megérkezése után rövid ideig kellemes csend állt be .
- Mit szólsz , szerinted jó ötlet lenne meglepni Bojant a hétévégén ? Akarok egy spontán látogatást , kíváncsi vagyok , hogyan reagál ha meglát .
- Szerintem ... menj . Habár lesz egy kis buli a Hiltonban , gondoltam elkísérsz ... de akkor tárgytalan . - horgasztotta le a fejét .
- Ne aggódj Geri , amint lehet bepótoljuk , rajtam azán nem fog múlni , oké ?
- Ja , szuper . - piszkált bele a kajába kedvetlenül. - Ott a hejed Bojan mellett . -mondta ki halkan és nem túl meggyőzően.



Olyan lassúsággal azt hiszem hét még nem telt el egész életemben . Képtelen voltam már várni , legszívesebben a következő pillanatban indultam volna .  Hiányzott már , hogy átöleljen és őszíntén , határozottan a fülembe súgja , hogy szeret .

Péntek késő délután volt , a kicsiny bőröndöm tartalmát ellenőriztem KATT IDE ! , amikor valaki hevesen kezedett csöngetni . Lett volna egy - két tippem arra , hogy ki áll az ajtó túloldalán , akkor azonban tényleg nagyon mellé nyúltam .Szerintem valósággal kiülhetett a döbbenet az arcomra : Nuria , Gerard barátnője szobrozott velem szemben , eszméletlen dühvel a tekintetében .
- Tetete... ! Ribanc ! - lökött befele és anélkül átlépte a küszöbömet , hogy engedélyt adtam volna rá .
- Álljon meg a menet , aranyoskám . Kaptál rá engedélyt , hogy beljebb gyere ? És mi ez a hangnem kisanyám ? Észrevehetted volna , hogy nem látlak túl szívesen .
- Ezt nem hiszem el ! És még te dirigálsz !
- Miért ne tenném ? Ez a természet rendje : a nagy hal megeszi a kis halat . Vágod ? Vagy ez már túl magas ...?
- Tönkretetted az életemet ! - őrjöngött - De ezúttal nem úszod meg szárazon ! - fenyegetőzött , de szegénykém észre sem vette , hogy nem hat meg túlságosan . Ugyanolyan laza maradtam , mint pár perccel ezelőtt , amikor még egyedül pakolásztam .
- Ohh... hát ezt még te sem hiszed el ... - intettem le , amitől még jobban begurult .  Mutatóújját rámszegezve hadonászott .
- Gerard szakított velem . - jelentette ki fátyolos tekintettel . Kicsit meglepett , de próbáltam változatlanul pökhendi magatartást tanusítani .
- Hmmm ... most kellene, hogy sajnáljalak ? Előb utóbb így járnak az olyan kétszínű, számító , pénz sóvár nőszemélyek , mint te . Hál ' Istennek Gerinek is benőtt a feje lágya .
- Ne is próbáld magad kivágni , te tehetsz az egészről . Miattad hagyott el . És a te beteges mániád miatt . - na erre már az én szemeim is elkerekedtek kissé .
- Tessék ?
- Jól hallod ! Azt hiszed , nem vettem észre ? Mindig azt szeretnéd , hogy körülötted forogjon minden . Az összes pasi érted esedezzen , mindenki a te kívánságaidat lesse . Így volt ez mindig is , imádod , hogy a dolgok középpontjában legyél ... És valljuk be , olykor ezt eléggé gusztustalan módszerekkel éred el . Elcsalni Gerardot egészen Valenciáig , csak azért hogy ott a pilótával enyeleghess ? Nagyon is rád vall , hiába is próbálta magára vállalni Gerard , tudom , hogy befolyásoltad őt ,és  nem volt más választása .

Mivel e súlyos vádak ennyire buta embertől hangzottak el , nem tulajdonítottam túlzott jelentősséget nekik , de akárhogy , szarul esett . Igyekeztem inkább arra koncentrálni , hogy valami frappáns replikát találjak az általa felhozott vádakra , viszont nehéz dolgom volt , hiszen legszívesebben hangosan röhögtem volna az észlény agymenésein.
- Tudod mit Nuria , erre csak egy valamit válaszolhatok , de jól figyelj , mert csak egyszer mondom el :  SEMMIT SEM BÁNOK ! - szótagoltam ördögi mosollyal látva zavartságát . Tudtam , hogy ezt rengetegféle képpen értelmezheti , éppen ezért fogalmaztam így , hadd mozgassa meg kicsit sutba dobott szürkeállományát , variálgasson szépen  . - És most mehetsz szépen kifelé ! - kezdtem el tolni az ajtó felé , a meglepődöttségtől megszólalni is képtelen lányt - Köszöntem a látogatást ! - csaptam be utána vigyorogva az ajtót. Ez jól esett . Gerard és Nuria ténylegesen szakítottak , konstatáltam magamban. Mi mást tehettem volna , azonnal tárcsáztam legjobb barátnőmet .
- Na mit szólsz Stellácska,mik az újdonságok ?
- Hmm ? Hogy éppen Liverpool felé egy dugóban üldögélsz ?
- Nem talált .
- Várj , te még el sem indultál ?
- Na ez a kulcskérdés . Már hogy léphettem volna le , ha vendégem volt ?
- Miféle vendég , Geri ?
- Ajjj , kicsit mellé . - szisszentem fel . - Volt egy nagyon kellemes beszélgetésem Nuriaval .
- Hogy kivel ? - hüledezett .
- Úgy bizony , jól hallottad ! Felelősségre vont,hogy Gerard miattam hagyta ott őt .
- Nocsak - nocsak . Remélem jól kiraktad a szűrét a hárpiának !
- Ez nem is kérdés , de persze csak miután becsületesen beolvastam neki . - dicsekedtem el .
- Büszke vagyok rád , így kell ezt csinálni ! Na de ajánlanám , hogy csüccsenj a volán mögé , mert különben belekeveredsz az esti csúcsforgalomba , és nem szeretnék egész éjjel miattad aggódni .
- Oké - oké ! Milyen Santander ?
- Hm... mesés . David egy pillanatra sem hagyna magamra , szóval minden tökéletes .
- Pihenjetek szépen , én léptem romantikázni . Puszi , szívem !
- Puszillak , vigyázz magadra !

A beszélgetés vége már a kocsiban ért . Végre kedvemre autókázhattam , nem kellett a repülő utasosztályán szoronganom , hanem teljesen egyedül birtokolhattam a teljes utasteret , kedvemre halgathattam zenét , tehát minden adott volt egy kellemes utazáshoz . Felhajtottam az autópályára és teljesen kikapcsolódtam . Dudorásztam , majd énekeltem .
Beszéltem közben Gerarddal , Cesccel ,  s mindenkit figyelmeztettem , nehogy véletlenül is elszólják magukat. Nem siettem , de mivel a forgalom elenyésző volt , a vártnál hamarabb odaértem . Olyan este tíz óra lehetett , amikor a ház előtt kiszálltam az autóból s végre kinyújtóztathattam tagjaimat . Boldognak éreztem magam az első hosszabb utam után .

Csengetésre nem volt szükség , ugyanis a kapott kulcsok  a szolgálatomra álltak . Türelmetlenül , de ugyanakkor csendben nyitottam ki az ajtót. Zenefoszlányokat hallottam , így szinte biztos voltam abban , hogy észrevétlenül bejutok . A hangos dallamok ugyanis elnyomták a zárok kattogását. Izgatottan helyeztem a kezemet a kilincsre , majd benyitottam. Senki sehol . A lépcső felé vettem az irányt , hallva , hogy a zene valószínűleg onnan jön . Felérve pontosan meg tudtam határozni , hogy merre kell mennem . A megfelelő ajtó előtt álltam , már csak ez választott el bennünket egymástól . Türelmetlenül vártam , hogy látassam végre mosolyát . Benyitottam , és ezer meg ezer vegyes érzelem futott ágy agyamon és szívemen egyaránt , a lélekzetem is elakadt jóformán , arról nem is beszélve , hogy földbegyökerezett a lábam ...
 - A pokolba ... - suttogtam meglepetten.