13. RÉSZ

Sokszor ébredtem már arra az évek során , hogy kimerültségemtől még jóformán a kezem sem tudtam felemelni . Különböző okok  rejtőztek e fáradtság mögött : hosszas , gyötrő rémálmok , vagy éppen átmulatott éjszakák . Most azonban teljesen más volt az oka annak , hogy legszívesebben egész nap ki sem keltem volna az ágyból . Visszagondolva nyugodtan állapítottam meg , hogy a tegnapi tökéletes napot egy tökéletes éjszaka koronázta meg. 

Sokat megtapasztaltam már az élet apró örömeiből . Arra ébredni , hogy Bojan egy hajtincsemmel játszadozik édesen , na ez is az apró , de annál felejthetetlenebb pillanatokat gyarapította .Külön meglepetés volt számomra , hogy elmaradt a buli utáni rémes fejfájás is , szóval csodával határos módon a másnaposság is elkerült . Mondom , ez a reggel tökéletes volt.

- Jó reggelt szépségem ! – ennivaló volt , ahogy kisfiúsan rám mosolygott . Jól állt neki a kissé borzos haj .

- Hmmm… neked is ! – ásítottam.

Még egy darabig feküdtünk egymás karjaiban , szótlanul , viszont engem nagyon bökdösött egy kérdés belülről . Nem tudtam eldönteni , fel merjem –e tenni. Arra voltam kíváncsi , hogy akkor most hányadán is állunk mi. Együtt vagyunk vagy nem ? Rágódtam egy darabig rajta . Végül nem kérdeztem rá .  Talán túlságosan is féltem attól ,hogy milyen választ kapok . Inkább hagytam  a dolgokat a természetes medrükben csordogálni . Majd lesz valahogy…

Egy zuhanyra mindenképpen szükségem volt .  Bojan még heverészett kicsit . Én felkapkodtam a ruháimat egy kupacba és elindultam a mosdó felé , amit már tudtam , hol találok , hiszen múlt este megmutatott már mindent . Akarom mondani majdnem mindent…

Egészen  felületesen vágtam át a nappalin , ami egyben ebédlő is volt . Elhaladtam a hatalmas asztal előtt . Éppen azon törtem a fejem , hogy minden szép és jó , de nincs amit felvehetnék a tegnapi cuccaimon kívül.

Hirtelen visszafordultam. Azt hiszem akkor és ott kicsit szívrohamot kaptam.  Nem tudtam egyszerűen felfogni amit láttam . Bizarr egy szituáció… Szerintem bárki kiakadt volna , ha egy eléggé szédült , másnapos alakot lát aludni az ebédlőasztalon . Szépen lassan megközelítettem . Nem hittem a szememnek . Elöntött kicsit a méreg , hiszen Bojan a mellékelt ábra szerint elfelejtett szólni , hogy lakótársa van. Ennek az eredménye az volt , hogy ott álltam félmeztelenül , meglepetten , mindeközben pedig nem más aludt az ebédlőasztalon iszonyat édesen , mint a drága, Gerard Piqué .

Azt sem tudtam , mit tekerjek magam köré . Fel akartam ébreszteni , hiszen aggódtam is , nehogy a másnaposságon kívül egyéb baja is legyen . Nem éltem volna túl , ha miattam patkol el . Valahogy kihúzgáltam alóla a félig kilógó asztalterítőt és belecsavarodtam . Legalább szép virágos volt.

Közelebb mentem , síri csendben és megkocogtattam óvatosan a vállát . Csak szépen finoman, nem hiányzott, hogy ijedtében behúzzon egyet . Habár így is eléggé becsinált , nem skalpolt meg , hanem azonnal felugrott ülőhelyzetbe .  Furcsálltam , hogy egyből rám ismert .

- Ga-ga-ga-by , mit keresel te itt ? – érdeklődött , miután kicsit lenyugodott és lassan szemeit kezdte nyitogatni . Komolyan , mint a napos csibe ! – És-és… Úristen ! Mi ez a förtelmes otthonka rajtad ? Kivirágoztál ?

- Édes , én is kérdezhetném tőled , hogy miként keveredtél ide… ?

-Nana , kikérem magamnak , én itt lakom még egyelőre ! – kösz fiúk , jó , hogy csak engem felejtettetek el értesíteni minderről . – Amúgy Gaby , hogy került rád az abrosz ? – világosodott meg . Éppen kézzel - lábbal próbáltam hallgatásra bírni és megmagyarázni a dolgokat , így hát teljesen megfeledkeztem alkalmi ruhámról . A ravasz kihasználta a helyzetet , megrántotta a vékony anyagot , és máris ott ácsorogtam előtte fehérneműben , több pirossággal a kelleténél arcomon… Eléggé kellemetlen volt . Kaján vigyorra húzta száját, kezdte kapizsgálni valószínűleg, hogy mit is kerestem ott.

- Szóval te éppenséggel az emeletről jössz , tenyérnyi csipkében  , és micsoda egybeesés , Bojan szobája is épp az emeleten van ! Hoppácska !- kacsingatott felém . Már indultam volna , hogy megfojtsam , amikor hirtelen álomba merült és újra elterült az asztalon . Kicsit beverte a fejét , de valljuk be , ezt már jól kiérdemelte.

- Bojaaaaaaan ! – kiáltottam kicsit idegesen , mire az említett is megjelent a lépcsőfordulóban , álmosan dörzsölgette a szemét.

- Nyugi , jövök már ! Lassan , de biztosan ! – félig csukott szemmel egyensúlyozott le a lépcsőn .

- Úristen ! Hát vele meg mi történt ? És miért nincs rajtad ruha ? – kérdezte tettetett gyanakvással . Most már egyre jobban felment a pumpám .

- Basszus , ne idegesíts már ! Igazán figyelmeztethettél volna , hogy ne sétálgassak olyan lazán , mivel Geri bármikor betoppanhat . Hidd el , megkíméltél volna pár kínos perctől . Neee,ne vigyorogj ilyen elbűvölően . Ez abszolút nem volt vicces , mi van , ha még ez sincs rajtam… ?

- Khmm…- jött közelebb – Én egyáltalán nem bánnám , ha semmi sem lenne rajtad . – kezdett bele a csábításba .

- A-a , most nincs móka . Gyere vonszoljuk fel ezt a nagy gyereket a szobájába . Szegénykémnek amúgy sem lesz valami kellemes az ébredés…

Rendesen bele izzadtam , mire felcipeltük a szobájába és valami kényelmesebbe öltöztettük . Azóta tudom , hogy egy alvó emberrel nem lehet szót érteni , kár a gőzért … Nem sokkal a kemény munka után végre megesett az eredetileg betervezett zuhanyzás . Bojan is odakeveredett valahogyan és hát , valljuk be , nem volt szándékomban kidobni magam mellől . Figyelembe véve a  ’körülményeket ’ kicsit elhúzódott az egész művelet , de az egész nap a miénk volt , szóval azt csináltuk amihez éppen kedvünk szottyant .

Hazaugrottunk a csajlakásba tiszta cuccokért , mivel én még mindig a tegnap esti szexi szerelésemben feszítettem . Kimerítő párharcot vívtam minden egyes ruhadarabomért , hiszen amint magamra vettem valamit , Bojan egyre jobban megbizonyosodott róla, hogy sokkal jobban állt nekem az nélkül … Végül mégis sikerült felöltöznünk .

Hiába éltünk itt már néhány hónapja , még nem volt lehetőségem megnézni a főbb nevezetességeket , ezért Bojan úgy döntött , hogy ő majd eljátssza a gyakorlott idegenvezetőt.  

Megpróbáltunk úgy öltözködni , hogy minél észrevétlenebbül tudjunk császkálni a belvárosban .  Bojan  ellene volt annak , hogy állandóan a lesifotósok elől kelljen menekülnünk . Ő már szokva volt ezzel , én annál kevésbé .  

Kéz a kézben róttuk Barcelona végtelennek tűnő utcáit és miután már túl voltunk a La Sagrada Familián , a Güell parkon és a Casa Batllón , kicsit besokalltunk mindketten . Elfáradtam , habár igen gyakran meg – meg álltunk egy röpke ölelésre , csókra . Az ebédidő a Parc de la Ciutadella –ban ért . Semmi kedvem nem volt egy zsúfolt étteremben ücsörögni , így a fűben falatoztunk és élveztük az együttlétet. Miután áthidaltam a rózsaszín felhőket, amelyeken mostanában lépkedtem , hirtelen eszembe jutott , hogy milyen csúcs autó birtokosa is leszek én , holnaptól fogva .Feltétlenül el kellet dicsekednem…

- Nem is hiszed el , holnaptól milyen verdában fogok furikázni …

- Na mesélj….

- Nissan Juke , mond valamit ? – vigyorogtam öntelten .

- Azt a mindenit ! Bankot raboltál Kicsi ?

- Nyeeerteeem ! Tudod valami hülye szórólapot kitöltöttem . Igazából nem is emlékeztem rá . Először amikor hívtak azt hittem , hogy Geri van vicces kedvében . Aztán rá kellett jönnöm , hogy ez nem poén , életemben talán először nyertem .

- Mázlista vagy , Kicsi ! – kaptam egy puszit az arcomra – Kicsit irigyellek , de tudom , megesik rajtam a szíved és majd kölcsön adod pár körre . – mosolygott ellenállhatatlanul .

-  Francba , tudtad , hogy neked lehetetlen ellenállni ? – válaszul csak egy büszke vigyort , majd egy fergeteges csókot kaptam .

Miután jóllaktunk  , heverésztünk még kicsit a frissen lenyírt fűben , majd sétálgattunk a La Ramblán . Gyorsan telt az idő , lassan már esteledett , így muszáj volt hazaindulnunk , pedig szerintem még maradtunk volna , legszívesebben , minimum reggelig. Eleinte furcsálltam , hogy Stella egész nap nem keresett  , de aztán leesett , hogy ő is legalább olyan jól megvan most Daviddal , mint én Bojannal . Én sem zaklattamfeleslegesen,  hiszen tudtam , holnap mindenképpen találkozunk , hogy kettesben vehessük át kocsimat.

Jobbnak láttam , ha a mai éjszakát még Bojannál töltöm , hiszen bizonyára Stella sem megy haza , nekem pedig nem fűlik hozzá a fogam , hogy egyedül kuksoljak a lakásban , azonban előre megfogadtam magamban, hogy ebből nem csinálunk rendszert  , bármennyire is szerettem Bojan mellett elaludni és felébredni .

A rengeteg beszélgetés után , csendben utaztunk . Furcsa volt a kesztyűtartóban levő újságok hasábjain viszontlátni magam . Sosem szerettem állandóan a figyelem középpontjában lenni  , és amint észrevettem Bojan is kerülte  a nyilvánosságot .

Amikor megérkeztünk , odakint esett , ezért versenyt futva a házba rohantunk . Hatalmas meglepetés ért , amikor egy teljesen éber Gerard várt bennünket. Másnaposságnak semmi nyoma …Ez a fránya másnaposság sem a régi már ! Valószínűleg az éjjeliszekrényén levő gyógyszer halom  pofozta helyre a partik felülmúlhatatlan királyát .

- Hola , kis ázott szerelmes verebek ! – köszöntött lelkesen . Nagyon elemében volt , talán túlságosan is kialudta magát .

- Hola ,  te macsó ! – veregette meg a vállát Bojan – Hihetetlen , látod barátom ,egy kis alvás csodákra képes !

Miközben ők beszédbe elegyedtek , a mai nap folyamán először megcsörrent  a telefonom , ezért leléptem . Amikor a kijelzőn megláttam Stella nevét , picit elöntött a szégyen , hiszen én nem hívtam őt, azzal az ürüggyel, hogy holnap majd úgyis összefutunk .

- Hola , parti királynő ! – köszöntem boldogan .

- Szia , Gaby drágám !

- Nos , minek köszönhető , hogy ilyen euforikus állapotban vagy ?

- Hát igazából … Neki ,neked , nektek , nekünk .

- Ragozgatunk ,ragozgatunk ? – poénkodtam .

- Annyira nagyon boldog vagyok !Szerelmes vagyok ! És úgy örülök , hogy végre összejöttetek ! Holnap kihallgatás , mindenről beszámolsz , remélem eléggé világos voltam – fenyegetőzött .

- Hé , de hát te honnan tudsz róla ? – szóltam közbe meglepetten.

- Jaj , szivi , a egész napomat egy pletykafészekkel töltöttem . David mindenről beszámolt , amiről lemaradtam .

- Hát igen , kicsit… hogy is mondjam minél finomabban… becsíptél ….

- Csak egyszer lesz az ember  húsz éves ! És hadd ne emlékeztesselek a te bulidra…

- Neneneeeee , senkinek egy szót se !

- Na ,azért !

- Amúgy van egy jó kis programom holnap délelőttre . Találkozunk otthon. Gondolom ma még Daviddal maradsz .

- Igen , úgy terveztem .

- Hát , akkor holnap tíz körül látjuk egymást.  Üdvözlöm Davidot ! Jó éjt !

- Nektek is , puszi !

Ez idő alatt Piqué megállás nélkül Bojant zaklatta , aztán amikor beléptem a nappaliba , rám szállt .

- Senorita Krkic ! Mit mutatsz ma nekünk ? Emlékszem ám még a tegnapi táncunkra … Tudod , ’ Give me everything ’ …

- Ne is álmodj róla …  - nyújtottam ki játékosan, s egyben csábosan a nyelvemet feléje .

Egy bőr fotelbe , Bojan ölébe fészkeltem be magam , Gerard pedig velünk szembe ült le , ezzel egy időben  pedig hevesen táplálkozott.

- Annyira örülök , hogy összejöttetek ! Végre megjött az eszetek ! Csökönyös szamarak !Ne nevessetek , azok vagytok ! De hát ,amint tudjuk , minden jó ha jó a vége … Juj , ez nagyon költői volt – mosolygott és szerintem képzeletben vállon veregette magát dicséret képpen .

Beszélgettünk még hármasban mindenféléről , mígnem belealudtam a csacsogásba . Csak annyi rémlik ,hogy Bojan a karjaiban vitt fel , és nagy nehezen rám húzott valami XXL-es pólót , vagy talán mezt , aztán mellém feküdt és szépen lassan ő is álomba merült .

12. FEJEZET

Féktelen vidámság járta át a testemet és lelkemet egyaránt.  Minden a legnagyobb rendben volt , s habár nem is igazán beszéltünk akkor , úgy éreztem , hogy rengeteg időnk lesz még megvitatni a köztünk történt dolgokat.  Azon az estén csak a tetteink beszéltek helyettünk .

Amikor besétáltunk azonnal a táncparkett felé vettük az irányt . A felcsendülő dallamok simogatták lelkemet . Összeölelkeztünk és lassú , romantikus táncba kezdtünk.  Stella aktuális favoritjára , a ’Lucky’-ra (KATT IDE !) lassúztak a szerelmespárok.  Különös érzés kerített a hatalmába . Enyhe bizsergés futott végig minden egyes porcikámon.

Már rég vége volt a dalnak , mi viszont rá sem hederítettünk , nem akartuk egymást elengedni  .  Cesc szakított félbe . Amikor megpillantotta boldog mosolyomat , az ő arca is teljesen felderült. Szerintem mindent pontosan megértett.

- Brühühü , csúnya néni. Velem miért nem csináltad ezt ? – dorgált meg viccesen.

- Bocs haver , foglalt a lány ! – karolta át mosolyogva a derekamat Bojan .

- Hál’ Istennek , végre ezt hallhatom tőled ! – mutatott az ég felé - Éppen ideje volt ! Na , látom semmi esélyem  Gaby… Inkább megkeresem Gerit , remélem legalább benne társra találok . Ne értsétek félre azért ! – kacsintott , majd magunkra hagyott . Bojan még utána szólt :

- Nyugi Cesc , sok szép lány vár még rád. De a leggyönyörűbb  már az enyém ! – fordult felém.

- Hé , honnan veszed , hogy a tiéd vagyok ? – kacérkodtam .

- Akarom , hogy az enyém legyél . Mindennél jobban . Tudod általában amit nagyon akar az ember azt meg is szerzi.

- Aha , szóval így . Majd meglátjuk – hagytam kétségek közt  .

Az est hátralevő részét áttáncoltuk , meg romantikáztuk . Rettentően kimerültem , már lépni is alig bírtam a végén.

- Azt hiszem , jobb lesz , ha indulunk . – jelentette ki látva állapotomat .

- Áh , ne miattam szakadjon meg a party . Nyugodtan maradhatsz , egyedül is hazatalálok . – mondtam őszintén mosolyogva .

- Eszem ágában sincs Kicsi ! Haza kell , hogy juttassalak épségben ! 

Egy rövid ideig még vártunk Davidra , hogy megköszönhessük a vendéglátást , de ő is , és Stella is rejtélyesen eltűnt az emeleten. Micsoda egybeesés… Mikor rájöttünk , hogy itt reggelig kell várni bármelyikük megjelenésére is , inkább úgy döntöttünk , hazafelé vesszük az irányt.

Kiléptünk a villa kapuján , Bojan az autója felé terelgetett .  Egy igazán szép , Audi Q7-es terepjáróba segített be. Már épp az irányt akartam mondani , amikor félbeszakított .

- Figyelj , mi lenne , ha megmutatnám a házamat ?  - kérdezte hamiskás mosollyal – Stella amúgy sem megy ma haza , garantáltan . Nem akarom , hogy egyedül legyél. Kicsit beszélgetünk , kapsz valami alvós cuccot és… ígérem , hagylak pihenni . Legalábbis megpróbálom.

- Habár nem félek egyedül a sötétben , de hát túlságosan kíváncsi vagyok én arra a házra … - vontam meg a vállam , miközben észrevehetően kicsit belepirultam a mai éjszakában rejlő lehetőségekbe.

Lehet , hogy sokan azt gondolnák , hülye voltam , de úgy éreztem , most már bízhatok benne . Azt tettem , amit helyesnek tartottam .  Jó volt sodródni az árral.

Jó érzés volt kicsit csendben lenni , miután egész este dübörgött körülöttünk a zene . így legalább átgondolhattam , mi is történt ma . Mindent egybevetve , egy zseniális napon voltam túl  , soha rosszabbat. Eléggé lassan haladtunk , de egyáltalán nem zavart . Sosem voltam túlságosan a sebesség megszállottja .

Kb. húsz perc kocsikázás után megérkeztünk . Kellett néhány perc , amíg felismertem , hol is vagyunk . Aztán az ízlésesen kivilágított ház ragadta meg a figyelmemet. Klasszikus mediterrán stílusú , eléggé nagyocska , gyönyörű kilátással és hatalmas zöldövezettel.  Álmodni sem lehetett ennél szebbet. Habár nem volt nappal , tökéletesen kivehetők voltak a részletek is a kevéske fénynek köszönhetően. Szerintem észre sem vettem , de tátva maradt a szám , mivel Bojan nagyon mosolygott valamin… Hiába , nem túl gyakran jártam ilyen gyönyörű helyeken, hiszen a szüleim nem  igazán tartoztak a felső tízezerbe  . Attól én még nagyon boldog voltam velük , de mégis elgondolkodtató volt számomra , hogy az életnek ilyen oldala is van , és hogy vajon milyen lehet így élni , esetleg felnőni…

Kisegített a luxus járgányból , és elindultunk befelé . Óvatosan lépkedtem , nehogy a földön kössek ki. Nálam ez meglehetősen gyakori volt , főleg , ha az adott pillanatban teljesen más kötötte le a figyelmemet.  Végül hősiesen , épségben elértem az ajtóig .

Csak akkor ért igazán meglepetés , amikor beléptünk a házba , majd körbevezetett . Ahhoz képest , hogy ház kívülről meglehetősen hagyományos volt, belül korszerű dizájn uralkodott. Minden elnyerte tetszésemet , és már akkor megállapítottam , hogy sosem láttam ennél különlegesebb , gyönyörűbb lakást.

A nappaliban egy hófehér kanapéra huppantam le . Csak most vettem észre, hogy ehhez a lakrészhez egy hatalmas terasz tartozott . Kint kicsit hűvösebb volt , ezért úgy döntöttem , hogy inkább bent várom meg Bojant.  Amíg távol volt elég savanyú pofákat vághattam , mivel rettentően sajgott a lábam a rengeteg tánctól és az egész napos magas sarkúban való császkálástól . Nem tehetek róla , imádom az efféle cipőket.

Édes mosollyal , valamint két teli pohárral tért vissza és helyet foglalt mellettem  , meglehetősen közel hozzám , amit persze én egyáltalán nem bántam . Belekortyoltam az italomba és arra a megállapodásra jutottam magammal , hogy ez igenis egyszerű meggy lé , nem pedig bor. Át akart ejteni  a kis hamis , mégis jóleső érzéssel töltött el , hogy meg szeretne kímélni egy szörnyű másnaposságtól .  Hálás voltam neki , hiszen ma már bőven eleget ittam ezen kívül is.

- Olyan jó , hogy itt vagy velem… - fogta meg a kezem és nézett a szemembe . És máris indult a banzáj a szívemben . Egy ép mondatot persze kibökni nem tudtam , csak mosolyogtam .

- Akarom , hogy tudd , fontos vagy nekem … Eléggé beléd gabalyodtam …. Igazából az elmúlt két hónap pocsék volt . Csak rád gondoltam , de mégsem tudtam ésszerűen lépni . Ne kérdezd , hogy miért . Fogalmam sincs . Ne , ne akarj félbeszakítani , légy szíves , amúgy is a férfiúi büszkeségem épp haldoklik – nevette el magát , látván , hogy nem hagyom szó nélkül a dolgokat  - Szóval semmi nem ment , úgy ahogyan kellett volna. Edzések , meccsek , már mindenki azzal szekált , hogy milyen dekoncentrált vagyok . 

- Olyan butus vagy. Egy szimpla telefonhívás megoldott volna mindent . Nehogy azt hidd , hogy nekem jó volt ez… Nagyon is szar volt … De örülök , hogy mindezt elmondtad. – bevetésre készültem , így letettem a poharainkat . – Egy büszke nő és egy büszke férfi . Érdekes párosítás , nem ? – a lehető legközelebb húzódtam hozzá , az arcunk szinte már összeért.

- Kétségtelenül …

Kézbe vettem az irányítást , nem hagyhattam , hogy ezen kívül bármi más is elhagyja a száját.  Szorosan egymáshoz préseltük ajkainkat . Csókjaink tele voltak szenvedéllyel , egymás iránti vággyal .Kényelmetlenné vált egy kicsit a kanapé , így hát felkapott az ölébe és elindult felfelé a lépcsőn . Nem mondom , nem lehetett könnyű végrehajtani ezt a manővert , úgy , hogy közben egy pillanatra sem szakítottuk félbe csókunkat. Szerintem abba belehaltunk volna mindketten  . Útközben elhagytam néhány kiegészítőmet , mivel csupán fehérneműben vetettem át lábaimat a derekán , s így megérezhettem , hogy ő is legalább annyira akar engem , mint én őt , viszont túl sok volt rajta a ruha . Őrjítő lassúsággal szabadítottam meg minden egyes darabtól, minden porcikájára csókokat leheltem ,majd én kerültem sorra a kényeztetésben . Piszkosul jól esett , le sem tagadhattam volna . Kéjes sóhajok és halk , érzéki nyögdécselések törték meg az éjszaka csendjét . Újra nyeregbe küzdöttem magam , majd eljött az idő : eggyé váltunk .  Lassú , köröket írtam le a csípőmmel . Felgyorsultam , majd lelassultam ,felgyorsultam , lelassultam s így majdnem sikerült az őrületbe kergetnem mindkettőnket. Élveztem , hogy én irányítok , minden egyes percet . A gyönyörtől fátyolos , könyörgő tekintete mindent megért. Nem hagyta , hogy tovább kínozzam , felül kerekedett , majd elsöprő gyönyörbe hajszolt mindkettőnket.  Csodálatos volt , minden . Pihegve feküdtem a mellkasán és jóformán csak arra tudtam gondolni , hogy hosszú még az éjszaka…

11.FEJEZET

Döbbenetes , de miközben kifele igyekeztem , úgy tűnt , mintha sosem ittam volna még csak egy pohárkával sem . Az agyam kongott az ürességtől , azt sem tudtam mire gondoljak . Vagy inkább nem mertem már semmire sem gondolni ? Magam sem tudtam.

Felkeltette a figyelmemet , hogy egy ismerős hangot hallok . Te jó ég , Stella énekelt ! Teljes erőbedobással adta elő Miley – Can’t be tamed című dalát. Hát , meg kell mondanom , eléggé érdekesre sikeredett… Talán kicsit túl sokat időztem ott , mivel amikor elindultam , úgy összeütköztem a már szinte magán kívül levő Gerarddal , hogy teljesen kibillentem az egyensúlyomból . Bárcsak ne álltam volna meg  , még egy pillanatra sem !

- Helló , halló , senorita ! Csak nem kifelé igyekszel , a partra ? Öhm…esetleg lenne egy pár koktél ajánlatom , hogy fokozza a hangulatot ! Esetleg Sex on the Beach vagy talán egy Satisfaction ? Alkalomhoz illő , szerintem ! – kacsintott. Kezdett kihozni a sodromból .

- Megosztanád velem is , hogy mégis mi a francról darálsz nekem már hosszú percek óta ?Igazán érdekelne… - na jó , itt talán már kicsit tettettem a hülyét , de hát nem gondoltam volna , hogy ennyire jól informált…

- Kicsi Gabyka , ne erőlködj , hiszen találkoztam már Bojannal is ! Nem is tartalak fel többet , fooontos küldetésed van . Lám – lám , végre elérkezett ez a perc is , nem értem minek kellett ennyit halogatni… - meg sem várta , hogy szokás szerint kicsit odapirítsak , énekelve továbbállt , így elgördítve minden akadályt Bojannal való találkozásom útjából.

Amikor a homokos  részhez értem , levettem a cipőmet. Annyira jól esett , ahogy a lábam a puha homokszemek közé süllyedt . Kissé langyos volt  még , hiszen a nap sugarai egész délután melegítették. Feljebb emeltem a tekintetemet . Bojan egy  sziklának támaszkodott , irtó jól nézett ki . A szél lengedezése kicsit összeborzolta haját. A kis hűvös fuvallatra megborzongtam , talán egy pillanatra meg is álltam. Idegesnek éreztem magam, és nem voltam ezzel egyedül. Különleges parfümjének illata beférkőzött orromba. Imádtam .

Lassacskán odaértem , mire ő nagy meglepetésemre felugrott és a lehető legközelebb jött hozzám.

- Mi volt ez az egész Piquével és Cesc-cel ? – suttogta mérgesen.

-Hmmm… -  kacérkodtam , mivel nyilvánvalóan élveztem a helyzetet . – Puszta provokáció. Talán elszámolással tartozom valakinek ?  - kérdeztem víg kedéllyel.

Ügyesen kitért a válasz elől és egy újabb kérdéssel bombázott.

- De mégis mire volt jó ez az egész ?  - idegesített már , hogy értetlenkedik , pedig szerintem pontosan értett mindent.

- Hogy mire volt jó ? Elértem a célomat . Végre képes voltál megközelíteni engem egy méteres körzeten belül.

- Aha , viszont arra nem gondoltál , hogy esetleg te is kereshetnél vagy odajöhetnél hozzám ? Muszáj volt bosszantanod…

- Bojan , őszintén , mit vársz tőlem  , amikor egy ilyen díszpéldánnyal jelensz meg ott , ahol biztosra veheted , hogy én is jelen leszek  ? Szerinted nem esett ez kicsit rosszul nekem ? Hát beavatlak , nagyon is rossz volt látni téged azzal a szőkeséggel. Tudod mi volt még nagyon szar ? – kérdően nézett rám, eléggé zavarban volt , sebaaaj – Segítek , az hogy szinte minden nap arra vártam , hogy talán felhívsz ígéretedhez híven . Áh , dehogy , hisz’ ti bárkit megkaphattok .Miért pont rám pazarolnád a drága idődet? Azt hiszem most inkább visszamegyek bulizni . Gondoltam , átgondoltad egy kicsit a dolgokat , mert hogy én nem leszek az agyatlan játékszered , na az holtbiztos . – hősködtem , miközben a szívem legszívesebben jól szájon vágott volna , hogy ilyeneket beszélek.  Már indultam is volna , de megállított.

- Imádom , amikor ilyen vehemens vagy . – és nem várt semmiféle reakcióra , hanem végre valahára megcsókolt .  Na hát , ezzel kellet volna kezdenie és minden bűne el lett volna törölve . Kis buta….Hosszasan nem tudtunk egymástól elszakadni . Hihetetlen érzés volt . Eleinte  finoman puhatolózott , majd egyre szenvedélyesebb csókokat váltottunk .  Sosem fogom elfeledni azokat a perceket , amiket akkor együtt töltöttünk a néptelen parton . Azt hiszem , itt végleg megbizonyosodtam  arról , hogy ez a fiú iránt sokkal többet érzek , mint egyszerű szimpátia.

Őszintén egymásra mosolyogtunk , majd karjaiba zárt. Percekig álldogálhattunk így , majd elterültünk a homokban .  Fölé hajoltam , és kicsit megrovó hangnemben vontam felelősségre .

- Mondd,  minek kellett ezzel ennyit várnod ? Olyan rossz volt arra gondolni , hogy talán nem érdekellek…

- Drágám, ne legyél rám nagyon dühös . Elég , hogy el kell viselnem a saját bűntudatomat , amiért nem voltam elég … hogy is mondjam …nem voltam a helyzet magaslatán… Tudod , én sosem kellett még egy lányért se küzdjek. Mindig házhoz jött minden – nevetett – De te annyira más vagy ! Csodálom a benned lévő tartást.  Már az feltűnt , hogy buli után nem erőltetted , hogy ott aludjak . Más sikítva zárta volna magunkra az ajtót. Mert egy focista kedvére tehetett, talán már látta volna is maga előtt a méregdrága cuccokat . De te nem a focistára vagy kíváncsi , hanem rám . -  a kezemet a mellkasára tette – Arra, ami itt belül van . És ez tesz téged különlegessé .

Olyan szépen beszélt rólam , teljesen elbűvölt . Azt sem tudtam , hogyan válaszolhatnék ,  csak tátogtam , amit ő tökéletesen orvosolt : újra összeértek ajkaink és vad csatába kezdtek . Ilyenkor kb. a szívroham kerülgetett . Szerintem ezt nem lehetett nem észrevenni.

- Na és ez kárpótolna esetleg ?

Nem volt mit tenni , én is megvillantottam 100 wattos vigyoromat , hiszen rég voltam már ennyire boldog . Kézen fogva feküdtünk , amikor valaki elhaladt előttünk és a ’ Feliz Navidad ’ –ot adta elő önfeledten . Hangosan kacagtunk , viszont a művész úr ránk sem hederített. Kitudja ki lehetett az ?

Kívánhattam volna ennél többet ? Nem gondoltunk a múltra , jövőre , csak úgy élveztük a percet. Észre sem vettem , hogy kissé vacogok . A felsőm bent maradt , így egy szál mini ruhában  hemperegtem késő éjszaka. Bojan viszont egyből kapcsolt , ezért szorosan megölelt és elkezdte csókolgatni a nyakamat , úgy , hogy hirtelen egy teljesen más dimenzióba röpített. Mire észbe kaptam  Bojanról lekerült a felső . Ő nem fázott , sőt árasztotta magából valósággal a hőt . Egy idegen alak útbaigazítást kért tőlünk . Pont tőlünk.

- Öhm…Elnézést hölgyeim – erre Bojan persze hangosan felnevetett – nem tudják , merre van a vonatállomás ?- erre a kérdésre valósággal hahotázni kezdtünk , s mivel az idegen nem kapott kézenfekvő választ , tovább állt.

- Szerintem menjünk be , nem akarom , hogy felfázz ! – készségesen felsegített a földről és megfogta a kezemet . 

Minden olyan tökéletes volt. És még a nap nem is ért véget !

10.FEJEZET

Bevallom őszintén  , a vásárlás tökéletesen felborzolta az idegeimet , mivel nagyon hosszasra és nehézkesre sikeredett. Azt hittem , már sosem kerülök haza . És még késésben is voltam . Átkoztam magam , hogy mindig mindent az utolsó pillanatra hagyok . Végül sikerült megtalálnom a tökéletes ruhát és kiegészítőket , valamint Stella ajándékát is ellenőriztem , amikor beugrottam az ékszerészhez. Hétre kész is lesz .

Ezután nekiláttam az alapos készülődésnek. Nem volt könnyű dolgom , hiszen állandóan csörgött a telefonom. Az első David volt. Talán tévedek , de mintha kicsit reszketősebb lett volna a hangja a megszokottnál.

- Szia ! – köszönt rendkívül szűkszavúan.

- Hola David ! Remegünk , remegünk ? – kérdeztem gonosz vigyorral .

- Gabyka nem vagy vicces . Azt akarom , hogy minden tökéletes legyen – mondta idegesen , jobban mondva izgatottan . – Nos , ugye a kis szerelmem nem sejt semmit ?

- Háát , az eddigi állás szerint nem . Ne stresszeld már magad annyit . Minden rendben van és lesz is ! Nincs valaki a közeledben , hogy kicsit helyrepofozzon ?

- Stellán kívül senki,  – suttogta –  ő pedig nem az a pofozkodós fajta !

- Hahh…Mekkora tévedés… ! –nevettem .

- Na jó , megyek , még mielőtt lebukok !

- Azért felhívhatom őt később ?

- Nem ajánlom . Ismerlek már , úgysem tudnál neki hazudni , a meglepi pedig maradjon meglepi . Bírd ki szépen estig  , te kis nyughatatlan !

- Óh, rendben …  - mondtam a lehető legunottabban .

- Ajánlom ,hogy időben itt legyetek , még rászólok arra a kelekótya Gerardra is , nehogy elfeledkezzetek magatokról !

Köszönés nélkül bontotta a vonalat . Olyan édes volt , ahogy izgult. Nagyon készült , befizette magukat egy spa-ba , hogy Stella biztosan távol tartózkodjon a tett helyszínétől , ő pedig a legnagyobb furfangját bevetve intézkedett a háttérből.

Nagy gondot fordítottam a sminkre és az öltözködésre , tudván , hogy Bojan is  meghívottak listáját erősíti. Ennek következtében , vadítóan akartam kinézni , el akartam érni , hogy mindenkinek a szeme akadjon meg rajtam – Bojané meg főleg ! Az utóbbi hetekben rendesen teleszívtam magam önbizalommal , nagy szükségem volt már rá. Ebbe a buliba vetettem minden megmaradt hitemet. Ha itt nem történik semmi , húzhatom le az egészet a WC-n.

A legjobb formámat hoztam , Gerard pedig percre pontosan hétkor döngetni kezdte a csengőt. Eszembe jutott , hogy nem egy élet biztosítás ilyen felvillanyozott állapotban beülni vele autóba. De hát volt választásom ?

Hatalmas mosollyal nyitottam ajtót. Az ajtófélfának támaszkodott és a lehető legcsábosabban nézett.

- Ez igen Gabriella . Kitettél magadért rendesen ! És ez…valami új parfüm ? Csajszi , te  ma csábítani akarsz ! – kacsintott .

- Ha csinálunk valamit , legalább csináljuk rendesen – válaszoltam költőien , ami nagyon is tetszett neki – Mellesleg szexi sofőr meg kísérő mellett nem lehet akárhogy kinézni. – viszonoztam a bókot . Csak úgy szívta magába  a dicsérő szavakat. Tényleg nagyon jól állt neki a laza ing és farmer.

- Indulásra készen ?

- Si !

Elvettem a táskámat , kilibbentem az ajtón , majd izgatottan szökkentem be Geri autójába. Jó kis járgány volt  . De mennyire komolytalan gazdával ! Egész úton röhögtünk . Az ajándékot majdnem elfelejtettük kivenni. Jellemző ránk…

Barátnőm egy fehérarany karkötőt kapott , rajta három olyan szóval , amelynek a betartása elengedhetetlen volt a boldog élethez : “Live.Give.Love.”  , azaz  “Élj.Adj.Szeress.”Megvettem a hozzá illő kis ékszeres dobozkát , szintén egy idézettel a fedelén Helen Thomsontól : “ Az apró dolgokért szeretlek: harangivirágok az asztalomon , veregetés a vállamon azután a borzalmas szónoklat után , egy pohár tea a zűrzavar kellős közepén , és amiért te vagy az egyetlen , aki megmondja , hogy abban a szoknyában leginkább egy zsák krumplihoz hasonlítok . És a nagy dolgokért : amiért neked köszönhetem  a legszebb dolgokat életemben , amiért feledtetted a kudarcokat és erőt adtál.”  a világon nem lett volna olyan dolog , amivel kifejezhettem volna azt , hogy mennyire szeretem és fontos nekem , és mivel nem voltam milliárdos , ezt a kis ajándékot szántam neki huszadik születésnapjára. Reméltem , hogy tetszeni fog neki.

Ahogy közeledtünk , egyre feszültebbé váltam . Még Geri is észrevette , pedig ő állítólag a vezetésre koncentrált.

- Ideges vagy miii ? – kérdezte kuncogva – Nincs menekvés , szembesülnöd kell vele . Ah, már alig várooooom…

- Ne vigyorogj , te gonosz ! – úgy fejbe csaptam a táskámmal , hogy majdnem felcsavarodtunk egy fa köré , de mi csak hahotáztunk , mintha már részegek lennénk. Csak kis híja volt , hogy nem töltöttük az estét a sürgősségin.

Megérkeztünk , engem pedig szabályosan kivert a víz .Geri kisegített a kocsiból . Megjegyzem , a remegő láb és az extra magas sarok nem a legjobb párosítás.

David háza gyönyörű volt , teljesen át volt rendezve belülről , mint valami szórakozóhely. 

Gerard állandóan valamiről magyarázott , fogalmam sincs miről , mert én teljesen mással voltam elfoglalva.Az ünnepelt még hiányzott , de mint már említettem én más miatt voltam izgatott.

- Nana , kit keresel annyira , cukorfalat ? – kérdezte Gerard.

- Piqué , ne idegesíts fel ennél jobban is , légy szíves !

- Szívem , rossz pókerarcot vettél fel .  Po-po-po-po-po-po-po-poker Face – dalolta vidáman , mit sem törődve szúrós tekintetemmel – Úgyis tudom ,hogy őt kereseeeed ! – nyújtotta ki a nyelvét ,mint egy kisgyerek.

Gerard Piquét kegyeikbe fogadták az égiek  , ennek köszönhetően megmenekült mindent megsemmisítő reakciómtól , mivel feltűnt a kicsit dühös Dave.

- Ti őrültek ! Már azt hittem , sose értek ide ! Mindenki rátok vár !

- Annak örülj haver , hogy egyáltalán ideértünk és most nem a sürgősségin pátyolgattok . Az ő lelkén száradna – mutatott felém a drága Gerard.

- Mi van ? –értetlenkedett szegény David.

- Ah , hosszú sztori és nem vagy olyan idegállapotban,hogy... -

Bojan lépett be az ajtón , jobbján egy csini kis Barbie-hasonmással. Kedvem lett volna felnyársalni mindkettőt. Úgy tudtam ő nem rajong az ilyenekért… Hát úgy látszik , nagy tévedés. Hál’ Istennek Geri elvontatott , mielőtt még kitörtem volna , mint a Vezúv . Reméltem , hogy ma más lesz . De aztán rájöttem ,hogy  álljunk már meg , Stella szülinapi buliján vagyok . A legjobb barátnőmet ünnepeljük , hát én is kitombolom magam , én leszek a buli party-animal-je ! Kit érdekelnek a pasik ? Let’s party hard !

Máris valami koktélt szorongattam a kezemben , amikor a tömeg azt suttogta , hogy Stella úton van. Mindenki elfoglalta a neki szánt helyet és elaludtak a villanyok . Máris érkezett az ünnepelt. annyira ismertem ! Már a sötétben láttam , mennyire csalódott . Haragudott . Mindenre és mindenkire . Arra , hogy ő senkinek sem jutott eszébe . Kis naiv , mosolyogtam magamban . Hiszen sosem tudtunk volna róla megfeledkezni . Szinte már sértőnek éreztem , hogy ilyesmit feltételez rólam.

Letette csomagjait , a villany kapcsolóhoz lépett , mire mindenki előugrott .

- BOLDOG SZÜLINAPOOOOT !

Nagyon meglepődött , s egy boldog sikollyal jutalmazott bennünket , aztán az örömtől könnyes szemmel David nyakába ugrott  , aki egy jól megérdemelt csókot kapott . Olyan édesek voltak !

A torta felvágása után Stella a fejébe vette , hogy mindenkinek köszönetet kell mondania , aki részt vett ebben az egészben .

- Oh , Gaby – egymás nyakába borultunk – annyira boldog vagyok ! – suttogta  , és tényleg nagyon boldog volt.

- Ez volt a cél ! Nem is hiszem el , hogy Stellácska is belépett a második X-be .

- Öhm..Ezt úgy mondtad , mintha legalább száz éves lennél , pedig csak pár hónap van közöttünk .

- Jól van na . Azt hiszem ez a buli egyben megfelel arra is , hogy megünnepeljük utolsó egyetemi évünk megkezdését ! – mondtam lazán. Talán nem említettem még , de csak egy évre , az utolsóra kaptunk ösztöndíjat . Mennyit könyörögtünk ezért is ! Pedig tanulmányi eredményeink bőven az átlagon felül voltak . Na de ’ A feledjük a múltat  ’ elven voltam ebben a pillanatban.

Stella már tovább akart  rohanni , de még mielőtt elszabadult volna odanyújtottam neki ajándékát , amiért újra nem győzött eleget hálálkodni . Aztán valahogy sikerült lelépnie tőlem , ugyanis eléggé beindult a beszélőkém. Akkor vettem csak észre , hogy Stella időközben átöltözött egy bulisabb szerelésbe . Nagyon jól nézett ki.

Miután meguntam az egy helyben álldogálást , megragadtam Gerard csuklóját , eléggé vidámnak tűnt már ő is. Észvesztően roptuk , a ’ Right There ’ című számra ,  mondhatni mindent beleadtuk . Talán Piqué kicsit komolyabban vette a dolgokat kelleténél , hiszen szentül követte , amit a dalszöveg diktált . Put your hands on my body - sosem szabad ilyet a közelében mondani , ha csak az ember nem gondolja komolyan .

 Próbáltam kicsit felhívni magamra a figyelmet . Lassan már mindenki minket nézett , csak a kiszemelt személy iszogatott magányosan és gondterhelten  a bár pultnál . Igazából oda is mehettem volna… de valójában még nem voltam elég felszabadult (értsd : becsípve ) , hogy ekkora bátorságom legyen.

Pár tequilával , mojitóval meg Long Island - del  a buksimban azonban már egészen másképp festettek a dolgok . Bosszú feliratú cetlik szambáztak az agyamban , csak még gondolkodnom kellet kicsit , miként tegyem féltékennyé Bojant . Valamit lépnem kellet , hiszen felőle talán reggelig is ülhettünk volna itt anélkül , hogy leszólítjuk egymást . Megvillant a fejemben egy őrült ötlet , úgy éreztem teljesen elveszítettem kontrollt magam fölött .Kirajzolódott szépen lassan gonosz kis tervecském.  Királynőket meghazudtoló kecses mozdulatokkal vonultam oda  a mit sem sejtő Ceschez és Gerihez , miközben persze suttyomban Bojanon tartottam a szemem . Megragadtam a felsőjüket és finoman húzni kezdtem őket . Nem volt szükség sok erőlködésre , jöttek ők szívesen maguktól is. Talán megártott a sok Jack Daniel’s . Persze ez nekem most teljesen kapóra jött.

A következő percben már az asztal tetején ráztuk , és mindent beleadva üvöltöttük , hogy ’ Give me everything tonight ! ’  Nagyon durván kezdtünk belejönni , lassan a figyelem középpontjába kerültünk . A srácok mit sem sejtve élték bele magukat a táncba , és meg kell mondanom elég gyakran indult el kezük rajtam a téves irányba .Hagytam , hogy minden menjen a maga útján , persze bizonyos határok között  , és egyszerűen csak jól éreztem magam.  Cesc úgy nyomult , hogy lassan már úgy éreztem , jól pofán kell vágjam , hogy észhez térjen . Én fél szemmel a velünk együtt bulizó  tömeget kémleltem , aztán megpillantottam az őrülten féltékeny Bojant . Önelégült vigyorra húztam a számat  . Szinte már ökölbe szorult a keze . Sajnos nem tudtam teljesen az összképre figyelni , mivel Geri megállás nélkül suttogta a különbnél különb marhaságokat a fülembe , vagy éppenséggel üdítő kappan hangján énekelt. Nem is , inkább kurjongatott. Stella szerencsére közbe avatkozott , és lerángatott minket az asztalról , még mielőtt totálisan elfajultak volna  a dolgok . Szerintem látta , hogy ma este mindhárman hajlamosak vagyunk bármilyen állatságra.

- Gabriella , most már aztán elég legyen , azonnal menj oda hozzá !

Én csak legyintettem és elindultam a mosdó felé , miközben hangosan énekeltem . Kicsit rendbe szedtem magam , mivel nagyon is rám fért . Őrült egy este volt  ! Megbizonyosodtam róla , hogy újra tökéletesen nézek ki és újult erővel libbentem ki az ajtón . Teljes lendülettel indultam el , de ez a sunyi Krkic szorosan az éppen becsukódó ajtónak préselt és mélyen a szemembe nézett . Próbált rabul ejteni a nézésével , megbabonázni , de nem - nem . Gabriella Rossi már megtanulta a leckét , hogy a csábos pillantásokba nem szabad túl nagy bizalmat fektetni….  a kis türelmetlenje azonnal megcsókolt volna , de hadd szenvedjen még kicsit , döntöttem el magamban .  Én már megtettem , most rajta a sor . Szerintem tudta , hogy nem lesz egy könnyű menet , hiszen volt még mit megbeszélnünk .

- Találkozzunk öt perc múlva a parton . – búgtam a fülébe., mire ő igenlően intett a fejével és elengedett.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        

9.FEJEZET

Sokan mondták már nekem , hogy Barcelonában fénysebességgel telnek a hetek . Ezt most saját magam is megtapasztalhattam. Augusztusban érkeztünk Barcelonába , azóta pedig már eltelt két és fél hónap . Bizony ám ,a naptárak már novembert mutattak.A beilleszkedés egyre jobban ment , sőt már a városban is eligazodtunk , ennek ellenére néha még beiktattam egy-egy eltévedőss akciót.

Az időnk  egy részét az iskola kötötte le. Nem is volt rémes , egyáltalán . Na jó , azt nem mondom , hogy repestünk az örömtől , hogy tanulni kell , de mint tudjuk a sikerhez vezető út meglehetősen rögös. Én megtettem a z első lépést a menedezserréválás felé , Stella pedig szorgosan tanult , hogy idegen vezető lehessen.Tehát suli terén minden a legnagyobb rendben volt.

Stellánál tulajdonképpen minden az elképzelhető legjobban alakult , ugyanis Daviddal úgy megértették egymást , mintha legalább tizenöt éve házasok lennének.Annyira helyesek voltak együtt , rettentően összeillettek. Igazán komolynak látszott a helyzet. Mondjuk három hónap után kétséges bármit is komolynak titulálni , de látszott , ebből több lesz , mint futó kaland . Lerítt róluk ,hogy dúl a szerelem. Nagyon örültem annak , hogy a környezetemben létezik valaki , aki még boldog tud lenni. Talán szemétnek tűnhetek , de azt hiszem érthető ,hogy látván  azt a rengeteg rózsaszín felhőt , ami akaratlanul is körülvett engem , kicsit még irigykedtem is.

Azt kívántam , bárcsak én is ilyen kiegyensúlyozott lehetnék . Bojannal azóta sem beszéltük meg a történteket.Pedig találkoztunk még néhányszor. Pontosabban mindig próbáltuk elkerülni egymást.Olyan hülye egy szituáció volt.Kellemetlenül érintett mindkettőnket , de a büszkeség , az az átkozott gőg egyikünknek sem engedte meg , hogy megtegye az első lépést. Pedig Gerard mennyit nyúzott , hogy hívjam fel , találkozzunk , de mindig találtam valami kifogást . Valószínűleg Bojánnál sem járt sikerrel. Szegénykém , ha rajta múlott volna , már rég az esküvő szervezésnél tartanánk.Tényleg mindent megtett , hogy számára két fontos személyt boldognak lásson.Állandóan azzal bíztatott, hogy vannak dolgok  , amelyek okkal váratnak magukra és tökéletesen meg volt győződve , hogy mi Bojannal hamarosan egy pár leszünk.Az egyetemen sem találkoztunk vele soha , mivel amint később értesültem róla , Bojan akkor azért volt ott , hogy elintézze a halasztást , mert mindenképpen a karrierjére akart koncentrálni. Úgy tűnt , a sors nem akarja , hogy mi együtt legyünk.

Amióta Stelláék jobban összemelegedtek ( félreértés ne essék , drága barátnőm sosem hanyagolt el engem ,csak most kicsit több időt fordított saját magánéletére , ami teljesen érthető volt ) , egyre többet voltam egyedül . Viszont ha belegondolok , igazából mindig velem volt valaki : Gerard . Ha nem személyesen , akkor telefonon boldogított. Annyira megkedveltem ezt az embert . Becsülendő volt , ahogy a barátaihoz viszonyult . Mindig ott volt , ha szükségem volt rá . Otthon  , Olaszországban ritkán barátkoztam fiúkkal , most viszont rá kellett jönnöm , hogy a férfiak igenis jó támpontok tudnak lenni . Sokkal jobbak , mint holmi kétszínű érdekbarátnők. Gerard mellett ott volt még Cesc is , viszont vele nem találkozhattam olyan sokat , lévén , hogy Londonban lakott . Öröm volt megismerni ezeket az új emberek . Új színt hoztak az életembe .Azt hiszem , ha viharos szerelmi válságom rendeződött volna , életem legboldogabb periódusa lett volna.

Elérkezett aztán  november harmadika is , amely piros betűs ünnepként díszelgett minden létező naptáramban. Nem hiába , hiszen Stella születésnapja volt.Drága Párja óriási meglepetés bulit szervezett , hatalmas buzgalommal. Rá kellett jönnöm ,hogy ma nincs menekvés , találkoznom kell Bojannal . Semmi kifogásom nem lehetett , hiszen a legjobb barátnőn születésnapja és legfőképpen boldogsága mindennél fontosabb volt nekem.

A nagy gondolkodásból telefonom csörgése zökkentett ki :

- Szia angyalom ! – kurjantott bele egy igazán ismerős , mély és számomra igencsak kedves férfi hang –  Mi hasznosat tervezel mára?

- Hola , kisördög ! Háát igazából ruhát kell szereznem a bulira , meg hasonlók . Ah…Geri…Annyira nincs kedvem ehhez az egészhez … Ha nem Stelláról lenne szó , nem is érdekelne . De …

- De egyszerűen félsz szembesülni Krkiccsel . Esküszöm , hihetetlenek vagytok ! Már hónapok óta győzködöm , hogy keressen meg. De ő ? Áh… Dehogy , nincs elég vér a pucájában . Vállaljátok már fel , hogy mit éreztek egymás iránt ! A vak is látja , mennyire odavagy tőle , persze ez fordítva is igaz … Azt hiszed nem láttalak a múltkor ?

- Elrebegek egy köszönömöt , de nem hiszem , hogy elég hálás tudok lenni ,ezért a csodálatos hegyi beszédért , szívem. Majd meglátjuk mit hoz sors…

- Gúnyolódj csak , Gabriella! Sors , sors … te irányítod a sorsod , felfognád már végre ?

- Értettem őrmester ! – nevettem hangosan .

- Majd meglátom este , hogy kacarászol ! Hétre jövök érted . Légy dögös ! Csók !

- Puszi Gerard !

Ahogy letettem a kezemből a készüléket , azonnal újra csörögni kezdett. Milyen keresett személy lettem… Jó szokásom szerint meg sem néztem ki keres , egyszerűen csak felvettem.

- Halló , itt Gaby !

- Szép napot , Gabriella ! Közölnöm kell önnel , hogy ettől a  perctől kezdve egy vadonatúj Nissan Juke tulajdonosa .

- Jaj , Piqué , nagyon vicces vagy..

- Milyen Piqué ? Hölgyem , ön NYERT !

- Figyelj , ez nem vicces , tényleg .

- Kérem higgye el , szó sincs tréfáról , napokon belül átveheti a járművet .

- Aaahhmm… ez hihetetlen ! – most már emlékeztem . Bekúszott a memóriámba az a kép , amint Gerarddal vásárolunk , én pedig kitöltök valamilyen szelvényt . Őszintén szólva , fogalmam sem volt , miről van szó , annyira valószínűtlennek tartottam , hogy nyerek , hogy még csak el sem olvastam. Rögtön adódik a kérdés , hogy ha ennyire nem bíztam benne , miért dobtam be egyáltalán ? Fogalmam sincs , teljesen ösztönszerűen.

- Ez esetben holnapután jöjjön az autó szalonba . Ez pontosabban  a bevásárló központ mellett található , ahol feladta a szelvényt .

- Köszönöm szépen , ott leszek . Viszlát !

Bontotta a vonalat , én pedig sikítoztam , mint egy tébolyult és ugráltam körbe - körbe .Alig akartam elhinni ezt az egészet . Újra és újra lejátszotta az agyam ezt a beszélgetést , mindaddig , amíg meg nem győztem magam arról , hogy tényleg egy kocsit nyertem. Régóta nem voltam ilyen felhőtlenül boldog . Megfeledkeztem minden problémámról  , gyorsan magamra vettem  valami csinosat és vásárolni indultam . Hiszen ezek után szinte biztos voltam , hogy a mai nap  tartogat még meglepetéseket és nem végződhet szerencsétlenül . Nem , egy ilyen hír után semmiképpen . Tudtam , hogy ma estére ki kell hoznom magamból a legjobbat .Ebben a tudatban indultam el a tökéletes cuccok után kutatva.

Gaby bevásárláskor viselt cuccai :

8.FEJEZET

Remélem tetszeni fog , egy kicsit lazább rész. :) Jó olvasást , várom a véleményeteket :D

Ideje volt felöltözni és megejteni a hírhedt vásárlást. Régen szerettem bevásárolni , most viszont nem igazán volt kedvem senkihez . Ha legalább társaságom lett volna , szívesebben vágok neki az egésznek , de Stellának is dolga akadt , más ötletem pedig nem volt , hogy kit hívhatnék magammal.

Sportosan öltöztem fel , egyszerűen nem volt türelmem kombinálgatni a csini cuccokat .Nem is voltam olyan hangulatban .  Laza nadrág , laza blúz, sport cipő lett végül a választásom.

Mivel a reggeli kávé kimaradt , jobbnak láttam betérni valami kávézóba , mielőtt napi koffein adagom hiányában összeesem. Barátságos kis helyet választottam és behúzódtam a sarokba . Mi mást tehettem volna , mint gondolkodtam . Egyszerűen képtelen voltam felfogni , hogy lehetséges az hogy valakit alig ismerek , mégis ennyire rabul ejtett . Eddig azt hittem képtelenség ilyen szituációba kerülni . Erre tessék , beleérkeztem egyből a sűrűjébe .

Gondolat menetemből kávém megérkezése zökkentett ki . Belekortyoltam , miközben átgondoltam , hogy mit is kell vennem . Nem sok minden jutott eszembe , ideje lett volna kicsit háziasodnom . Na mindegy ,Stella majd kisegít.

Egy ismerős , vékony és magas alak ballagott el az asztalom mellett . Csoda , hogy észrevettem ilyen elszállt állapotban. Hirtelen visszafordult  s mint a régi ismerősök , úgy tekintettünk egymásra .

- Gaby , te vagy az ? – kérdezte Gerard mosolyogva , mint mindig . Őszintén csodáltam ezt az embert . Mindig annyira életvidám és kiegyensúlyozott volt . Mindenkihez akadt egy – két kedves szava .

- Ennyire szarul nézek ki ? Már rám sem ismersz , mi ? – kérdeztem kínosan nevetve .

 - Jaj , ne beszélj hülyeségeket , csak gondoltam , hogy neked most egészen más elfoglaltságod kellene hogy legyen .  - célozgatott sejtelmesen . – Leülhetek ?

- Ez nem is kérdés .

- Szóval ,vad éjszakátok volt mi ? – kérdezte 100 wattos vigyorral .Nem tudom miért ,de most nem is  jöttem zavarba egyáltalán.

- Hát , ha arra célzol , amire gondolok  , márpedig le merném fogadni , hogy igen , nem az miatt vagyok ilyen szétszórt .Semmilyen hancúr nem volt.

- Na , ne próbálj ilyen dumákkal beetetni . Halljuk a részleteket .

- Inkább nem részletezem . Tömören annyi , hogy Bojan  reggel a tudtomra adtam , hogy felejtsük el a tegnap estét.  Pedig szerintem eléggé felejthetetlenre sikeredett.

- Kis hülye , ilyen lányt nem becsülni …

- Most ezt vegyem bóknak ?

- Annak szántam… - mosolygott .- Amúgy szerintem teljesen beléd van habarodva.

- Hahh… - ezt komolyan viccesnek találtam . –Mégis miből gondolod ?

- Tudod most már mindent megmagyaráz a viselkedése. Edzésen annyira dekoncentrált volt , hogy az elképesztő . Mintha nem is ő lett volna.

- Nem tudom , velem nem úgy beszélt , mintha túlságosan sok vizet zavarnék …

- Ha te ismernéd a pasik bonyolult gondolkodási módját … Hajjaj….De ne aggódj , beszélek én a kis buksijával . Lehet pont most szalasztja el a mindent elsöprő boldogságot.  – Nem hagyta , hogy akár egy pillanatra is megszólaljak , azonnal más témára tért.  – Egyébként csak kávézgatsz vagy van más elképzelésed is a délelőttre ?

- Hát kérlek szépen , nekem jutott a nemes feladat , hogy bevásároljak, habár igazából fogalmam sincs , hogyan jutok el a bevásárló központba. Tudod, egészen új vagyok én még itt. – komolyan ,  saját magam tehetetlenségén is röhögtem.

- És micsoda szerencse , hogy ennek jóképű úriembernek – itt magára mutatott elismerően – van néhány szabad órája.  Elviszlek csajszi , ahová csak akarod.

- Hmm, már nem is érzem magam olyan egyedül – kacsintottam jobb kedvűen . Egészen felvidított.

- Akkor hajrá !

Az autó felé vettük az irányt , behuppantunk mindketten , majd kértem ,hogy valami zenét rakjon be , mivel egyszerűen képtelen voltam meglenni nélküle .

- Nocsak , egy függővel van dolgom .

- Ne is mondd , állandóan zenét hallgatok . Evés közben , fürdés közben , mosogatás közben , takarítás közben  , de néha még alvás közben is dübörög a ház .

- És mit szeretsz hallgatni ? Ki a kedvenced ?

- Az abszolút kedvencem Rihanna , meg talán Shakira ,Bruno Mars de amióta ideköltöztünk kezdek ráébredni a spanyol muzsika szépségeire .

Egyetértően bólogatott.

- Na és , hogy állsz a sportokkal ?  Mert hogyha esetleg Bojannal valami kialakul , nap mint nap a részese leszel .

- Imádom , elsősorban a focit , meg a Forma 1 – et . Már kiskoromtól , úgymond belém nevelődött a sport iránti szeretet.

- Kedvenc csapat ? Pilóta?

- Mindörökké Barcelona – nevettem – Forma1-ben pedig Seb . Vagyis Sebastian Vettel .

- Áh , ez nem ér a legjobbaknak szurkolsz ! – nevetett.

- Hát most nem akarlak szétdicsérni , mert még az amúgy is egészségesnél nagyobb önbizalmad  az egekig szökik , de imádom az egész játék stílust , amit a csapat képvisel . Leírhatatlan érzés ennek a csapatnak szurkolni. – dicsőítő monológomra extra-büszke képet vágott . – Sebet meg személyesen ismerem  .Nem tehetem meg , hogy ne neki szurkoljak, tudom milyen kemény munka áll mögötte. Egy évet tanultam Németországban , a szomszéd házban laktam , és  valahogy összehaverkodtunk . Azóta is nagyon jóban vagyunk ,  hetente beszélünk . Csak ő most kicsit elfoglaltabb.

- Szóval összehaverkodtatok . – sunyiskodott , mire én kicsit elpirultam . – Gaby , most őszintén hány éves vagy , hogy még Németországot is megjártad , most meg itt csücsülsz Barcelonában ?

- 20. Három éve volt a Németországi kiruccanásom . Aztán két évig otthon éltem ,Olaszországban, de annyira unalmasnak tűnt . Muszáj volt továbblépni.  Valahogy meggyőztem Stellát , hogy jelentkezzünk ide az egyetemre . Majd a család következett . Kicsit keményebb dió volt , de tudták rólam , hogy ha valamit a fejembe veszek , úgyis véghez viszem , így inkább beleegyeztek , minthogy titokban kelljen lelépnünk.

- Te aztán nem vagy semmi !

- Merthogy?

- Olyan más vagy . Ahogy beszélgetünk lerí rólad , hogy nem Gerard Piqué a focista érdekel , hanem én . Mindenképpen beszélnem kell Bojannal . Tökéletesen összeillenétek.

- Tetszik , ahogy törődsz vele.

- Tudod Cesc és Bojan olyanok nekem ,mintha család tagok lennének.  Cesc akárcsak a lelki – iker testvérem , Bojan pedig a kis öcsi.

Erre kicsit elnevettem magam . Eszembe jutott legjobb barátnőm.

- Tudod én is így vagyok Stellával . Kis korunk óta egymáson csüngünk.

- Azt hiszem megérkeztünk . Addig beszélgettünk , hogy lehet , nem ez a legközelebbi szupermarket , de nyugi , ha már idehoztalak , haza is fuvarozlak.

- Oké .

Nagyon szimpatikus srác volt. Olyan igazi barát . Nem ismertem csak pár napja , de mégis annyira jól kijöttünk egymással. Örültem , hogy sikerült összehaverkodnom valakivel , akire számíthatok.

Elvettünk egy kosarat , természetesen nem hagyta , hogy én toljam . Dobáltuk be a cuccokat , közben pedig vicces sztorikkal szórakoztatott. Fizetés után kiléptünk az üzletből , megállt egy pillanatra s elnevette magát.

- Mi jutott eszedbe ? – kérdeztem mosolyogva .

- Á, ha elmondom Cesc tuti kinyír .

- Ne légysziii , nem árullak be , bízhatsz bennem .

- De tényleg tartsd titokban ! – bólogattam – Szóval volt egy eléggé kínos szituáció , még fiatalabb korunkban . Kb. 16 lehettem , meg ő is. Bevásárolni voltunk . Mit sem sejtve léptünk ki a parkolóba , kis kosárral , mivel csak néhány dolgot kellett vennünk. A bökkenő az volt , hogy a kis kosarat bent kellett volna hagyni . Mi pedig vidáman sétálgattunk vele. Egyszer csak megszólalt egy hang .Persze az egész parkoló felfigyelt rá. „Cesc , te szemét , kosarat azért nem lopunk .Aki látja szóljon rá , barna alacsony  srác, egy magas szőkével a jobbján. 1-1 az állás , szívem!  ”  - mondtaa hangos bemondóba gúnyosan a pénztáros csaj , akit abban az időben Cesc szédítgetett , de nyilvánvaló volt , nekem legalábbis , hogy semmi komolyat nem akar. A hölgyeménynek viszont nem . Hát ne tudd meg milyen égő volt ,amikor az egész parkoló hangosan röhögött a „a barna alacsony srácon , és a magas szőkén”. Mondjuk én jó szórakoztam az egészen , szegény Cescy már kevésbé.

Erre a kis sztorira én is hangosan felnevettem. Olyan kis esetlenek lehettek , teljesen elképzeltem szituációt.

Hazafelé mindenféléről beszélgettünk , most inkább én kérdeztem.  Ő pedig hűségesen válaszolt , s még egy-egy szórakoztató történetet is beiktatott monológjaiba. Nagyon jó kikapcsolódás volt. Minden rosszról megfeledkeztem.  

Kipakoltunk a csomagtartóból , de mielőtt még elköszöntünk volna egymástól bíztatott kicsit.

- Ne aggódj Gaby. Beszélek ezzel a kis lököttel . Megígérem.  Geri elintézni . Mindent elintéz.

- Rendben, köszi . És nagyon hálás vagyok , hogy rám áldoztad a délelőttödet , biztos lett volna jobb elfoglaltságod is .

- Hidd el , többet ért nekem , hogy jobban megismerhettelek . – mosolygott  - Beszélünk telefonon. Vigyázz magadra ! Szia !

- Szia , Geri.

Olyan jól éreztem magam , most már hálás voltam Stellának , hogy kitoloncolt a házból . Teljesen felvidultam . Sőt Bojanhoz is egy lépéssel közelebb kerültem Gerard révén . Valamint nem utolsó sorban egy remek barátot szereztem . Egy őszinte barátot.

Közben felértem az emeletre , és szerencsére nem kellett sokat babrálnom , hogy bejussak a lakásba. Mosolyom újra a régi volt , hangosan köszöntem.

- Stellaaaaa , hazaértem. Nem találod ki , kivel találkoztam.

- Nem tudom , de már annak nagyon örülök , hogy így sugárzol . Látod , vásárolni jó !

- Hát mit mondjak , azért még nem győztél meg teljesen... Na , gyere , pakoljunk ki .