2011. augusztus 29., hétfő

23 . FEJEZET

Elsőként Stella és David toppant be . Puszival köszöntünk , majd boldog karácsonyt kívántunk egymásnak .  Bojan leültette őket a nappaliban ,én pedig már tűkön ültem , hogy Gerard miért nem érkezett még meg.  Titkon ő rá vártam a legjobban , hogy magam is meggyőződhessek , tényleg nem haragszik rám . Amikor újra megszólalt a csengő  levágtam egy sprintet az ajtóig és szabályosan feltéptem , hogy végre láthassam a mögötte álló személyt .Hatalmas lendülettel ugortam a nyakába és szorítottam , ahogy csak bírtam .

- Piqué , soha ,soha , de sohaaa többé ne veszekedjünk !
- Hidd el , ha rajtam múlik nem sűrűn fogunk ... - oltogatott a szokásos mosolya kíséretében.
- Úgy örülök , hogy ... - gondolkodtam kicsit hangosan , de szerencsére még időben észbe kaptam , hogy ha ezt a mondatot szívem szerint fejezném be (vagyis ' Úgy örülök , hogy egyedül jöttél ! ' ) , valószínűleg megint sértődés lenne vége . Szerintem Gerard sejtett valamit , hiszen igen furcsán nézett rám. -... hogy ... hogy eljöttél ! - vigyorogtam , mire az ő arckifejezése is nyugodtabb lett .

Kezénél fogva odavonszoltam a többiekhez , akik már javában beszélgettek a legfrissebb pletykákról .

Pár percre elgondolkodtam , hogy mennyire megváltozott minden , még a közérzetem is , amikor Gerard belépett a házba . Állandóan vigyorognom kellett , és fura érzésem volt .Képtelen voltam dűlőre jutni önmagammal . Teljesen biztos voltam abban , hogy Bojant szeretem és senki mást , mégis , amikor Gerivel egy légtérbe kerültem , mintha megzavarodtam volna . Valami rettenetesen vonzott benne . A kisugárzása ? Talán .  Vagy a humora ? Nem tudtam eldönteni . Minden jel arra utalt , hogy nem vagyok normális . Rengetegszer hallottam már olyant , hogy valaki egyszerre két embert szeressen . Ezt szánalmasnak és egyidejűleg gyávaságnak tituláltam . Mert milyen dolog az , hogy valaki képtelen eldönteni  , számára ki a fontosabb ? Azonban így , hogy magam is belekeveredtem egy hasonló helyzetbe , minden másként festett .
Bojan jelentette számomra a szerelmet , biztonságot és törődést , Gerard  pedig a vágyakozást az ismeretlen , úgymond a tiltott gyümölcs után . Hajtott a kíváncsiság , hogy milyen lehet vele lenni . Például a tény , hogy egyáltalán barátnője van , egyenesen kikészített  .
Szabályosan szégyelltem magam , hogy ilyesmik egyáltalán megfordulnak a fejemben. Adtam magamnak egy hatalmas képzeletbeli pofont és nyugtáztam magamban , hogy erről minél hamarabb beszélnem kell Stellával , mert ha nem kérek segítséget , még képes lennék valami állati nagy baromságot elkövetni . Bojant pedig semmi áron sem szerettem volna elveszíteni , hiszen mindenkinél többet jelentett ő a számomra .

Amint észhez tértem , azonnal mindenkit az asztalhoz invitáltam , amit már az én drágám meglehetősen dizájnosan megterített .  Még mielőtt enni kezdtünk volna , meg szerettem volna szólalni , hiszen igazság szerint nagyon büszke voltam magamra , hogy szinte mindent önállóan sikerült elkészítenem .
-Na , halljuk  a háziasszonyt ! - előzött meg Gerard , amivel kicsit meg is lepett .
- Hát ... szóval tudjátok , hogy nem a szívem csücske a főzőcske . És még finoman fogalmaztam  . De  most olyan más volt ...   Nem is igazán a kaja a lényeg ma este , hanem az , hogy itt vagyunk , együtt . Nagyon szeretlek titeket ! És ha nem is a legbonyolultabb dolgokat készítettem el , de higgyétek el , szívből csináltam , mindent . Jó étvágyat !

Kis beszédem után csörrentek az evő eszközök és mindenki neki látott . Persze nem tudtuk kibírni anélkül , hogy ne beszélgettünk volna bőszen közben . A számomra legérdekesebb kérdéssel David rukkolt elő . Nem sok kellett volna ahhoz , hogy én kérdezzek rá a dologra.
-Te Piqué, hol rejtegeted az új csajodat ? Miért nem jött ? -szinte felröhögtem a nyers megfogalmazáson  , de pillanatnyilag engem is ez foglalkoztatott a legjobban , nem mintha hiányoltam volna a hölgyeményt , csak kíváncsi voltam távolléte okára . Szerintem azért Gerard is sejtette , hogyha őt ide hozza ,a meghitt , baráti vacsoránkra, kő kövön nem marad .
Miközben a válaszon gondolkodott fel sem nézett a tányérjából , csak az abban heverő sültet fixírozta .
- Nuria a családjával karácsonyozik . - hangzott el a szűkszavú válasz .
- De azért remélem valamikor elhozod közénk ! - feszegette tovább a határokat a kis sunyi David . Szerintem neki sem volt túl szimpatikus a leányzó , pusztán csak bosszantani akarta barátját .
- Ja , talán majd egyszer ...  Hmmm ... amúgy nagyon finom a kaja ! - terelte el a témát zavarában .

Végül mi sem forszíroztuk tovább a dolgot , többek között annak köszönhetően , hogy Stella egy jól irányított asztal alatti rúgással elvette párja kedvét attól , hogy továbbra is ehhez hasonló kérdéseket tegyen fel . Hiába , barátnőm mindig ura tudott lenni a helyzetnek .

A vacsora mindenkinek feltűnően nagyon ízlett  , sőt a desszertről is bevették , hogy igazi házi süti. Csodálkoztam is rajta , hogy micsoda naiv embereket hord a hátán a Föld ...

Lassan sor került az ajándékozásra is . A legnagyobb oka az örömre Stellának lehetett , ugyanis megkapta azt amire a legjobban vágyott : egy kocsit , Davidtól , Gerardtól , Bojantól és tőlem közösen . Több , mint egy hónapja tudtam már a nagy meglepetésről és iszonyatosan nehéz volt tartani a számat . A srácok állandó fenyegetőzése viszont arra ösztönzött , hogy hallgassak . A rengeteg idő alatt , amit barátnőmmel töltöttem , folyamatosan koncentrálnom kellett , hiszen szokatlan volt titkolózni előtte . Az a gyermeki öröm , ami az arcára ült a fekete kendő levétele után azonban kárpótolt és máig hűen él az emlékezetemben . Sírva nevettünk , ölelkezve, a tőlünk megszokott módon . Stella elsöprő öröme előlegként ért fel számomra ajándék szempontjából, mondjuk úgy öt karácsony erejéig , mert azzal , hogy ő boldog volt , engem is azzá tett. Miután végig puszilt és ölelt mindenkit , valamint elvitte egy körre a járgányt , folytatódott az ajándékok átadása .

Gerardtól mindenki kapott egy példányt az önéletrajzi könyvéből ( az én  kis egó bajnokom , nevettem rajta magamban ) meg még némi apróságot .A tőlem kapott kesztyű igencsak elnyerte a tetszését , hálája jeléül egy hatalmas puszit kaptam . Bojan is nagyon örült az órának , de izgatottságát még ezzel sem tudta leplezni : az én ajándékom következett . Reméltem , hogy nem esett túlzásba a költekezésnél . Közelebb lépett hozzám , feszült csend uralkodott .
- Gaby , ez az én ajándékom , neked ! Csak egy kis apróság , tudom ,hogy imádod az ilyesmit .
Kinyitottam a kis dobozkát . Bevallom először szívroham kerülgetett , hogy mi van , ha egy eljegyzési gyűrű lapul benne esetleg ?  Szerettem őt , de ez túlságosan elhamarkodott lett volna .
Nem , még nem akarta megkérni a kezem , de ettől függetlenül egy gyönyörű gyűrűvel találtam magam szemben . Tökéletesen illett hozzám . Azonnal megcsókoltam , szerelmesen , szenvedélyesen . Egyre forróbb lett a hangulat , kicsit megfeledkeztünk magunkról , Gerard köhécselése rántott vissza a földre .
Mielőtt kiszabadultam volna az ölelésből , a fülembe súgta , hogy ' ez még nem minden '  , s ezzel majdnem sikerült az őrületbe kergetni engem . Attól fogva csak erre tudtam gondolni . Fogalmam sem volt , hogy mire számítsak .

Hamarosan készülődni kezdtek a vendégek .
- Szép estét ! - kacsintott felém Stella , mielőtt kilépett .
- Meg lesz , hidd el ! - válaszolt kórusban David és Gerard helyettünk , majd mindketten vigyorogva kivonultak az ajtón , mi pedig a legnagyobb örömömre  végre kettesben maradtunk .

Szerencsére a mosogatást Stella segítségével lerendeztem , így nem maradt más dolgom , mint a lazítás . Bojan hűségesen követett mindenfelé , és gondolom mondanom sem kell , hogy így a zuhanyzás is meglehetősen elhúzódott . Persze ezt egyáltalán nem bántam , sőőt...

Hamarabb léptem ki a fürdőből , mint ő  ,és egy szexi hálóingben  , kimerülten vetettem magam az ágyra. Arra lettem figyelmes , hogy valami majdnem lyukat vágott a hátamba , nagyon kellemetlen érzés volt , szinte felordítottam fájdalmamban .Kihalásztam magam alól egy újabb kis dobozt . Hasra fordultam és lassan , óvatosan , valamint nem utolsó sorban izgatottan felbontottam . Nem tudom igazából mire számítottam , de meglepődtem : egy lakáskulcsot rejtett . Kezdett összeállni a kép . Amikor újra megfordultam Bojan az ajtófélfának támaszkodott és sejtelmesen mosolygott ,  egy szál törülközőben , kócos hajjal . Alig tudtam megszólalni .
- Ezt ... most hogy értsem ?
- Tudod te azt nagyon jól ! Hozzám költözöl ? - indult el felém .
- És mi lesz Gerarddal ?
- Meglepte magát végre egy saját lakással . Nem akart a terhünkre lenni . -  közben eszembe jutottak a kínos reggeli találkozások Piquével . Szinte mindig , amikor fehérneműben osontam a fürdőbe , összefutottunk  , és be kell hogy valljam , kicsit felgyorsult a szívverésem , amikor el kellett haladnom mellette . Szóval mindenképpen örültem , hogy ebben többé nem igen lesz részem . - Amúgy meg - folytatta szerelmem - szerintem Davidéknál is éppen ugyanez a jelenet játszódik le  , úgyhogy sajna ez a kis lakás üresen fog maradni . Már ha te is úgy szeretnéd ...
- Akarom Bojan ! Téged akarlak ! - vontam magamhoz .

2011. augusztus 26., péntek

22 . FEJEZET

Az én kis türelmetlen Ubikámnak , aki néha nem figyel eléggé arra , amit mondok ! Be patient sweetheart , the glory will be yours  finally . I just ask you to be sufficiently broad ! Tudod , hogy szeretlek és már rég elterveztem mindent ! <3

Szinte semmit nem aludtam éjszaka , és ennek nem csak Bojan volt az oka . Nyugtalanított a tény , hogy nem kértem bocsánatot Gerardtól . Rettentő bűntudat kínzott , s a legrosszabb az volt , hogy tudtam , csak magamat okolhatom mindenért .  Rendet kellett volna tennem az érzéseim között , nem pedig hisztizni és minden oké lett volna . De természetesen én mindent fordítva igyekeztem csinálni . Az igazság az , hogy nem tudtam mit kezdeni a kialakult helyzettel , inkább homokba dugtam a fejem , és milyen rosszul tettem !

Mire felébredtem , Bojan már odakint sütött - főzött . Nagy nehezen kinyitottam a szememet és a mellettem levő párnán egy kis cetli hevert , rajta rövidke üzenet szerelmem kézírásával : ' Kérlek drágám , hívd fel Gerit , a kedvemért .Minden könnyebb lesz , ha kibékültök ! Szeretlek ! ' Annyira édes tudott lenni , hogy szinte már azt hittem , meg sem érdemelem a rengeteg törődését .

Nehézkesen tárcsáztam Gerard számát , miközben megállapítottam , hogy a karácsony reggel nem is indulhatna ennél nehezebben . Közben az is meglepetésként ért , hogy a mi lakásunkban töltöttük az éjszakát . Mondom , teljesen más gondok foglalkoztattak az elmúlt órákban .  Na , de kicsengett .
- Halo ! - szólt bele a tőle megszokottnál kicsit komorabban .
- Ööö... szia Gerard !- pillanatnyi zavaromat semmi sem írhatta le eléggé hűen , kiszáradt a szám és fogalmam sem volt , mit mondjak . - Azt hiszem bocsánatot kell kérnem .
- Hát , Gaby , nem mondom , meglehetősen rosszul esett a tegnapi .
- Elhiszem és el sem tudod képzelni , mennyire sajnálom , és még inkább szégyellem magam . Megérteném , ha hallani sem akarnál rólam többé...
- Csak egy bajom van ... - tartott szünetet , mialatt majdnem megállt a szívem , és szerintem ő ezt pontosan tudta , csak fokozni akarta idegességemet . - A probléma az , hogy túlságosan a szívemhez nőttél .
- Tessék ? Akkor ez azt jelenti , hogy ... ?
- Igen , muszáj megbocsátanom . Be kell ismernem , nélküled eléggé egyhangú lenne az élet . Semmi jó kis csipkelődés, beszólás , hiszti ...
- Komolyan ? - a szúrós megjegyzést most az egyszer elengedtem a fülem mellett , és szinte könnyek szöktek a szemembe az örömtől . Nem tudtam elhinni , hogy ilyen könnyen megbocsájtott . Ha mellettem lett volna , össze-vissza puszilgatom .
- A legkomolyabban .
- Köszönömköszönömköszönöm!!!! Nem is hiszed el , mennyire boldoggá tettél !  Jól kezdődik a nap !
- Hát igen ... Akkor este összefutunk .
- Tényleg ? - értetlenkedtem . Nagyon gondolkodtam , de semmi sem jutott eszembe .
- Gaby drága ... Ugye nem felejtetted el a karácsonyi vacsorát , amit te fogsz elkészíteni ?
Röhögnöm kellett magamon , hiszen teljesen kiment fejemből . Jellemző , a nagy főzőcske cseppet sem mozgatott meg . Persze Gerardnak ezt meg sem említettem , életem végig cikizett volna , hogy kiment a fejemből .
- Áhh, dehogy szivi ! Csak tudod túlságosan elfoglalt voltam azzal , hogy kiengeszteljelek ...
- Értem ... Ha a főzés nem is fog , legalább ez sikerült . - idegesített direkt , hiszen tudta , úgysem tudok haragudni rá a főzőtudományomra tett megjegyzései miatt .
- Kilenckor a csajlakásban . Puszi !
- Csók Gabriella !

Amíg az ágyban heverésztem eszembe jutott , hogy mi lesz akkor , ha Gerard magával hozza Nuriát . Mégpedig lévén , hogy a barátnője volt , ez eléggé valószínűnek tűnt . Imádtam őt , de ez a lány rettentően bökte a csőrömet . Ahogy múlt este ingatta magát mindenki előtt ... gáz volt , vagy inkább idegesítő, legalábbis számomra ... Felmérgesített , hogy rajtam kívül senki sem vette észre a benne rejlő gonoszt ...Pedig én határozottan láttam .

Inkább abbahagytam az agyalást , hiszen a csodás illatok a konyhába csalogattak , ahol Bojan ügyeskedett . A háta mögé osontam és átöleltem a derekát .
- Mi ez a szédítő illat , főszakács úr ?
- Sajtos rántotta , csak neked Édes !
- Imádlak! Imádom , hogy mindig a kedvemben akarsz járni ... Csodálatos vagy !
- Na és most ... - fordult velem szembe - ... a dicsérő szavakat felválthatják a tettek . - mosolygott huncutul .

Ez a fiú megérdemelt minden egyes szót ,ölelést , csókot . Amikor vele voltam , úgy éreztem , hogy én vagyok a legfontosabb ember a világon , elfeledtette velem minden problémámat .  Ismerte a hibáimat , mégis őszintén tudott szeretni . Minden egyes percet értékeltem , amit vele tölthettem el .  Ő nem egy srác volt a sok közül , hanem egy különleges ember . Nem csak egy megálló az élet rögös útján . Az első néhány éjszaka után nem múlt el a lángolás , sőt sokkal inkább fokozódott . Túlságosan idilli volt minden .

A mennyei reggeli után próbáltam felkutatni a lehető legegyszerűbb karácsonyi recepteket , kisebb nagyobb sikerrel , amikor  már amúgy is izgi napom még nagyobb fordulatot vett .
- Gabykám , ma azt terveztem , hogy bemutatlak a szüleimnek .- jelentette ki teljes nyugalommal és szerintem fogalma sem volt arról , mennyire meglepődtem .
- Te-te-tessék drágám ? - kb úgy beszélem ,mint akit agyoncsapott a villám . Szerencsére kontrolláltam magam , de így is majdnem kiköptem a számban levő összes narancslét.
- Ebédre megyünk , nagyon meg szeretnék ismerni a kicsi fiuk barátnőjét .  Két óra múlva indulunk !
- Szupi ! - olyan pofát vághattam , mint aki citromba harapott , így inkább gyorsan elpucoltam  a szobába .

Szép napos délelőtt volt , meg amúgy is autóval mentünk , tehát a nagykabátot jó messzire elhajítottam , majd összedobtam egy jó kis szerelést . Laza kis konty , kevés smink , és másfél óra múlva egészen másképp festettem , hiszen jó benyomást kellett tennem .( KATT IDE ! )

Bojan közben hazaugrott a kocsiért , hiszen az este taxiztunk . Mire kész lettem , már az autóban várt . Bezártam az ajtót , majd idegesen lépkedtem lefelé a lépcsőn . Túl hirtelen jött ez , haragudtam is kicsit Bojanra , hiszen szólhatott volna , legalább tegnap , hogy lelkiekben felkészülhessek a találkozásra.
Nem csak ez volt az egyetlen gondom aznap . Teljesen tanácstalan voltam a vacsorát tekintve . Valami olyan kaján törtem a fejem ami gyors , jó és nem túl bonyolult , hiszen  köztudott volt rólam , hogy engem senki sem a főzőtudományom miatt szeret .  Nem is értettem , miért hárult rám ez a feladat . Sok beleszólásom nem volt , mindenki arra szavazott , hogy az én kajámat együk Szenteste . Hát ha ennyire ételmérgezést akarnak kapni ... semmi akadálya !

A motor leállt , a vacsora minden egyes gondolatát száműztem az agyamból . Kicsit be voltam rezelve , de Bojan biztatásképpen megfogta a kezemet . Elindultunk a kis linyolai kertes ház felé , majd csengettünk . Egy kedves , mosolygós hölgy nyitott ajtót . Azonnal  rájöttem , hogy az anyukája lehet , ismertem már ezt a mosolyt , minden egyes nap élvezhettem . Behívott , s közben megjelent a családfő is , aki gyorsan végigmért tetőtől talpig .
- Gyertek csak , gyerekek ! - vezetett beljebb anyuci .
- Anyu , apu , ő itt az én Gabym . - húzott magához .
- Nagyon örvendek , Gaby ! Maria vagyok !
- Szervusz Gabriella ! Bojan - fogtunk kezet . Ezek után fogalmam sem volt , hogyan szólíthatom az idősebb Krkicet . Bojan 2 ? Mr. Krikc ? Na jó , inkább a Senor Krkic mellett döntöttem , habár reméltem , nem  kell majd sokat szólongatnom .

Mennyei illatok csaptak meg , amint az étkezőbe léptünk . Elkeserített a tény , hogy valószínűleg én ezeket soha nem tudnám megadni Bojannak . A főző tanfolyam lehetősége is eszembe jutott néhányszor , de addig is csak abban reménykedtem , hogy hamar elfelejti a hazai ízeket ...

- Nos Gabriella , mikor is jöttél Barcelonába ? - nem is nagyon figyeltem a kérdésre , csupán azt vettem észre , hogy már másodszor szólít ittlétünk óta Gabriellának . Persze , ez a nevem , de általában a teljes változatát csak akkor szoktam hallani , ha valaki dühös rám ,vagy nem vagyok neki túlságosan szimpatikus , amúgy mindenki csak Gabyként ismert . Reméltem , hogy ez nem az miatt van , hogy nem kedvel , szóval próbáltam udvariasan válaszolgatni .
- Még augusztusban , tanulni jöttem az egyetemre , ez az utolsó évem . Menedzsernek tanulok .
- Ooh, örülök , hogy nem hoztál haza még egy buta libát , fiam !  Gratula ! - hát ez a megjegyzés kicsit furcsán hangzott , de én bóknak vettem .
- Apaaaa ! Ne kezdd ezt  , légyszíves ! - szólt rá Bojan , hogy elkerülje az ehhez hasonló , számomra kicsit kellemetlen helyzeteket .
- Jól van , na . Befogom ! - húzta el a képzeletbeli cipzárt .
- Na és , kedveskéim , hogyan is találkoztatok ? - kérdezte anyukája , akinek máris nyert ügye volt nálam , kedvessége szinte simogatta a lelkemet .
- Hát , végül is eléggé gáz sztori , kicsit rossz benyomást tettem már az elején - szabadkozott nevetve Bojan .
- Á , dehogy ! - ellensúlyoztam szerelmem válaszát . Kezdett oldottabb lenni  a hangulat , s ez kifejezetten jó hatással volt rám .
- Szóval az úgy történt , hogy mindketten az egyetemen voltunk . Gaby épp beiratkozott , én meg intéztem a halasztást . Pont előtte álltam , aztán kaptam valami fontos hívást a klubtól , és annyira hirtelen és lendülettel fordultam meg , hogy szegénykémet ledöntöttem a lábáról - mosolygott rám . - Bocsánatot kértem ,meg minden , s nagy szégyenkezve elrohantam . Azt csak otthon vettem észre , hogy miközben segítettem összeszedni a cuccait , hozzám került Gaby személyije .  Komolyan mondom , egész este csak bámultam , aztán hál'Istennek , nem tudtam ellenállni és elhatároztam , hogy inkább biztos ami biztos alapon személyesen viszem vissza.Persze megragadtam a lehetőséget és bulizni hívtam - mosolyogtunk össze - Aztán lassacskán beindult a dolog . - fogta meg az asztal alatt a kezem . Érdekes volt az ő szemszögéből hallani a sztorit . Na persze nem egészen így volt , de jobbnak láttuk , ha a szülők egyes dolgokról nem tudnak, szóval Bojan az egyszerűbb változatot adta elő ...
- Jaj , kincsem , nagyon romantikus ... - érzékenyült el Maria .
- Bizony ... Na de együnk ! - tért rá a lényegre a családfő .

Az ebéd annyira finom volt , hogy komolyan el kellet gondolkodnom , ettem-e még ehhez hasonló különlegességet  . Evés után úgy gondoltam , hogy nem ártana segíteni a mosogatásban , így Maria után mentem a konyhába .  Itt el tudtunk beszélgetni kicsit kettesben is .
- Jaj , szivem , annyira örülök neked ! Ne bízd el túlságosan magad , de a fiam még soha nem volt ennyire megszállottan szerelmes .
- Tényleg ? - egyebet nem tudtam reagálni , viszont becsületesen elpirultam .
- Úgy bizony ! De kérdezhetek valamit ? Remélem nem veszed rossz néven , csak egyszerűen ...tudod , na ...a kíváncsiság furdal. Szóval összeköltöztetek már ?  - szabályosan csillogott a szeme , miközben hozzám beszélt.
- Igazából még nem . Semmit sem szeretnénk elsietni .Én a barátnőmmel bérelek egy lakást , viszont sokat vagyok Bojannál , meg ő is nálunk .
- Nem tudom elhinni , hogy a kisfiam felnőtt ... - gondolkodott el , miközben könnyek szöktek a szemébe -  Nagyon tetszik , ahogy gondolkodtok .Nem szabad elhamarkodott döntéseket hozni . Egy a lényeg : szeressétek egymást és legyetek őszinték , bármiről is legyen szó . - jól esett , hogy a bizalmába fogadott és ennyire barátságos volt velem .

A karácsonyfa árnyékában fogyasztottuk el a desszertet , majd jött az ajándékozás . Bojannal közösen kaptunk ajándékot , hadd ügyeskedjünk együtt . Az ajándék mi más lehetett volna , mint egy jó kis edény szett . Nagyon örültem neki... most már kezdtem tényleg komolyan venni azt a tanfolyamot.
A szülők kaptak egy drága pezsgőt , a rég áhított könyveket , valamint egyéb apróságokat .

Hazafele készülődtünk , már az ajtóban búcsúzkodtunk.
- Nagyon örülök , hogy eljöttetek ! - mondta Bojan apukája , akit egyre jobban megkedveltem az este folyamán .
- Gyertek gyakrabban , kincsem ! Nagyon hiányzol !- próbálta visszafojtani könnyeit Maria .
- Megpróbálom , anya !
- Hát akkor szervusztok ! Csak óvatosan vezess , fiam !
- Viszlát , örülök , hogy megismerkedhettünk !

Meg kellett állapítanom , hogy a látogatás rendkívül jól sikerült , Bojan szerint apukája kifejezetten oda volt értem , ami nagy ritkaságnak számít nála.
Most nem értem rá töprengeni semmin , hiszen nyakamon volt a karácsonyi vacsora . Tudtam , hogy egyedül képtelen lennék mindennel végezni , muszáj volt Bojant is beavatnom kicsit.
- Légyszi , nem mennél el bevásárolni , amíg felívom Stellát valamilyen receptért ?
- Neked bármit , Kicsi ! - puszilt meg lágyan.

Átöltöztem és neki estem a telefonnak .
- Hola Stella !
- Na helló ! Mi újság arrafelé ?
- Nem is találnád ki , hol voltunk !
- Akkor talán elárulnád ?
- Bojan szüleinél , ebédre .
- Az igen ! Na és hogy ment ?
- Tökéletes volt  minden , nagyon jó fejek voltak .
- Szuper !
- Na de perpillanat van egy kicsit nagyobb problémám . Tudod , ma én főzők , remélem nem felejtettétek el . Húzz elő a tarsolyodból pár rettentően egyszerű receptet , ha kérhetném !
- Vegyél tollat és papírt .
Tényleg egyszerű kaják voltak , pont nekem valók.
- Köszi szivi ! Megyek is , csapjak bele a lecsóba .
-A biztonság kedvéért várd meg Bojant , csak együtt fogjatok neki  !
- Ha - ha -ha ! Puszi !
- Puszika !

Amint Bojan megjött , azonnal odaraktam fát díszíteni , én pedig nekifogtam a főzőcskének . Nem tudtam nyugton maradni , így hát közben felhívtam Cescet.
- Feliz Navidad , Cesc !
- Feliz Navidad , szivi !
- Nocsak , mi ez a sugárzó jó kedv ?
- Gaby ,  ma karácsony van ! Meg hát az az igazság , hogy tisztáztuk a dolgokat Carlaval és úgy döntöttünk , hogy adunk egy új esélyt ennek a kapcsolatnak .
- Hurrá ! Ennek nagyon örülök ! - utáltam őt olyan szomorúnak látni , mint legutóbb .
- Ti megvagytok ?
- Meg bizony , minden a legnagyobb rendben . De hiányzol...
- Ti is nekem , mindannyian . De ígérem , amint szünetem lesz , azonnal repülök haza .
- Ezt nem hiszem el ! Úúúristen ! Azt a ... ez a szar odaégett ! Basszus ! Bocs Cesc , le kell tennem , vészhelyzet adódott . Puszilunk !
- Te jó ég ! Gaby főzöl ? - röhögte el magát , de nem tudta befejezni , mivel muszáj volt letennem .

Mérgesen vágtam be a szemétbe azokat az átkozott szénné égett muffinokat és úgy döntöttem ,  hogy a rövidebb utat választom : tárcsáztam egy cukrászda számát.
A fa gyönyörű lett , a vacsora is elkészült nagyjából ,s hozzám képest egészen jóra sikeredett . Már csak a vendégek hiányoztak , de hamarosan ők is betoppantak.

2011. augusztus 24., szerda

21 . FEJEZET

Itt az új rész ! Külön köszönöm a megjegyzést és a dicsérő szavakat Katietől az előző fejezethez .  Örülök , hogy rátaláltál a blogra és tetszik a sztori ! Na puszillak Titeket , jó olvasást !


December 23.-a volt . Végigtakarítottuk a fél napot , s habár elég valószínűnek tűnt , hogy a Szentestét nem a közös kecónkban fogjuk eltölteni , mégis jól esett mindent puccba tenni .

- Te Gaby , neked nem furcsa , hogy már déli két óra van  , és ezek még nem jelentkeztek ma egyáltalán ?
- Őszintén ? Szerintem tuti , hogy valami rosszaságra készülnek ... De minden esetre , kocsikázni van kedvem, azt hiszem elugrom Bojanhoz . Jössz ?
- Hááát...most inkább kihagyom. Imádom Gerit , de nem lenne türelmem az ökörségeihez .
- Na de Stella , ne bántsd már szegényt ! - védelmeztem a csínytevések királyát . - Emlékezz vissza hányszor vidított fel , amikor szar állapotban voltunk ...
- Jó , jó , igazad van , csak légyszi , be ne árulj neki !
- Még meggondolom ... - hagytam kétségek között gonoszul , persze eszembe sem jutott bármit is szólni erről, amúgy pedig tudtam , hogy Stella abszolút nem gondolta komolyan , amit mondott .

Felöltöztem ( KATT IDE ! ), elvettem a táskámat , a mobilomat és a kulcsokat , majd elköszöntem Stellától . Persze még indulás előtt meg kellett esküdnöm , hogy óvatosan fogok vezetni és nem okozok tömegbalesetet.

Amikor megérkeztem , kicsit sem lepődtem meg azon , hogy Gerard fejjel lefele lógott a tetőről , mint egy túlméretezett denevérkölyök . Közelebb érve vettem csak észre , hogy valami díszekkel szenvedett .  Közben egy közkedvelt spanyol karácsonyi nótát dúdolgatott , egyáltalán nem szegte kedvét az , hogy a díszítés nem igazán ment neki .
- Hola , te drága ! Nem segítenél kicsit Geri - bácsinak ?
- Remélem nem veszed zokon , de a haverodhoz jöttem , szóval  egyedül kell boldogulnod ! - öltöttem rá nyelvet pajkosan , közben pedig csengettem . Bevallom , kicsit leizzadt a tenyerem , amikor megláttam , hogy milyen bizonytalanul himbálózik .

Nem volt sok időm a testi épsége miatt aggódni , mivel Párom ajtót nyitott , és olyan hirtelen húzott be a házba , hogy még levegőt is elfelejtettem venni. Felcipelt a hálószobába , viszont ígértet tett , hogy megpróbál jófiú lenni ...
A fejemet a mellkasán pihentettem , miközben ő átölelt .
- Vettetek már fenyőfát ?
- Háát , az igazság az , hogy Gerard akkorát vett , hogy arra gyanakszom valami csempészáru . Nem tudom , hogyan juttatta haza , de nagyon büszke rá . Mondjuk a garázst ki kellett üríteni , mivel csak keresztben fért el, de inkább nem kritizáltam . Úgy be van zsongva , mint egy kis gyerek .
Hangosan felnevettem , majd csendben feküdtünk tovább .  Közben lassan besötétedett , én pedig rettenetesen kába lettem , talán már el is szunyókáltam .
- Gaby , el ne merj aludni ! Asszem van valami , amiről elfelejtettem szólni ...
Ajjaj , tudtam én , hogy valami nincs rendben . Túlságosan csendes volt egész végig . Mintha azon gondolkodott volna , hogyan fogjon bele a mondandójába . Már kezdtem megijedni és bizarr képek ugrottak be az agyamba .
- Azért ne ijedj meg ennyire ! - simogatta meg az arcomat látva aggodalmamat . - Vacsorázni megyünk . A hivatalos klub vacsorát ma rendezik , és ...
Abban a pillanatban azt hiszem teljesen elszakadt a cérna nálam , nem jött , hogy higgyem , megint én értesülök minderről valószínűleg utoljára . Remek , csak hebegni - habogni tudtam .
- Na v-várj egy kicsit , Édes ... Remélem , hogy az imént rosszul hallottam . Hivatalos klubvacsorát mondtál volna ? - hitetlenkedtem - Nem hiszem el , hogy ezt komolyan gondoltad . Bojan ! Még egy olyan puccos ruhám sincs , amit ilyenkor szokás felvenni . Azt akarod , hogy hülyén érezzem magam a sok csinos és elegáns lány mellett ? Mert igenis , ez fog történni .
- Kis méregzsák ... - még ő ironizált , megnéztem volna , ha fordított a szituáció . -  Mit szólnál ahhoz , ha azt mondanám , hogy mindent megoldottam , helyetted . - állt fel az ágyról .
- Képtelenség . Lehetetlen , hogy elkészüljek időben .
- Gyere szépen velem - fogta meg a kezem és húzott sietősen a gardrób felé . Közben azért nem maradtak el a szokásos megjegyzései . - Őrjítően szexi vagy , ha így elkap a hév . - súgta a fülembe , majd csókolt meg hirtelen , aztán tovább vonszolt  a cél felé .

A gardróbban eléggé nagy káosz uralkodott , de akkor ez engem egyáltalán nem foglalkoztatott . Csak úgy suhantunk a ruhaoszlopok mellett . Teljesen hirtelen állt meg , majd kiemelt egy vállfát a sok közül . A leggyönyörűbb estélyi ruha volt , amit valaha láttam . A látványa elkábított , a kezem a szám elé emeltem , szó nélkül maradtam .
- Nem tetszik ugye ?- görbült lefelé a szája . Nem tudom ,ezt mégis miből szűrte le , hiszen én őszintén szólva majdnem sírtam  örömömben . Annyira csodálatos volt !
- Tessék ? Bojan , sajnálom , nem tetszik ... - hecceltem  - Nem tetszik , hanem egyenesen imádom ! - vigyorodtam el , mire ő is felkapta fejét . Azonnal megöleltem , hiszen nem is tudtam pontosan , hogyan is hálálhatnám ezt meg neki .
- Nem semmi , Nuria eltalálta az ízlésedet ezek szerint .
-Hoppácska ... nutria , mármint a kis édes állatkára gondolsz ? Mert én azt kétlem , hogy egy kisállattal voltál bevásárolni , és azt a ruhát vettétek meg , aminek megráncigálta a szélét ...
Erre Bojan hatalmas nevetésben tört ki , én pedig lassacskán már semmit sem értettem .
- Ha Gerard hallaná ... ajjaj ... - nevetett tovább . Nem sejtettem már semmi jót .
- Miért , mi köze van az állatnevűhöz ?
- Hát Nuria - hangsúlyozta ki a név kiejtését , mintha egy retardáltnak magyarázna - éppenséggel Geri legújabb barátnője .

Ez betette nálam az ajtót . Gerardnak barátnője volt , ki tudja mióta , nekem pedig meg sem említette . Nagyon csalódott voltam ..vagy nem is tudom ... Én mindent megosztottam vele , és rosszul esett , hogy kihagyott ebből az egészből . Nem mintha bármilyen beleszólásom lehetett volna a párválasztásába ...de mégis. Jól esett volna , ha beavat  .Higgadt gondolatok . Perpillanat ebből jutott nekem a legkevesebb . Lassan kifújtam a  levegőt , a csodás ruhakölteményt óvatosan Bojan kezébe nyomtam és elrohantam . Nem ígérhetett semmi jót az a látvány ...

Geri még mindig a díszekkel a foglalkozott , viszont már talpon volt . Jobban tette volna , ha elrohan , de hát miért tette volna , hiszen mit sem sejtett hamarosan bekövetkező kirohanásomról .
- Teeeee ! - böktem ujjammal a mellkasára . - Miért nem mondtad el ?
- Miről beszélsz ? - nézett rám kérdőn , s próbált megnyugtatni , megfogva a kezemet .  Kirántottam tenyere szorításából kis öklömet , és tovább őrjöngtem .
- Ki ez a nutria ? - kérdeztem rá flegmán és felszínesen .
- Nuriára gondolsz ? - na , most már ő is kezdett témába lendülni , s ezzel arányosan nőtt a düh is tekintetében .
- Pontosan !
- Rendes lány  , nagyon kedvelem őt . Szerintem te is k....
- Ezt a mondatot be ne merészeld fejezni !  Na persze ... rendes ... pff...
- Gabriella , nem is ismered őt ! Ne ítélkezz ! Különben is ...
Mellettem nem volt könnyű szóhoz jutni , azonnal közbevágtam .
- De legalább elmondhattad volna !
- Azért , hogy így reagálj ? Kiborulj ? Vagy tudom is én ... A nap legnagyobb részét Bojannal töltöd , ami teljesen normális . De akkor ne számíts arra , hogy minden apró részletről azonnal be tudok számolni !
- Miért nem választasz valami normális csajt ?
- Úristen Gabriella , ha hallanád , hogy miket összebeszélsz ,  te is szégyellnéd . Még hogy normális  csajt ... honnan tudod , hogy ő milyen?? Tudod nem juthat mindenkinek akkor főnyeremény , mint EGYESEK ! - szállt be komolyabban a vitába . Hirtelen már csak azon tudtam tűnődni , hogy vajon egy ember fel tud- e robbanni ? Mert ha igen ,akkor nekem minden bizonnyal hamarosan összejön .
- Nekem ne utalgass , mondd ki világosan , amire gondolsz !
- Maradjak örökre egyedül ? Azt akarod ? Legyek mindig  a legjobb barát , de semmi több ... a vidám srác , aki mindig mosolyt csal mindenki arcára és örökké vár a szerelemre .
- Hmmm ... Tudod mit Piqué ? Teszek rá ! Érted ? Le-sza-rom ! - fordultam meg kecsesen és vonultam be a házba , hadd legyen mit néznie. Utólag végiggondolva  , ennél igazságtalanabb nem is lehettem volna vele . Nem úgy viselkedtem , mint egy igaz barát . Jobbára egy hisztis , féltékeny hárpia .   Nem is értem , miért tettem ... Olyan kusza volt minden , csak úgy kavarogtak bennem az érzések .Azt sem tudtam , mit miért teszek ... Extrém egy szituáció volt ...

Visszarohantam a gardróbba , hiszen eszembe jutott hirtelen a faképnél hagyott Bojan . Szegénykém még mindig ott ácsorgott .  Csak remélni tudtam , hogy nem hallotta meg a vitánkat .Sosem hallhatott még ilyennek, és nem is szerettem volna , hogy valaha is kitűnjön neki a kicsit őrültebb énem . Nos , azt mondják , hogy a remény hal meg utoljára ...na most meghalt , Bojan mindennek a fültanúja volt . Meglepetésemre viszont nem nézett rám úgy , mint egy elmebajosra , pedig meg lett volna az oka . Amit én az imént leműveltem....
- Gaby , miért húzod fel ennyire magad ? Az ő élete , hadd élje , ahogyan jónak látja ! - ölelt át .
- Hmm... ha tudnám miért tettem ...- nevettem fel keserűen . - Abszolút nincs jogom beleszólni a döntéseibe . De annyira nehéz nem megtenni !
- Én megértelek , hidd el ! Félted Gerit , mindannyian aggódunk érte . - nem tudtam felfogni , hogy-hogy nem tűnt fel Bojannak az , hogy az én aggódásom ... hogy is mondjam ... kicsit intenzívebb a kelleténél . Minden esetre , örültem , hogy el tud fogadni a hibáimmal együtt , hiszen volt belőlük szép számmal .

Szerencsére sikerült gyorsan kiverni a fejemből mindezt és már rohantam is készülődni , csak remélni tudtam , hogy Gerivel nem futok össze , még véletlenül sem .

Az alapoknál kezdtem , zuhany , hajmosás . Bojanban nem kellett csalódnom ismét ,   a hajsütő ott pihent az asztalon , egy csomó hajápolási termékkel együtt . Szerintem felvásárolta a fél készletet , de így legalább kedvemre válogathattam , és a végső eredmény is magáért beszélt .
A ruha hibátlanul állt . Bevallom , az ájulás határán voltam , amikor megláttam rajta a Marchesa címkét. Legalább az ízlése jó volt ennek a Nuriának , végtére is egyezett az enyémmel...a ruha mellé vásároltak cipőt , táskát és ékszereket . ( KATT IDE ! ) Imádtam mindenkiket . Ez volt  a gyenge pontom : néhány szép ruhával és kiegészítővel könnyedén megvásárolható voltam . De Gerard barátnője természetesen ez alól kivételt képezett , minden dicsérő gondolatom Bojant illette . 


Amíg Bojan az utolsó simításokat végezte magán , én sem voltam hajlandó kilépni a szobából , hadd lepődjön meg kicsit , amikor meglát .Stella barátnőm jutott egyből az eszembe . Vajon ő tudott erről az egészről ? Kizártnak tartottam .  Aggódtam érte , hiszen ha David is egy hasonló meglepetésben részesítette őt , akkor nagy veszélybe került . Ismerve Villa régi öltözködési szokásait , nem számítottam semmi jóra , csupán egy régi fotót láttam magam előtt : az ifjú David Villa egy kigombolt , rettentően ocsmány , leopárdmintás , csili-vili fehér ingben , hatalmas vigyorral az arcán .Reméltem , hogy volt annyi esze , nem bízta a véletlenre és elhívott magával valakit .
Végül be kellett fejeznem a Stelláért való imádkozást , hiszen Bojan az előtérből ordibált , hogy indulásra készen van . Igyekeztem kecsesen , mint a filmekben levonulni a lépcsőn .  Szerelmem hatalmasat nyelt , valószínűleg elértem a kívánt hatást .
- Istenem , de gyönyörű vagy !
- Hmm, te sem festesz rosszul , Édes ...
- Nem maradunk inkább itthon ? Izgalmasabb programot találtam ki , mint  a klubvacsi ... - mosolygott sejtelmesen ,
- Nem bánnám ... de köteles vagy megjelenni , szóval , minél hamarabb megérkezünk , annál hamarabb leléphetünk . Ha érted mire gondolok... - sunyiskodtam én is .
Szó nélkül rohant a taxi felé , hogy ajtót nyisson .

Jó sok kocsi sorakozott már az étterem előtt . A fotósok vadul villogtatták a vakukat  . Árgus szemekkel figyelték , ki jelenik meg valami ismeretlen személlyel . Hát velünk nem volt szerencséjük , de azért lelkesen kattintgattak . Bojan átkarolta a derekamat , majd büszkén pózolgatunk egymás oldalán , aztán pedig bementünk .Hatalmas megkönnyebbülés lett úrrá rajtam , több okból  : először is fellélegezhettem , egy asztalhoz kerültünk Stellával és Daviddal , viszont szerencsére Gerard és Nuria messze-messze tőlünk csücsült  , másodszor pedig mind Stella( KATT IDE ! ) , mind barátja remekül nézett ki .

Az este hamar , de annál kellemetlenebbül telt .  Rengetegszer találkozott pillantásom Gerardéval . Ilyenkor mindig eszembe jutott délutáni botrányos viselkedésem , és szégyelltem magam , viszont még mindig haragudtam rá , hiába bombázott papírszalvéta üzenetekkel . Nem vettem tudomást egyetlen ' Gyönyörű vagy ! ' bókról sem , habár rettentően idegesített a kialakult helyzet .Szar érzés volt fasírtban lenni vele . Tudtam , hogy valamikor beszélnünk kell , de nem az volt a megfelelő pillanat .Egy idő után aztán Geri is feladta a céltalan próbálkozásokat és elszórakozott a csajával .  Hiába noszogatott Stella egész végig , hogy menjek oda hozzá , hiszen én viselkedtem rondán , nem hagytam magam befolyásolni .

Nem is időztünk sokat , tizenegy óra körül leléptünk és fölösleges energiáinkat inkább egymásra fordítottuk . Sokkal jobb volt ez így mindkettőnknek .

2011. augusztus 20., szombat

20 . FEJEZET

Miután sikeresen kihevertük a Klasszikus okozta izgalmakat , a fiúk esetében pedig fáradalmakat , David születésnapját ünnepeltük december harmadikán , szűk baráti körben . Bojan és Gerard elterelte az ünnepelt figyelmét , s ameddig ők a belvárosban kószáltak, addig Stella főzött vacsorát , én pedig szépen megterítettem a kertben , így legalább nem tettem kárt semmiben . Kaja után körbeültük a medence melletti kis asztalkát , és szinte hajnalig beszélgettünk . Rengeteg minden szóba jött . Például az is , hogy Piqué sosem hozza el az aktuális barátnőjét közénk . Amikor rákérdeztünk ennek az okára , ő csak diszkréten kibújt a válasz alól Habár ha jól meggondolom , szerintem én nem jöttem volna ki vele , bárki is legyen a barátnője . Erősen kötődtem Gerardhoz , és féltettem ... vagy legalábbis valami olyasmit éreztem ...Mindenesetre eléggé bizarr érzelmeket véltem felfedezni . És ez nem sugallt semmi jót számomra .

Ezzel egy időben mi is ünnepeltünk Bojannal , hiszen napra pontosan , egy hónapja voltunk hivatalosan is egy pár . Furcsa volt , hogy mindössze csak ennyi idő van mögöttünk , hiszen úgy éreztük , mintha sokkal régebb óta  tartana már az egész . Mondjuk akkortól , amikor megjelent az ajtóban a személyimmel és bulizni hívott.

Tehát Decemberbe léptünk , lassacskán közeledett a karácsony , az első olyan , amit együtt készültünk eltölteni . Az ünnep közeledte segített kicsit kilábalni a hétköznapok egyhangúságából . A szívünkbe befészkelte magát a várakozás izgalma , és már azt sem tudtuk , mit kezdjünk magunkkal . Jobb elfoglaltság híján úgy döntöttünk , hogy már december tizedikén elindulunk beszerezni az ajándékokat . Felöltöztünk ( KATT IDE ! ) , ( KATT IDE ! ) , majd beszökkentünk a Juke-ba  és nagyobb üzletközpontok  felé vettük az irányt . Ilyenkor mindig imádtam vásárolni menni , hiszen az ünnepi hangulat már mindenhol jelen volt . Olyan mosolygós volt mindenki , hogy az ritkaság.

- Szerinted David minek örülne ?- tűnődött el Stella - Olyan gáz ez a szitu , fogalmam sincs mivel lepjem meg, hiszen ő bármit megkaphat.
- Igazad van , bármit megkaphat . De amit tőled kap , az ezerszer különlegesebb , mint bármi egyéb .
- Tudom , tudom ... de mégis ...
- Komolyan mondom , az ilyen fölösleges aggódásoddal kikészítesz ! - csaptam a homlokomra fél kézzel , a másik mancsommal pedig kormányozni próbáltam . Megjegyzem , nem lehetett valami bizalomgerjesztő látvány .
- Meggyőztél , meggyőztél  - fogadkozott -  csak könyörgöm , kormányozz két kézzel . Szóval az ajándék az lesz ...hogy mondjuk a közös képeinket beköttetem egy szép albumba  !- csillant fel a szeme .
- Na látod , nem hiába csücsül ott az a valami a nyakadon .
- Viccelődsz most , de te már kitaláltad , hogy mivel leped meg Bojant ? Fogadjunk , hogy nem !
- Fogadjunk , hogy de ! -nyújtottam ki a nyelvem - Emlékszel , a múltkor talán meséltem , hogy kinézett magának egy órát , de végül mégsem vette meg ?
- Dereng valami .
- Azt kapja tőlem , a többieknek meg csak találok majd valamit ...
- Szeerintem direkt nem vette meg az órát , hogy ne kelljen sokat gondolkodnod , hogy mit vegyél ?
- Kinéznéd belőle ? - nevettem el magam .
- Bármit , ha rólad van szó és megkönnyítheti a dolgodat . Ez a srác ...
- ... igen , tudom , kész főnyeremény ... - mosolyogtunk egymásra .

A bevásárló túra sikeresen zárult , s habár lejártuk a lábainkat , mindenkinek került valami . Gondoltam , jó szokásomhoz híven  kicsit poénosabbra veszem a figurát : Gerardnak egy öt ujjú gránátvörös - kék kesztyűvel készültem , hogy télen is bátran tudjon integetni a Real Madrid szimpatizánsoknak , akárcsak azon a novemberi estén . Cesc egy elektromos borotválkozó készletet érdemelt ki , mival az utóbbi időben eléggé eldzsumbujosodott , gondolom Piqué volt rá rossz hatással , s együtt dobták ki az összes borotvájukat . Viszont , míg Gerardnak nagyon jól állt a szakáll , Cesc számára kevésbé volt előnyös , legalábbis szerintem . Davidnak valamilyen könyvet szereztem be , ugyanis észrevettem hogy különösképpen örömét leli az állandó filozofálásban . Stella ajándéka közös volt tőlem , Bojantól , Cesctől , Gerardtól , na meg Davidtól , de erről majd csak később...

Alig értünk haza , Stellának máris mehetnékje támadt , nekem viszont nem volt kedvem , hiszen ömlött eső. Ezért egymagában  metróra szállt és meglátogatta Davidot , hiszen már úgyis aaaannyira hiányoztak egymásnak , hogy le sem szakadtak a telefonról .

Adódott egy kis szabadidőm , hát gondoltam felhívom Sebastiant , hiszen úgysem beszéltünk már egy ideje .

- Sziaa Gaby ! - előzött meg a köszönéssel . -  Nem is hiszed el , mennyire örülök , hogy hallhatom a hangod! - szinte láttam magam előtt , amint őszintén és a szokásos módon vigyorog .
- Hogy vagy Kölyök ?
- Hát mit mondhatnék ? Megvagyok . Még van pár napom a gyárban , aztán megyek haza anyuékhoz az ünnepekre . -  hirtelen az agyamba kúszott a náluk eltöltött Szenteste emléke , és automatikusan elmosolyodtam . Nagyon családias volt a légkör , mintha én is közéjük tartoztam volna . Valamit nagyon jól csináltak , mivel egyáltalán nem éreztem magam kívülállónak sem akkor este , sem pedig máskor . Nagyon megszerettem őket és ők is kedveltek engem .-Veled mi helyzet ? Le merem fogadni izgalmasabbak a napjaid , mint az enyéim .. - Valahogy visszacibáltam magam a jelenbe és megpróbáltam értelmesen reagálni .
- Minden rendben van , éppen most értünk haza Stellával a karácsonyi nagy ajándékvadászatról . - újságoltam .
- Húúh ... ez nagyon ...csajosan hangzik . - nevette el magát.
-  Jaj , Seb , bárcsak láthatnálak ...- sóhajtottam .
- Semmi akadálya , foglalok a legközelebbi járatra egy jegyet , egészen szívesen ! - viccelődött .
- Azt hiszem az most nem fog összejönni , inkább megvárom Barcelonában a Jézuskát  .
- Valami oknál fogva sejtettem - mondta kicsit talán gúnyos hangnemben . Közben hallottam , hogy valaki a nevén szólítja .
- Ne haragudj Gaby , le kell most tennem , hívatnak .
- Menj csak nyugodtan ! És nagyon vigyázz magadra !
- Te is Gaby ! Üdvözlöm Stellát is .
- Rendben átadom , puszi Seby !

2011. augusztus 17., szerda

19 . FEJEZET

Az utóbbi időben Bojan nagyon nehéz napokat élt meg , sokszor volt levert , ez pedig egy idő után rám is átterjedt.  Nem köztünk voltak gondok , velünk minden a legnagyobb rendben volt . Sokkal inkább az aggasztott , amit rajta láttam :kétségbeesettség ,csüggedés,  szépen lassan elmegy a kedve a focitól , ugyanis rendkívül kevés szerepet kapott az edzőtől . Meccshiánya volt , ennélfogva pedig , ha pályára is lépett nem teljesített úgy , hogy következő alkalommal a kezdőbe kerüljön . Ördögi körnek lett a részese és nem tudtam , hogyan cibálhatnám ki ebből . Mindennek a tetejébe , amikor éppen visszatalálni látszott önmagához , egy sérülés keserítette meg az életét , így mindent elölről kellett kezdenie . Rengetegszer volt ingerült és hisztis , hiába próbáltam tolerálni kirohanásait , néha-néha mégis összevesztünk . Persze az összekapások után azonnal kapcsolt , hogy ő tévedett , és kiengesztelt , de rettenetes volt őt így látni.

Késő őszi napra ébredt a város , pontosabban november 29. - ére.  Ebben az évben ez egy különleges dátum volt , korábban zártak az üzletek , a gyárak , sőt nekünk még be sem kellett mennünk az egyetemre . Nem hiába volt a nagy felhajtás , hiszen ma játszották a szezon őszi El Clasicó-ját , hazai pályán természetesen . Szórakoztató volt látni , hogyan ébredt fel az emberekben a katalán öntudat és a futball iránti imádat . Talán Bojan is meglátta ebben a mérkőzésben rejlő lehetőségeket , s mivel kilábalni látszott a hullámvölgyből , remélte , hogy kap néhány játékpercet egy ilyen nagy jelentőséggel bíró összecsapáson . Reggel már egészen korán edzett a csapat összes tagja , mialatt mi Stellával nyugisan  húztuk a lóbőrt .
 A telefon idegesítő csörgésére ébredtem , és átkoztam magam , amiért előző este nem halkítottam le.
- Jó reggelt , Gaby ! - halottam Cesc hangját.
- Basszus Cesc ! Tudod te hány óra van ?
- Jaj , ne idegesíts már ! Mi az , hogy még nem vagy ébren ? Hiszen különleges nap a mai !
- Nenene , ne is emlegesd ! - könyököltem fel az ágyban - Görcsbe rándul már a gyomrom , ha rá gondolok.
- Bízz bennük ! Ne izgulj , minden a legnagyobb rendben lesz .
- Örülök , hogy ilyen pozitívan látod a dolgokat . Üdv az én pesszimista világomban !
- Amúgy épp Barcelona felé tartok . - közölte lazán .
- Hogy mi van ? És ezt csak most mondod ? - örömködtem .
- Na végre , valami felvidít ! Hamarosan már a taxiban fogok ülni , majd beszaladok Gerardékhoz , ledobom a cuccaimat és máris jövök boldogítani benneteket ! Küldetést kaptam a haverjaimtól : eljuttatni titeket , pontos időben , épségeben a stadionba .
- Ceesc , annyira jó , hogy jössz ! Siess !
- Repülök szivi !
Bontottuk a vonalat , majd megpróbáltam kimászni a szobámból . Stella már a konyhában serénykedett.
- Jó reggelt , szívecske !
- Uhh... Téged meg mi lelt ?
- Áh , semmi különös , csak jön Cesc . - vigyorogtam már-már természetellenesen nagyon .
- Szerinted én éppen mit csinálok ?
- Öööö...Kotyvasztasz ?
- Kapsz te mindjárt kotyvasztást ! Tudod próbálom valami normálissal fogadni őt . David szólt , hogy készüljünk , testőrt küldenek ránk .
- Miért én vagyok az utolsó , aki tudomást szerez mindenről ?
- Hidd el , megvan ennek az oka ! - nevette el magát barátnőm .

Szükségem volt még egy kis időre , hogy teljesen magamhoz térjek ,a hirtelen ébredés után , ezért Stellával nem is nagyon dumáltunk . Csak ücsörögtem a konyhapultnál , iszogattam a kávémat és néztem ki a fejecskémből . Valósággal megszöktem magam , amikor megszólalt a csengő , túlságosan a gondolataimba voltam elmerülve . Ajtót nyitottam és néhány percre mindent elfelejtettem , amikor megpillantottam kedves barátomat .
- Hola Gabriella ! - köszönt , miközben ölelésével fojtogatott és puszikkal halmozott el .
- Holaaaaaa ! - visítottam maximum hangerőn .
- Cesc , hogy vagy ? Jól ? Nagyon fáradt vagy ? Kikészített az út , ugye ? Minden rendben volt ? - ömlött belőlem a kérdés áramlat .
- Azt a mindenit ! Micsoda kérdés tenger . Drága , mióta lettél ilyen kis buzgó mócsing ? - erre a kérdésére viccesen húztam el a számat . - Évente legalább tízszer teszem meg ezt a távot , szóval no para , hozzá vagyok szokva .
- Jól van , na csak aggódtunk érted . Talán baj ? - mosolyogtam elbűvölően .
- Ez legyen a legnagyobb problémám. Na gyere ide , te ! - ölelt meg újra , aztán pedig bevezettem a nappaliba.
Stella a fürdőből ordibált , és próbálta megetetni velük azt a szemen szedett hazugságot , hogy maximum húsz perc múlva kész lesz . Hát , mi ehhez hozzáadtunk legalább még harmincat és így egy reális időt kaptunk .

Beszélgettünk a suliról , a hétköznapokról , Bojanról , s mindez alatt észrevettem , hogy Cescnek valami igencsak nyomja a szívét és beszélne is róla , de fogalma sincs , miként kezdjen hozzá .
- Cesc - fogtam meg a kezét , hogy rám figyeljen - Mi baj van ?
- Áh , semmi ...
- Azzal , hogy próbálod homokba dugni a fejed , nem lesz senki sem előrébb .
- Semmi , csak ...
- Igen ?
- Hát ... Bajok vannak Carlaval . - nézett rám nagy barna , ám most igencsak szomorú szemeivel .Tétovázott , hogy megszólaljon még , avagy sem . Carla a gyerekkori szerelme volt , nagyon kedves lány . Kevésszer találkoztunk , de ő mindig nagyon közvetlen és barátságos volt mindenkivel . Úgy tűnt , Francesccel is jól megértik egymást .
- Hogy értsem ezt ?
- Tudod , én ezt komolyan gondoltam , nagyon . Hiába éltünk távkapcsolatban , úgy éreztem , vagyunk már olyan rég együtt , hogy eljegyezzem . Bizonytalan   voltam , de látni akartam , hogyan reagál , ezért hazaugrottam pár napra .
Lehajtotta a fejét . Olyan mértékű keserűség tükröződött szemeiben , hogy azt hittem , rögtön megszakad a szívem .
- Előálltam a kérdéssel , erre ő sírva elrohant . Gaby , annyira megalázó volt . Ott ültem bambán , és  csak az foglalkoztatott , hogy vajon miben tévedtem , esetleg , hogy valami rosszat mondtam-e . Nem értettem már semmit . Pár nap múlva megbeszéltük , hogy találkozunk egy kávézóban . Azt állította , hogy ő még nem tud megállapodni , egyáltalán nem biztos magában , sőt még abban sem , hogy szeret -e még egyáltalán . Szünetet akart , nyolc együtt töltött év után . Annyira összezavart ,  hogy inkább visszarepültem Londonba , és próbáltam  ott folytatni az életemet , ahol abba hagytam . Persze , könnyű ezt mondani . Azóta is csak arra tudok gondolni , hogy miért kellett ennek így lennie .
- Hjaj , összetett probléma . Figyelj , talán jobb , hogy így alakult , legalább nem mentél bele semmilyen meggondolatlanságba .
- Igen , és tudod , már én is rájöttem , hogy a végén talán ... csak megszokásból voltunk együtt. De akkor is fáj , nagyon.
- Cesc , most nem akarok túlságosan optimista lenni , de ha jól értettem , most csak szüneteltek .
- Végül is ... igaz .
- Egy kis idő elteltével , lehet , hogy egészen másképpen látjátok majd a dolgokat . Leültök még egy beszélgetésre , és eldöntitek , hogyan tovább . Egy dolgot ne feledj , nem szabad ilyen könnyen feladni  egy ennyire hosszú kapcsolatot!
- Hát .. meglátjuk mit hoz a jövő .
- Ez a beszéd ! - mosolyodtam el és öleltem át.

Közben Stella is kirobbant a mosdóból és most már egy sokkal jobb állapotban levő Cesccel találta szemben  magát . Kellemesen töltöttük el hármasban a délután egy részét , majd mi , csajok , készülődni kezdtünk , addig pedig Cescet  betuszkoltuk a tévé elé , hogy ne tűnjön annyira hosszasnak a várakozás.

Végül is egészen hamar elkészültünk , legalább is magunkhoz képest.  Én egy Bojan ( KATT IDE ! ) , Stella pedig egy David Villa feliratú mezt kapott magára ( KATT IDE ! ) , farmerrel kombinálva . Éppen a gardróbban kutattam még valami kiegészítő után , amikor arra lettem figyelmes , hogy a telefonom mindjárt lehuppan az asztalról a nagy rezgés közepette.
- Szia Drágám ! - hallottam Bojan erősen nyugtalan hangját a túloldalról .
- Hello ! Huh , mi ez a reszketés a hangodban  , Édes ?
- Áh , kicsit berezeltem , most játszódott le a fejemben az a forgatókönyv , miszerint megszégyenülve , vesztesként sétálunk le a gyepről... Szar előérzetem van ...
- Jaj , Bojan... - kiáltottam fel idegesen , viszont igazából azt sem tudtam mivel bátorítsam , hiszen nekem is ez volt a nagy félelmem . Muszáj volt erőt vennem magamon .-  Ne légy ilyen kishitű ! Együtt képesek vagytok nyerni ! Az a csapat egy csoda ! Csak koncentrálnotok kell , hiszen annyira ismeritek egymást szinte , mint saját magatokat . Egyenként is mind zsenik vagytok , de együtt  : úgy jelentitek az igazi veszélyt ! Bízzatok magatokban , ennyi az egész . És gondolj arra , hogy ma este nem a madridiakat fogja éltetni 98000 ember , hanem titeket . Nyernetek kell !- hmm, elég meggyőzőre sikerült a diskurzusom , nyugtáztam magamban .
- Hát ... nem is tudom . Nagyon remélem , hogy úgy lesz .Habár úgysem hiszem , hogy ma játszhatok . Kicsi és gyenge vagyok én még ehhez ... - csak úgy sugárzott a kínzó szomorúság a hangjából .
- Ne beszélj hülyeségeket , kérlek szépen ! Nézd , nem ígérhetem én , hogy ma játszani fogsz ... De miért ne lehetne így ? Nagyon tehetséges vagy és mindemellett rendkívül kitartó . Kérlek , bízz magadban !
- Reméljük a legjobbakat . Ne gyertek túl későn ! Szeretlek Gab !
- Én is szeretlek !
Ekkor hirtelen nagy csörömpölésre támadt , Bojant már nem is hallottam , csak Piqué morgolódását . Ő aztán egyáltalán nem volt lámpalázas .
- Hát Gaby , velem már nem is akarsz beszélni ?
- Neked is szia , Gerard !
- Na és miről pusmogtatok fiatalok ? Hm ? Bojan az öltöző legeldugottabb sarkában csücsült , amikor megláttam ...
- Seeeemmi különös , legalábbis számodra ! - titokzatoskodtam .
- Óh , pedig gondoltam beavatsz a szaftos részletekbe .
- Ne is álmodj róla ! -  kuncogtam -. Kb . egy óra múlva érünk a stadionba , jön Cesc is . Csáó , Geri !
Már éppen meg akartam szakítania hívást , de Geri hangja teljesen meglágyult amikor barátját említettem . Mint egy kis gyerek , akinek azt ígéred , hogyha jó fiú lesz , visszakapja a játékát
- Le ne tedd !.Hol van Cescy ? Add egy kicsit a telefonhoz ! Most ! - erőszakoskodott .
- Ha már ilyen szépen kérted , még azért sem adom ! - nevettem - Menj szépen edzeni és vezesd le a fölös energiáidat ! Puszi .
- Gaby , neeee....
Késő volt, már letettem .

Egy óra alatt még elvégeztük magunkon az utolsó simításokat . Cesc is magára öltött egy gránátvörös - kék sálat . Földöntúli késztetést éreztem rá , hogy belekössek .
- Hmm ... jól állna rajtad a blaugrana mez is ... - utaltam kicsit gúnyosan arra , hogy a nyáron nem igazolt vissza Barcelonába .
- Jaj , kérlek , ne most terrorizálj ezzel . Asszem ezt a témát párszor már megvitattuk .
- Szóval a bűntudat - bólogattam és vigyorogtam gonoszul .
Nem volt hajlandó válaszolni a provokációmra , ha erről volt szó , a beszélgetésünk mindig vitába torkollott. Nem igazán értettem őt .

Cesc vezetett , miközben mi egész úton a Barca himnuszát visongattuk . Bármilyen meglepő , de még mindig ugyan olyan izgalommal mentünk , mint legelső alkalommal . Na jó , be kell azért ismerni , hogy egy El Clasicó egészen más értékrenddel bír. Francesc csak mosolygott rajtunk , ő már hozzá volt szokva az efféle felhajtásokhoz . De Istenem , ez volt az első klasszikusunk élő egyenesben , meg kellett adni a módját !
A stadion bejárata előtt már valóságosan remegtem az izgalomtól . Stellával kézen fogva álldogáltunk a porta előtt , Cesc türelme pedig fogytán volt már.
- Lányok , gyerünk már , elhiszem , hogy izgatottak vagytok , de jó lenne megtalálni a helyeinket még a kezdés előtt ! - siettetett , de mi rá sem hederítettünk , hiszen minden pillanatát ki akartuk élvezni az estének .

Nagy levegőt vettünk és besétáltunk . Emberfeletti volt az egész . Az a rengeteg ember ...mindenki egy csapatért szorított . Na jó , a kevéske madridi szurkoló kivételével . Olyan ' Pörköljünk oda ma este a fővárosiaknak ' hangulat volt . Cesc úgy döntött le megy szerencsét kívánni barátainak , mi a helyünkön maradtunk és ámuldoztunk .Nem tett volna jót nekik , ha ilyen felfokozott idegállapotban látnak minket .Amíg várakoztunk , egyszer talán a nagy kivetítőn is megjelentünk . Amikor megláttuk magunkat , őrült integetésbe kezdtünk , s lehet kicsit idétlenek voltunk , de nagyon jól éreztük magunkat.

Cesc visszatért , Stellával még motyogtak valamiről . Őszintén , fogalmam sem volt , mi lehetett a téma , túlságosan koncentráltam . Akkor tértem magamhoz , amikor kilencet ütött az óra , és percre pontosan felcsendült a klub himnusza , mi rajongók pedig a játékosok tiszteletére a magasba emeltük a színes lapokat , amelyekből végül a '' T ' ESTIMO BARCA '' felirat rajzolódott ki . Beleborzongtam , amikor egy egész stadionnyi ember zengte az El Cant Del Barca-t . Bojant sajnos még nem láttam  a kivonuló játékosok között, de sejtettem  , hogy a kispaddal létesít éppen bensőséges viszonyt , ismét... Gerard virgonckodott , bemelegített , David pedig erősen koncentrált , aztán megkezdődött a várva várt mérkőzés. Igazából akkor szállt el minden félelem belőlem , amikor Messi kb . a harmadik percben olyan pimaszul próbált gólt lőni a világ egyik legjobb kapusának , hogy az hihetetlen . Aztán a varázslatos kilencedik percben Xavi büntetett . Olyan csodálatos gól volt , hogy örömünkben hárman összekapaszkodva , ordítva körtáncot jártunk .Aztán beindult a tiki-taka . A madridiak csak bámultak , mint borjú az új kapura , s közben pedig faultoltak szép számmal . Sportszerűtlen egy csürhe ... A tizenhetedik percben Pedrito varázsolt . Mindenki tátott szájjal figyelte , mit is művelnek ezek a srácok a pályán . Az első félidőt kér gólos előnnyel sikerült befejezni .  Mi természetesen a nézőtéren egy percig sem nyugodtunk le , kórusban kritizáltuk a bírót , a partjelzőt , Ramost , Pepét és a többi hentest .  Cesccel erőtejesen versenyeztünk , hogy ki tud nagyobbat mondani , amikor Stella is megszólalt .
- Mindenki jobban jár , ha én csendben maradok ... - javasolta barátnőm , akit meccs közben már többször le kellett állítanunk , mivel határozottan be akart rohanni  a pályára , hogy  Cé Ronaldonak bemosson egyet , amikor az Pep Guardiolat merte inzultálni .
Lassan a sztárok visszasétáltak a gyepre . Kicsit azért aggódtunk , hiszen még az is benne volt a pakliban , hogy sikerül fordítaniuk ... De hála a mi Davidunknak , szertefoszlott a bohócoknak minden álma a győzelemről . Először az 54 - ik , majd az 57 - ik percben  semmisítette meg a királyiak védelmét . Mindkét gólja után a határozottan a nézőtérre mutatott , ahol bennünket sejtett . Pontosan nem tudhatta , merre vagyunk a sok ezer ember között , de Stellában ez a gesztus olyan érzelmeket váltott ki , hogy azt hittem megremeg a végén alattunk a föld . Puszikat küldött a pálya felé és szíveket rajzolt a levegőbe , mint valami őrült szerelmes filmben . 4 - 0 -ás állásnál szabadult el a Nou Camp közönsége , mi pedig élvezhettük a katalán fiesztát.Olyan ' ereszd el a hajamat ' hangulat  uralkodott , ahogy Lucia néni , a valaha volt kémia-fizika tanárom mondotta volna .
Cesc felé tekintettem a bakkecskeként ugráló Stellán át . Örült , viszont egy csöppnyi  szomorúságot  véltem felfedezni a szemeiben . Francesc is jól tudta , hogy mindennek a részese lehetne most , ha nyáron kicsit tökösebb gyerek lett volna . Iszonyatosan bánthatta a dolog , megnyugtatásképpen megfogtam a kezét s rámosolyogtam . Ez hatott , kicsit felszabadultabb lett .
Miközben Cescre figyeltem , hirtelen Stella csapott nyakon . Rettentően felmérgesített , már majdnem viszonoztam  kedvességét , amikor megpillantottam Bojant , amint a gyepre lép . Hát ezért volt Stella olyan vehemens ! Most már inkább hálás voltam neki , hogy figyelmeztetett .
És aztán jött a végső durranás . Az én Bojanom passzából Jeffren talált be a kapuba .  Már majdnem kiestem a lelátóról , eszeveszetten ordibáltam Bojan nevét , miközben tapsoltam és ugráltam . A nap poénja volt , amikor a büszke Gerard , akit Cé Roni ezúttal sem tudott kicselezni , vigyorogva integetett felénk , jelezve , hogy , ja , már ötöt löktünk a kisgyerekeknek . Felfogni nem tudom , hogyan , de ő ránk talált a tömegben , pontosabban a a legjobb barátját szúrta ki először . Hát , igen , megvolt a csoda . 5-0 , azaz katalánul una manita .
Persze a végén még volt egy sor ámokfutás . Ramos megpróbálta még összezúzni szegény Messi megmaradt csontjait , majd csaknem feldöfte Puyolt , adott egy taslit Xavinak , aztán még Bojant is megráncigálta .  Ennek a tiszteletére káromkodtam is egy sort , minden általam ismert nyelven . Nem értettem a viselkedését , hiszen ezekkel az emberekkel nyer világbajnokságot a nyáron . Hogy bánhatott így a csapattársaival ? Pedig egészen eddig elég szimpatikus gyereknek tűnt ... de csak ki bút a szög a zsákból ... Kapott is egy szép pirosat .

A végén mindenki büszkélkedhetett vele , hogy ma este a világ talán valaha volt legjobb csapatának szurkolt . Mindenki valósággal őrjöngött . A fiúk ötöst intve vonultak le a pályáról . Bojan kint maradt még egy kicsit sztárkodni  . Mi is lassacskán leértünk . Amint megláttam az érkező Gerardot , rohanni kezdtem , s talán életemben először és utoljára Cescet legyőztem szaladásban . Habár szerintem hagyta magát ...
- Büszke vagyok ráád ! - csimpaszkodtam a nyakába .
- Jaj , még a végén elpirulok ...
Kapott egy nagy puszit , szabadon engedtem , majd egy ismerős , kisfiús hang csapta meg a fülemet :
- Na , nekem már nem is jár ?
- Fantasztikus vagy Édesem ! - öleltem át - Tíz perc kellett , hogy kiossz egy gólpasszt ? Nem semmi ...
Ő csak mosolygott dicsérő szavaimra , majd megcsókolt . Szépen lassan megtelt az egész öltöző , s kicsit ciki volt , hogy mindenki minket figyel . Miért nem éppen Stelláékat ? Na jó , ők talán kicsit jobb búvóhelyet találtak , mint mi ...

Hazafele ugyancsak Francesc ült a volán mögött . Sejtelmem sincs hogyan fértünk meg annyian abban az autóban . A négy bohóc , Cesc , Bojan , Piqué és David ökörködtek , mi ketten pedig stereoban hahotáztunk.
- Lányok este jöttök ünnepelni ?
- Ger , köszi a meghívást  , de szerintem ma szükségetek van egy kis fiú-bulira , a csapattal . Meg mellesleg holnap egyesek - Stella ezt jóóól kihangsúlyozta és körültekintett szúrósan - még suliba is kell menjenek ...
- Na Stellácska , ne irigykedjetek , nem áll jól !
- Ha-ha !
- Cesc , dobj ki minket a lakás előtt !
- Még egyszer gratula , jó szórakozást és legyetek jó fiúk ! - kacsintottam .
Elköszöntünk egymástól , és elhajtottak .

Mikor megbizonyosodtunk , hogy senki nem figyel , megfogtuk egymás kezét és ordítottunk , amilyen hangosan csak bírtunk . Persze senki sem aludt még , hiszen minden ember kiélvezte a különleges eseményt . A liftben maximum hangerőn adtuk a elő a ' Simply the Best ' szímű számot , egy kis tánccal megfűszerezve . Csak akkor vettük észre , mennyire kimerültek vagyunk , amikor beléptünk a házba és kicsit lenyugodtunk . Gyors fürdés után azonnal az ágyba dőltünk , és megpróbáltunk aludni . Csodálatos este volt az , a totális futball ünnepe .

2011. augusztus 13., szombat

18. FEJEZET

A vasárnap reggel egészen átlagosnak tűnt .  Napsütésre és számtalan puszira ébredtem , bevallom , igazából először rá sem jöttem , hogy ma van a futam napja . Sejtettem viszont , hogy történnie  kell valaminek , mivel fura gyomorideget éreztem már az előtt , hogy kinyitottam volna a szemem.

Szerintem egészen estig heverésztünk volna , ha olyan tíz óra körül nem kapcsolok , hogy a mai nap milyen különleges . Azonnal kipattantak a szemeim és szárnyra kaptak a gondolataim .Boldog voltam , hogy végre láthatom Sebet , hiszen olyan rég nem találkoztunk már személyesen ! Csak telefonon beszélgettünk . Kicsit szégyelltem , de mióta összejöttünk Bojannal még a telefonálást is elhanyagoltam . Nem volt könnyű ám a rózsaszín szemüveg mögül szemlélni a világot ! Ez természetesen nem mentség a viselkedésemre , s csak remélni tudtam , hogy Sebastian nem neheztel rám túlságosan .  Szerencsére nem úgy ismertem , mint aki haragudni tudna rám , bármiért is .

Lebonyolítottunk egy gyors reggelit a szálloda éttermében , közben pedig bőszen esélyeket latolgattunk . David Alonsora esküdött , lemerem fogadni csakis azért , hogy engem bosszantson . Láttam a hamisságot a szemében , kapva – kapott az alkalmon , hogy engem kedvére szekálhat , ugyanis nagyon érzékenyen érintett minden kritika Sebbel kapcsolatban . Egy szúrós megjegyzés után mintha , megremegett volna az asztal , ezt pedig Stella szúrós tekintete követte . Minden bizonnyal az asztal alatt próbálta lecsillapítani szerelmét , látva felfokozott idegállapotomat . Nem vettem jó néven semmilyen csípős megjegyzést , így az egésznek az lett a vége, hogy sértődötten vonultam fel egyedül , pontosabban nyomomban Bojannal , Davis harsogó nevetésével és Stella dühös , párja felé intézett szavaival. Szerencsére amilyen gyorsan megharagudtam , annyira gyorsan békét is kötöttem , hiszen normális körülmények között imádtam az ilyen kis heccelődéseket , Daviddal gyakran belementünk szó párbajokba és harcoltunk egymás ellen a kifulladásig , amelyet a hatalmas nevetések okoztak egy –egy fura beszólás után .

Egy óra tájékán , rövid készülődés után elindultunk a pálya felé . ( KATT IDE ! ) ; ( KATT IDE ! )David vezetett , mi pedig Stellával a hátsó ülésen izgultuk hülyére magunkat . Ő is szívén viselte a sorsát , hiszen amíg Németországban tengettem napjaimat ,Seb  gyakran szólt bele a videó beszélgetéseinkbe , olyannyira gyakran, hogy egészen meg is kedvelték egymást , habár személyesen csak egyszer – kétszer találkoztak . Barátném azért is volt nagyon izgatott , hiszen itt volt a lehetőség , hogy David befolyásosságának köszönhetően megismerje nagy kedvencét , Michael Schumachert .  Kicsi korunk óra rajongott érte  , remélte,  hogy most talán egy autogrammra is futja tőle.

Elfoglaltunk helyeinket , majd a szokásos időpontban felzúgtak a motorok , kigyulladt a zöld lámpa , a reggelim pedig bukfencezett egyet a gyomromban . Az elkövetkezendő két óra merő izgalommal és stresszel volt telített .A rajtnál Alonso a harmadik rajtkockát foglalta el és így tulajdonképpen potenciális világbajnokként ugrott neki az egésznek . Hál’ Istennek Sebi higgadtan és kifogástalanul rajtolt és valahogy minden körülmény az ő kezére játszott . Atán jött egy kis horror : Vitantonio Liuzzi majdnem lekaszabolta Schumi fejét , habár meg kell vallani , az incidens során ő sem volt teljesen ártatlan  , sőt ! Ez idő tájt Stella éppen szívrohamot készült kapni , de szerencsére megnyugodott , amikor kedvence épen szállt ki versenyautójából . Szerintem itt el is dőlt Sebastian világbajnoki címe: a legenda balesete miatt jött a safety car. Alonso beragadt , majd egy zűrzavaros időszakot követően Sebi jókora előnyt dolgozott ki .

Amíg le nem intették a futamot , annyira görcsben voltam , hogy nem tűrtem el azt  , hogy bárki is hozzám szóljon . Ökölbe szorítottam a kezem amennyire erősen csak tudtam és koncentráltam , nem mintha ezzel bármennyire is segíthettem volna kedvencemet ,  de talán úgy éreztem , hogy lélekben így vele lehetek . Aztán amikor tudatosult bennem , hogy vége , megnyerte , akkora öröm-sikítás tört ki belőlem , hogy fél Abu-Dhabi visszhangzott tőle .Sírva borultam Bojan nyakába , amikor megláttam , hogy Sebbel is közölték a hírt , ugyanis jellegzetes  kézmozdulata mindent elárult . El tudtam képzelni , most mennyire vigyorgott a sisakja  mögött . Alig vártam , hogy végre láthassam is ezt a mindent elsöprő mosolyt .  Csodálom , hogy Bojan nem sokallt be , talán kicsit túlságosan is magával ragadott ez az egész .

Ott álltunk a kordonok mögött , reméltem , hogy még  a díjátadás előtt találkozhatunk . Sajnos nem jött ez össze ,  csupán annyit láttam , hogy kiszáll a pilótaülésből és egy örömujjongás közepette a csapat tagjai közé veti magát egy nagy ölelés erejéig . Tulajdonképpen nem is lett volna ideje velem beszélgetni , hiszen sietnie kellet , nehogy már elkéssen a saját világbajnokká – avatásáról .

Bojannal ölelkezve néztük végig a ceremóniát , ami számomra annyira megható volt , hogy el is pityeredtem .  Nem is csoda , hiszen tökéletesen emlékeztem kedvenc száguldó cirkuszos barátom rögös  , mindent elsöprő sikerhez vezető hosszú útjára. Teljességgel megérdemelte . A himnusz alatt mintha az ő szemébe is könnyek szöktek volna  , valószínűleg kezdett tudatosulni benne  , mit is vitt véghez az elmúlt időszakban . A pezsgőzés alatt , Bojannak köszönhetően sikeresen előre verekedtük  magunkat oda , ahonnan a győztes várható volt . Nem fértem már a bőrömben , alig vártam , hogy láthassam . Most szerelmem is kicsit a háttérbe szorult . Csak remélni tudtam , hogy megérti , milyen fontos ez nekem .

Én már a lépcsőfordulóban megláttam a szöszit , aki felém sem nézett , hiszen bőszen magyarázott valamit egy mellette haladó srácnak . Amikor kilépett az ajtón és felpillantott végre ,valósággal kikerekedtek a szemei .  Erre a látványra szélesen elvigyorodtam és azonnal a nyakába vetettem magam .
-  Gratulálok Kölyök ! Megcsináltad ! – súgtam oda neki , miközben szorongattam .
Hirtelen az arcomat kezdte fürkészni , szerintem még mindig nem tudta elhinni , hogy valóban ott vagyok a karjaiban .
-  Gaby , te itt? Mégis hogy ? – értetlenkedett .
- Jaaj , Sebi ,mégis hol lennék e történelmi pillanatban?  Olyan büszke vagyok rád !
Mikor kezdte végre felfogni , hogy nem a képzelete játszadozik vele , újra megszólalt .
- Annyira jó téged újra látni . Nagyon jól nézel ki ! Hiányoztál ! – ölelt át újra . – De miért nem hívtál mostanában ?- aggodalmaskodott .
- Igazából megvan rá az okom . – ekkor jutott eszembe , hogy szegény Bojan ott ácsorog mellettünk  , itt volt az ideje , hogy megismerkedjenek .  Lassacskán odaléptem  hozzá ,  kézen fogtam és nyomtam egy puszit az arcára , mire egyből megenyhültek a vonásai . Közben Sebastiannal átváltottunk angolra , hogy a párom is értse , miről beszélünk .  – Tulajdonképpen neki köszönhetem , hogy most itt vagyok . Bojan  , ő Seb , Sebastian , ő az én Bojanom . – mosolyogtam édesen . A fiúk lekezeltek , habár nem nevezném barátságosnak az egész jelenetet…
- Boldognak tűnsz Gaby , nagyon … - nyelt nagyot - … örülök . 
- Valóban az vagyok - karoltam át Bojan derekát mosolyogva . 
Rövid , de kissé kínos csend következett , aztán Sebnek eszébe jutott , hogy késében van az interjúkról . Már lassacskán elköszöntünk egymástól , de ő még utánam szólt .
- Gabriella , szeretném ha este ott lennél a bulin ! Mármint ott lennétek - nézett össze szúrósan a két srác . - Fontos lenne számomra . 

Kérdőn néztem Bojan felé , azonban ezt tényleg nem hagyhattuk ki , bármilyen gondolatok cikáztak is a fejében . Beleegyezően bólintottam , és gondolatban már valami jó kis szerelésen törtem a fejem , amikor Seb távozása után Bojan hirtelen rántott magához és csókolt meg . 
- Ugye nem baj , hogy igent mondtam a partira ? - kérdeztem boci szemek kíséretében .
- Csak azért egyeztem bele , hogy  TE  boldog legyél . Nem másért !
- Jaj , Bojan , nem tudom felfogni , miért gyilkolod le már pillantással Sebastiant ... 
- Hidd el Gaby , megvan rá az okom ... Te nem látod , hogyan néz rád ... 
- Hogyan ? Mint legjobb barátra . 
- Cesc , Gerard , David , úgy néz rád , mint legjobb barátra . Sebastian ? Semmiképpen . Szinte felfal a szemével !
- Bármit is mondasz , mi már tisztáztunk mindent . Ami köztünk volt elmúlt és kész . De ettől eltekintve barátok maradtunk , túl tudtuk tenni magunkat rajta . Szerintem ez ritkaság és én értékelem .

Bojan csak forgatta a szemeit , hiszen ő Sebastianban látta legnagyobb vetélytársát .Szerencsére megszólalt a telefonom , így ezt az okos beszélgetés félbeszakítottuk .
- Gaby , könyörgöm , merre vagytok ? Amióta Stella beszélt 10 percet Schumacherrel  transzba van esve , nem bírok vele ! Valami hatásos praktika ?- hallottam David enyhén kétségbeesett hangját .
- Gyertek a ... oh , nem is , már látlak . Fogd meg jól a kezét , ne hagy elszabadulni , egy perc és ott vagyunk.

Amikor Stella megpillantott azonnal a nyakamba vetette magát , majd dedikált cuccaival kezdett dicsekedni . Mindezek után Seb felől is érdeklődött .
- Na , sikerült beszélned vele ?
- Aha , és hivatalosak vagyunk az esti Red Bull buliba .
- Hú , biztosan jól fogtok szórakozni... - mondta kicsit elkeseredetten .
- Stella , hahóóóóó , ébresztő ! Mind megyünk , szerinted Sebi megfeledkezett volna rólad ?
Egyből felderült az arca , és őrült táncba kezdtünk a kijárat felé áramló sűrű tömeg gyűrűjében .

Kb. két óra múlva nagy nehezen hazakeveredtünk , és elérkezettnek láttuk az időt a készülődéshez . Eltelt egy fél óra , ameddig kiválasztottuk a megfelelő ruhát és kiegészítőket .  Utána következett a szokásos procedúra: hajmosás , igazítás , smink , öltözés . Igénybe vett ám ez néhány röpke órácskát ! De megérte .  ( KATT IDE ! ) ; ( KATT IDE ! )

Taxival mentünk , hogy mindenki ihasson egy pohárkával .Amikor odaértünk a parti már javában folyt  . Kizárólag a Sebtől kapott kártyácskákkal engedtek be . Nagyon jó volt odabent a hangulat , rengeteget táncoltunk , mindenki jól érezte magát .

Jobbnak láttam , hogyha még azelőtt megkeresem Sebet , hogy legurítanék egy mojitót . 
- Bojan - pöccintettem meg a vállát - ugye nem baj , ha most kicsit magadra hagylak ?
- Jaj , menj csak , meg leszünk mi kettecskén ! - mutatott bódultan az itala felé .
- Figyelj , kérlek !- fordítottam magam felé a fejét . - Ne vidd túlzásba , jó ?
- Rendben , rendben , ne aggódj , jó fiú lesz Bojanka !- esküdözött .
- Keresd meg Stelláékat , hátha találtok valami ismerőst ! De be ne csajozz !- kacsintottam .
- Én is figyelek ám a kis barátodra . -vágott vissza . Próbáltam ezt a beszólást figyelmen kívül hagyni .

Sehol sem találtam a bajnokot , így valami erkély szerűségre mentem ki , egy kis friss levegőért. Miközben iszogattam valaki a vállamra tette a tenyerét , ami először megijesztett , azután viszont az illatfelhőből ítélve azonnal rájöttem , ki is lehet az erős kéz tulajdonosa .
- Hmm , hát itt bujkálsz - pöccintette meg az orromat Sebi .
- Hahh , még hogy én bujkálok ! Fél órája kereslek  , hé !
- Micsoda egybeesés , egymást keressük - hangsúlyozta ki az egymás szót . Kicsit gondba ejtett a viselkedése , aztán rájöttem , hogy megártott  neki a pezsgő . Valószínűleg ez ruházta fel a bátorsággal , hogy átölelje a vállamat .  Bőszen imádkoztam , hogy a telepátia , ha csak most az egyszer is ,de működjön  , és Stella foglalja le Bojant valamivel .
- Hjaj ... mindig is erről álmodoztam . Világbajnok akartam lenni , és lám ! Most itt állunk . 
Egymásra mosolyogtunk , közben nekem eszembe jutott , milyen jó is volt , amikor többet találkoztunk .
- Seb , annyira hiányzol a mindennapokból ...
- Nem hinném ... Krkiccsel tökéletesen kiegészítitek egymást . Vagy tévedek ? - tapogatózott .
- Dehogy tévedsz ! Egyszerűen imádom őt ! Tudod , az a fránya rózsaszín köd ! - mindketten nevettünk .
Eszembe jutott valami , muszáj volt rákérdeznem .
- Hanna merre van ? Egész este nem láttam .
- Otthon van , hál' Istennek jó messze tőlem !
- Ez nem hangzik valami jól ...
- Már több , mint egy fél éve szétmentünk . Nem bírtam tovább elviselni a hisztijeit .
- Sajnálom - bukott ki belőlem teljesen őszintén .
- Nem kell . Nem voltam boldog mellette . Örülök , hogy vége .Csak tudod , utálok egyedül lenni . 
- Biztos akad valami helyes lány az utadba !
Hangosan felnevetett .
- Akadni akad , kár hogy ők a csak a világbajnokra kíváncsiak , nem pedig Sebre . Nekem pedig semmi szükségem egy újabb nyűgre . 
Szomorúságot véltem kiolvasni a szemeiből , viszont akkor még nem tudtam rájönni , mi is ennek az oka . Hamarosan ott hagytam , hiszen nem akartam Bojant túl sokáig Stelláékkal pesztráltatni . Amikor meglátott , szinte ujjongott .
- Azt hittem , már soha nem jössz vissza !
- Én meg , azt , hogy már valami szőke barbival partizol ...
- És milyen rosszul hitted ... - csókolt meg gyengéden .

Az est további részében csak táncoltunk , táncoltunk , táncoltunk , egészen a kifulladásig . Sajnos a tény , hogy délelőtt repülünk vissza Barcelonába kicsit lelombozott mindnyájunkat , de hát minden jónak egyszer vége szakad . Sebastiantól elbúcsúzni különösen nehéz volt .Szoros öleléséből azt hittem sosem szabadulok .
- Gyakrabban hívsz majd , ugye? És ígérd meg , hogy ha majd Svájcban jártok , beugrotok hozzám is.
- Rendben Kölyök , úgy lesz ! - habár ha abba a látogatásba belegondoltam , felállt a szőr a hátamon  . Egy asztalnál én , Bojan és ő . Istenem borogass , mi sülne ki abból ...- Vigyázz magadra , remélem minél hamarabb újra látlak !
- Te is Gaby ! - puszilt meg . Mintha Bojan valamilyen furcsa hangot adott volna ki  e jelenet láttára . - Jó utat!- fogtak kezet . Hát nem lett baráti a viszony továbbra sem ...

Bármennyire is jól éreztem magam ezen a kis vakáción , nem keseregtem túlságosan , hiszen Barcelona számomra egyszerűen tökéletes volt , csak Seb hiánya viselt meg kicsit . Ha kicsit jobban figyelek rá , talán már akkor észrevettem volna , hogy valami nyomja  a szívét... De túlságosan boldog voltam ahhoz , hogy más problémáival bajlódjam ...

2011. augusztus 11., csütörtök

Közlemény

A chatet le kellett szednem , mivel meghibásodott . Igyekszem majd újra üzembe hozni , addig is lehet megjegyzésekkel bombázni :P remélem ma tudok felrakni frisst !  xx

2011. augusztus 10., szerda

17. FEJEZET


A szombati napot mindenképpen a tengerparton akartuk eltölteni .  Bojan anélkül , hogy észre vettem volna zuhanyozott , majd összepakolt pár nélkülözhetetlen cuccot , amíg én még szundítottam kicsit . Elképzelni nem tudtam , honnan merített még energiát a tegnapi este és éjszaka után . Én legalábbis teljesen ki voltam készülve . Amikor felébresztett nagyon  fáradtnak és zsémbesnek éreztem magam , az volt az első gondolatom , hogy amint kiérünk a partra ledőlök az árnyékba aludni . Nem tudom miért , de ha reggelente arra gondoltam , hogy a nap folyamán még lehetőségem lesz egy kiadós alvásra , teljesen megnyugodtam . 

Amint egyre éberebb lettem , azonnal kiment az alvás a fejemből , és úszni támadt kedvem , ezért fürdőruhába bújtam ( KATT IDE ! ) és máris Stelláék ajtója előtt toporzékoltam . Valahogy nagy nehezen el is készültek , barátnőm is szexi strandszerelésében feszített már ( KATT IDE ! ) , amikor útnak indultunk .

Miután megmártóztam a habokban, kivonszoltam magam a partra és visszatértem reggeli tervemhez : pihenés az árnyékban . Jó volt nézni , ahogy Stella  és Bojan egymást heccelve szaladgál a parton . Észre sem vettem , hogy David mellettem ül , míg meg nem szólalt .
- Hallom , jóban vagy ezzel a  pilóta , Seb gyerekkel .
- Háát , úgy is mondhatjuk .
- És akkor miért nem hívtad már fel ? Hiszen az alapján , amit Stella mesélt , eléggé meghatározó szerepet játszik , pontosabban játszott az életedben . – erre hirtelen felé fordultam . – Még mielőtt kinyírnád őt , nem mondott semmi konkrétat . Magamtól is le tudtam szűrni a lényeget.
- Oh… szóval …- azt hiszem kicsit ki is pirultam – Tudod , úgy érzem , nem hívhatom még fel . Kizökkenteném a koncentrációból . Sosem szerette ha olyasvalaki van kint a futamon akit nagyon szeret . Azzal magyarázta , hogy így nem a versenyre koncentrál , hanem arra , hogy az illető mit csinál és hogy kényelemben érzi - e magát. Azt hiszem , elég lesz , ha csak a végén toppanok be . Legalább ha szarul sül el , nem magam fogom hibáztatni , hogy megzavartam .
- Értem . – mosolygott feltűnően .
- Min szórakozol annyira nagyon ?
- Édes vagy , hogy így törődsz vele , meg hogy ennyire ismered .
Kis szünet következett , igazából egy leheletnyit zavarban voltam , nem tudtam mit válaszolhatnék erre . David azonban megtörte a csendet , bár ne tette volna …Hogy előrukkolt-e a tíz pontos kérdéssel ? Persze  , hogy igen !
- Szeretted őt ,mi ?
Azt hittem frászt kapok , hogy újra bele kell mennem ebbe a számomra igen kényes témába. Legszívesebben  a homokba dugtam volna a fejem , méghozzá jó mélyre.
’ Úristen ! Minek zaklat mindenki ezzel állandóan ? Nem hiszem el !  Nem volt könnyű túltennem magam azon, hogy semmi esélyem nála , most meg mindenkinek beszélnem kell róla . Annyira nehezemre esik , fáj felidézni . Legszívesebben kitörölném  emlékezetemből a két utolsó németországi hetemet . Most meg Bojan is , Stella is , David is ezzel nyaggat. Szerencsére Gerard jó messze van tőlünk ! ’ fortyogtam magamban , miközben igyekeztem egy diplomatikusabb  , kitérőbb választ megfogalmazni. Nem szerettem volna megbántani Davidot , hiszen semmi értelme nem lett volna . Ő csak egészségesen kíváncsi volt. Valószínűleg csak én túloztam el a dolgot , újra
- Hát , azt hiszem igen …  Ő volt az első srác , aki iránt igazán érdeklődtem .
- De legalább megbeszéltétek  ?
- Igen , most már csak szigorúan barátként tudok ránézni . De nem , semmiképpen sem tudnám elképzelni nélküle az életemet . Tudod ,fontos számomra .
Hálás voltam Davidnak , hogy nem forszírozta tovább a témát , és hagyta , hogy szenvedélyemre, az alvásra áldozzak inkább egy órácskát.

Ébredésem után úszásra vágytam . Kibontakoztam  a szintén szundító szerelmem öleléséből , majd a víz felé vettem az irányt . Nem sokáig voltam magányos , hamarosan követett .  Egy pillanatra megálltunk , átölelt hátulról .
- Szeretlek – suttogta a fülembe és lehelt egy puszit fülcimpámra .
- Én is . Nagyon ! – fordultam vele szembe és gyengéden megcsókoltam .  Néhány perc múlva lettünk figyelmesek Stellára és Davidra , akik minden lehetséges eszközt bevetettek , hogy felfigyeljünk rájuk.
- Huhuuu , fiatalok ! – ordította Stella – Menjetek szobára !
Hangosan nevettünk , mintha  ők jobbak lettek volna . Hadd ne meséljek arról ,hogy miknek voltam tanúi , amíg Bojannal még nem voltunk együtt…


Strandolás után hazamentünk , lezuhanyoztunk  és a fiúk bejelentették , hogy vacsorázni visznek bennünket valami előkelő étterembe , szóval  csípjük ki magunkat . Tudtuk , hogy ma nem rúghatunk ki a hámból , hiszen másnap egy fergeteges idényzáróra készültünk  , és nem lett volna előnyös , ha elalusszuk a rajtot és elhanyatlunk a kordonok mögött .

Az egy órás készülődés meghozta eredményét , én is ( KATT IDE ! ) és Stella is ( KATT IDE ! ) legjobb formánkban ruccantunk ki a nagy nap előtt . A srácok sem festettek rosszul . Minden adott volt egy tökéletes estéhez .
Szép nyugodtam megvacsoráztunk ,  beszélgetünk , nevetgéltünk , majd meglehetősen korán nyugovóra tértünk , hiszen mind nagyon kimerültek voltunk , egymástól és a sok lubickolástól.

Elalvás előtt még felvázoltam magamban a holnapi napban rejlő lehetőségeket .A mai nap folyamán barátom megszerezte a pole-t ,s így  tett egy lépést a cél felé . Az időmérőre nem mentünk ki , semmiképp sem akartam ,hogy felismerjenek , Bojannal és Daviddal a közelemben viszont ez nem volt valami könnyű művelet. Nem tudhatta meg , hogy itt vagyok , legalábbis így láttam én a legjobbnak.  

Hosszasan érveltem magamban az mellett , hogy miért Sebastian érdemli meg a végső dicsőséget : adott egy jó kocsi , és egy egyre higgadtabb, remek pilóta. Amit az elmúlt hétvégéken bemutatott , nem volt semmi ! Ha a technika nem szólt közbe , minden rendben rendben  ment  . Most is legfeljebb azért imádkozhattam , hogy ne fuccsoljon be semmi fontos alkatrész , valamint , hogy Seb is jobb lábbal keljen fel és a lehető legnyugodtabb énjét hozza . Hiszen volt ám neki egy kicsit őrült énje is , ha valami nem úgy sikerült ahogyan ő akarta .
Egy fél óra agyalás után sikerült megnyugtatnom magam , hogy minden a legnagyobb rendben fog zajlani , így teljesen nyugodtan talált rám az édes álom .

2011. augusztus 6., szombat

16. FEJEZET

Ezt a részt Alice Mary Brandon Cullen- nek ajánlom , aki bátorkodott néhány megjegyzést írni és szerintem nem is tudja elképzelni ,hogy ezzel milyen boldoggá tett ! Jó olvasást !


Pénteken negyed háromkor minden problémától ( értem ez alatt az egyetemet ) megszabadulva üldögéltünk a bőröndjeinken , hiszen bármelyik pillanatban érkezhettek az útitársak . Stella és jómagam is izgatottan vártuk , mi sül ki ebből az egész utazásból. Annyira fel voltunk villanyozva , hogy a beszélgetésen kívül semmi egyebet nem tudtunk kezdeni magunkkal , lélekben pedig már messze , nagyon messze jártunk .
- Jól meggondoltad ezt az utazás dolgot ? – tapintott rá a lényegre Stella .Tudtam mire céloz , mégis valami arra késztetett, hogy tegyem a hülyét.
- Persze bulizunk , kikapcsolódunk , de mégis mit kell ezen annyira meggondolni ?
- Jaj , Gaby , ne bolondozz már , tudod , hogy Sebre gondolok .
- Oh , Stella , könyörgöm , ne idegesíts már fölöslegesen – pattantam fel zavaromban és céltalan előre – hátra sétába kezdtem.
- Nehogy azt hidd , nem emlékszem , mennyire szeretted őt , és mennyire ledózeroltan toppantál be két éve. És ne merd azt mondani , hogy nincs igazam és ez egy egyszerű tini szerelem volt.
- Na látod , pedig pontosan ezt akartam , mivel így is volt . Ostoba voltam , semmi több . Azóta megbeszéltünk mindent , jó barátok vagyunk , gondolom  ő boldog Hannaval – undok nőszemély , jegyeztem meg magamban - , én pedig szeretem Bojant .
- Rendben , csak egy dolgot kérek . Bármi történjék is , ne csak a szívedre hallgass , vedd figyelembe , amit az eszed is ideálisnak tart , mert az a hatalmas szíved sokszor képes állati nagy hülyeségekbe belevinni. Bojan pedig nem érdemli meg . Rendes srác , szeret téged !
- Na nem mondod , egy hónapja még szét akartad püfölni , ha kibabrál velem !- csattantam fel .
- Jellemző , a kákán is a csomót keresed  . Oda van érted , a vak is látja ! Szívem , csak annyit kérek , legyél figyelmes , és úgy viselkedjél , hogy ne hozz kellemetlen helyzetbe senkit. Értsd meg , jót akarok neked !
Már valami frappáns , indulatos replikára készültem amikor szerencsére betoppantak a fiúk , mielőtt még önfejűségem miatt összevesztünk volna . Pedig nagyon is jól tudtam , Stella mennyire tisztán és jól látja a dolgokat.
- Sziasztok , csajok ! – lépett be David , mire mi azonnal elhallgattunk . – Mi  ez a síri csend ?
-  Ööö… semmi , semmi , csak nagyon izgatottak vagyunk már . – mentett ki a magyarázkodás alól Stella.
- Na , hát akkor ide azzal a két gigantikus bőrönddel ,  és zárjátok az ajtót.

Még utoljára tükörbe néztem , felvettem a kardigánomat és a táskámat .( KATT IDE ! ) Stella is követte példámat .( KATT IDE ! ) Miután meggyőződtünk , hogy minden rendben a külsőnkkel , körbenéztünk még utoljára és leléptünk . Miközben Stella zárt , hallani lehetett David keserves nyögéseit a lépcsőfordulóban . Úgy látszik több erőnléti edzésre lenne szüksége . Vagy talán kicsit elvetettük a sulykot , amikor összepakoltunk  ? Meglehet …

Időközben Stellával békét kötöttünk és röhögve néztük , hogy szerencsétlenkednek  a  bőröndök bepakolásával a taxi csomagtartójába . Megismerhettük a spanyol nyelv sötét oldalát , ugyanis szaporán röpködtek a cifrábbnál cifrább káromkodások. Végül is muszáj volt kézbe vennünk az irányítást , s mily meglepő , első próbálkozásra sikerrel jártunk . Srácok , srácok …

Minden rendben ment , megkezdtük  a felszállást , én pedig beillesztettem a  fülhallgatóimat , majd Bojan vállára dőlve gondolkodni kezdtem . Vajon tényleg volt igazság abban , amire Stella felhívta a figyelmemet ? Valószínűleg igen  , viszont én még semmiben sem  voltam  annyira biztos , mint abban, hogy szeretem Bojant, mindenkinél jobban és senkiért sem hagynám el . Ilyen gondolatok közepette merültem álomba , egészen a landolásig.
- Kicsi , megérkeztünk . – puszilta meg óvatosan a homlokomat Bojan. Ideális ébresztő , vekker helyett elfogadnám . – Ébresztő , drága .
Nagy nehezen feltápászkodtam , Bojan kezembe adta a táskámat , mivel kicsit kábult voltam még , majd leszálltunk a gépről . Miután kézhez kaptuk a bőröndöket Davidék elindultak kocsit bérelni , mivel Gerard szerint a reptértől nem messze található egy ilyen vállalkozás . Hát igen , nem éppen a legbiztosabb forrástól származott az információ , de csak remélni tudtuk , hogy ez egyszer nem tréfál.
Geri jó tippjének köszönhetően lassan elindultunk a szálloda felé. Őszintén szólva kicsit furcsa volt , nem tudtam mire számítsak . Nem voltam megszokva az állandó fényűzéssel , de sejtettem , hogy nem egy putriban fogunk megszállni. Ugyebár ahogy mondani szokták , a jót pedig nagyon hamar meg lehet szokni . Habár a ’jó’ szó ehhez viszonyítva  túl enyhének bizonyult. A szálloda csodálatos volt , azt hiszem , az előtt csak tévében láttam ehhez hasonlót .
 Miután kiszálltunk az autóból a fiúk időt adtak még nekünk , hogy kiámuldozhassuk magunkat , aztán felcibáltak bennünket a szobánkba . Nem is szoba volt ez , hanem lakosztály , egy egész kis apartman . Egy nekünk , egy pedig Stelláéknak , természetesen közvetlenül a szomszédban . A lakások teljesen egyformák voltak , hatalmasak és puccosak . Kellemes érzést keltett bennem ez az egész helyzet .

Amint akadt egy szabad percem ,azonnal a telefonra tapadtam és tárcsáztam Geri számát:
- Szia , szőrmók !
- Úristen , milyen számról hívsz ? Elraboltatott valami pénzes olajsejk ?
- Jaj , Geri , korán van még ! Szerinted ilyen nyugodt lennék , ha túszul ejtettek volna ? Nem , édes , a szálloda telefonjáról hívtalak .
- Várj már egy kicsit. Valamiről lemaradtam? Stella kirúgott ?
- Bojan nem szólt , hogy Abu-Dhabiba jövünk ? – csodálkoztam rá értetlenkedésére .
- Ja , de . Bocs , de tényleg , miről is volt szó az előbb ? Sajna , most ébredtem csak meg , és fogalmam sincs eddig miről cseveghettünk…
- ÁÁÁÁ ! Gerard , ne idegesíts ! Megfeledkeztem az időeltolódásról … Később még beszélünk, most inkább feküdj vissza ! És vigyázz magadra !
- Ti is ! – majd horkolásával tisztelt meg . Hiába , reménytelen eset…

Ezek után úgy döntöttünk , hogy bele vetjük magunkat az éjszakába, s felfedező útra indultunk . Bojan és David türelemmel megvárta , amíg elkészültünk , és meg kell mondanom , nagyon elégedettek voltak az eredménnyel . (KATT IDE ! -Gaby ) ( KATT IDE ! - Stella )

Az este folyamán betértünk egy karaoke bárba , ahol mindenki megcsodálhatta David énekhangját , akiről még mi sem tudtuk , hogy valóban szorult bele egy kis tehetség . Aztán sorra vettük a diszkókat , valamikor hajnalban pedig hazakeveredtünk . A nap végén fáradtan hullottunk ágyba mind négyen , és azonnal álomba merültünk . Jó érzés volt tudni , hogy még majdnem három nap állt  a rendelkezésünkre , hogy kiszórakozzuk magunkat.