23 . FEJEZET

Elsőként Stella és David toppant be . Puszival köszöntünk , majd boldog karácsonyt kívántunk egymásnak .  Bojan leültette őket a nappaliban ,én pedig már tűkön ültem , hogy Gerard miért nem érkezett még meg.  Titkon ő rá vártam a legjobban , hogy magam is meggyőződhessek , tényleg nem haragszik rám . Amikor újra megszólalt a csengő  levágtam egy sprintet az ajtóig és szabályosan feltéptem , hogy végre láthassam a mögötte álló személyt .Hatalmas lendülettel ugortam a nyakába és szorítottam , ahogy csak bírtam .

- Piqué , soha ,soha , de sohaaa többé ne veszekedjünk !
- Hidd el , ha rajtam múlik nem sűrűn fogunk ... - oltogatott a szokásos mosolya kíséretében.
- Úgy örülök , hogy ... - gondolkodtam kicsit hangosan , de szerencsére még időben észbe kaptam , hogy ha ezt a mondatot szívem szerint fejezném be (vagyis ' Úgy örülök , hogy egyedül jöttél ! ' ) , valószínűleg megint sértődés lenne vége . Szerintem Gerard sejtett valamit , hiszen igen furcsán nézett rám. -... hogy ... hogy eljöttél ! - vigyorogtam , mire az ő arckifejezése is nyugodtabb lett .

Kezénél fogva odavonszoltam a többiekhez , akik már javában beszélgettek a legfrissebb pletykákról .

Pár percre elgondolkodtam , hogy mennyire megváltozott minden , még a közérzetem is , amikor Gerard belépett a házba . Állandóan vigyorognom kellett , és fura érzésem volt .Képtelen voltam dűlőre jutni önmagammal . Teljesen biztos voltam abban , hogy Bojant szeretem és senki mást , mégis , amikor Gerivel egy légtérbe kerültem , mintha megzavarodtam volna . Valami rettenetesen vonzott benne . A kisugárzása ? Talán .  Vagy a humora ? Nem tudtam eldönteni . Minden jel arra utalt , hogy nem vagyok normális . Rengetegszer hallottam már olyant , hogy valaki egyszerre két embert szeressen . Ezt szánalmasnak és egyidejűleg gyávaságnak tituláltam . Mert milyen dolog az , hogy valaki képtelen eldönteni  , számára ki a fontosabb ? Azonban így , hogy magam is belekeveredtem egy hasonló helyzetbe , minden másként festett .
Bojan jelentette számomra a szerelmet , biztonságot és törődést , Gerard  pedig a vágyakozást az ismeretlen , úgymond a tiltott gyümölcs után . Hajtott a kíváncsiság , hogy milyen lehet vele lenni . Például a tény , hogy egyáltalán barátnője van , egyenesen kikészített  .
Szabályosan szégyelltem magam , hogy ilyesmik egyáltalán megfordulnak a fejemben. Adtam magamnak egy hatalmas képzeletbeli pofont és nyugtáztam magamban , hogy erről minél hamarabb beszélnem kell Stellával , mert ha nem kérek segítséget , még képes lennék valami állati nagy baromságot elkövetni . Bojant pedig semmi áron sem szerettem volna elveszíteni , hiszen mindenkinél többet jelentett ő a számomra .

Amint észhez tértem , azonnal mindenkit az asztalhoz invitáltam , amit már az én drágám meglehetősen dizájnosan megterített .  Még mielőtt enni kezdtünk volna , meg szerettem volna szólalni , hiszen igazság szerint nagyon büszke voltam magamra , hogy szinte mindent önállóan sikerült elkészítenem .
-Na , halljuk  a háziasszonyt ! - előzött meg Gerard , amivel kicsit meg is lepett .
- Hát ... szóval tudjátok , hogy nem a szívem csücske a főzőcske . És még finoman fogalmaztam  . De  most olyan más volt ...   Nem is igazán a kaja a lényeg ma este , hanem az , hogy itt vagyunk , együtt . Nagyon szeretlek titeket ! És ha nem is a legbonyolultabb dolgokat készítettem el , de higgyétek el , szívből csináltam , mindent . Jó étvágyat !

Kis beszédem után csörrentek az evő eszközök és mindenki neki látott . Persze nem tudtuk kibírni anélkül , hogy ne beszélgettünk volna bőszen közben . A számomra legérdekesebb kérdéssel David rukkolt elő . Nem sok kellett volna ahhoz , hogy én kérdezzek rá a dologra.
-Te Piqué, hol rejtegeted az új csajodat ? Miért nem jött ? -szinte felröhögtem a nyers megfogalmazáson  , de pillanatnyilag engem is ez foglalkoztatott a legjobban , nem mintha hiányoltam volna a hölgyeményt , csak kíváncsi voltam távolléte okára . Szerintem azért Gerard is sejtette , hogyha őt ide hozza ,a meghitt , baráti vacsoránkra, kő kövön nem marad .
Miközben a válaszon gondolkodott fel sem nézett a tányérjából , csak az abban heverő sültet fixírozta .
- Nuria a családjával karácsonyozik . - hangzott el a szűkszavú válasz .
- De azért remélem valamikor elhozod közénk ! - feszegette tovább a határokat a kis sunyi David . Szerintem neki sem volt túl szimpatikus a leányzó , pusztán csak bosszantani akarta barátját .
- Ja , talán majd egyszer ...  Hmmm ... amúgy nagyon finom a kaja ! - terelte el a témát zavarában .

Végül mi sem forszíroztuk tovább a dolgot , többek között annak köszönhetően , hogy Stella egy jól irányított asztal alatti rúgással elvette párja kedvét attól , hogy továbbra is ehhez hasonló kérdéseket tegyen fel . Hiába , barátnőm mindig ura tudott lenni a helyzetnek .

A vacsora mindenkinek feltűnően nagyon ízlett  , sőt a desszertről is bevették , hogy igazi házi süti. Csodálkoztam is rajta , hogy micsoda naiv embereket hord a hátán a Föld ...

Lassan sor került az ajándékozásra is . A legnagyobb oka az örömre Stellának lehetett , ugyanis megkapta azt amire a legjobban vágyott : egy kocsit , Davidtól , Gerardtól , Bojantól és tőlem közösen . Több , mint egy hónapja tudtam már a nagy meglepetésről és iszonyatosan nehéz volt tartani a számat . A srácok állandó fenyegetőzése viszont arra ösztönzött , hogy hallgassak . A rengeteg idő alatt , amit barátnőmmel töltöttem , folyamatosan koncentrálnom kellett , hiszen szokatlan volt titkolózni előtte . Az a gyermeki öröm , ami az arcára ült a fekete kendő levétele után azonban kárpótolt és máig hűen él az emlékezetemben . Sírva nevettünk , ölelkezve, a tőlünk megszokott módon . Stella elsöprő öröme előlegként ért fel számomra ajándék szempontjából, mondjuk úgy öt karácsony erejéig , mert azzal , hogy ő boldog volt , engem is azzá tett. Miután végig puszilt és ölelt mindenkit , valamint elvitte egy körre a járgányt , folytatódott az ajándékok átadása .

Gerardtól mindenki kapott egy példányt az önéletrajzi könyvéből ( az én  kis egó bajnokom , nevettem rajta magamban ) meg még némi apróságot .A tőlem kapott kesztyű igencsak elnyerte a tetszését , hálája jeléül egy hatalmas puszit kaptam . Bojan is nagyon örült az órának , de izgatottságát még ezzel sem tudta leplezni : az én ajándékom következett . Reméltem , hogy nem esett túlzásba a költekezésnél . Közelebb lépett hozzám , feszült csend uralkodott .
- Gaby , ez az én ajándékom , neked ! Csak egy kis apróság , tudom ,hogy imádod az ilyesmit .

Kinyitottam a kis dobozkát . Bevallom először szívroham kerülgetett , hogy mi van , ha egy eljegyzési gyűrű lapul benne esetleg ?  Szerettem őt , de ez túlságosan elhamarkodott lett volna .
Nem , még nem akarta megkérni a kezem , de ettől függetlenül egy gyönyörű gyűrűvel találtam magam szemben . Tökéletesen illett hozzám . Azonnal megcsókoltam , szerelmesen , szenvedélyesen . Egyre forróbb lett a hangulat , kicsit megfeledkeztünk magunkról , Gerard köhécselése rántott vissza a földre .
Mielőtt kiszabadultam volna az ölelésből , a fülembe súgta , hogy ' ez még nem minden '  , s ezzel majdnem sikerült az őrületbe kergetni engem . Attól fogva csak erre tudtam gondolni . Fogalmam sem volt , hogy mire számítsak .

Hamarosan készülődni kezdtek a vendégek .
- Szép estét ! - kacsintott felém Stella , mielőtt kilépett .
- Meg lesz , hidd el ! - válaszolt kórusban David és Gerard helyettünk , majd mindketten vigyorogva kivonultak az ajtón , mi pedig a legnagyobb örömömre  végre kettesben maradtunk .

Szerencsére a mosogatást Stella segítségével lerendeztem , így nem maradt más dolgom , mint a lazítás . Bojan hűségesen követett mindenfelé , és gondolom mondanom sem kell , hogy így a zuhanyzás is meglehetősen elhúzódott . Persze ezt egyáltalán nem bántam , sőőt...

Hamarabb léptem ki a fürdőből , mint ő  ,és egy szexi hálóingben  , kimerülten vetettem magam az ágyra. Arra lettem figyelmes , hogy valami majdnem lyukat vágott a hátamba , nagyon kellemetlen érzés volt , szinte felordítottam fájdalmamban .Kihalásztam magam alól egy újabb kis dobozt . Hasra fordultam és lassan , óvatosan , valamint nem utolsó sorban izgatottan felbontottam . Nem tudom igazából mire számítottam , de meglepődtem : egy lakáskulcsot rejtett . Kezdett összeállni a kép . Amikor újra megfordultam Bojan az ajtófélfának támaszkodott és sejtelmesen mosolygott ,  egy szál törülközőben , kócos hajjal . Alig tudtam megszólalni .
- Ezt ... most hogy értsem ?
- Tudod te azt nagyon jól ! Hozzám költözöl ? - indult el felém .
- És mi lesz Gerarddal ?
- Meglepte magát végre egy saját lakással . Nem akart a terhünkre lenni . -  közben eszembe jutottak a kínos reggeli találkozások Piquével . Szinte mindig , amikor fehérneműben osontam a fürdőbe , összefutottunk  , és be kell hogy valljam , kicsit felgyorsult a szívverésem , amikor el kellett haladnom mellette . Szóval mindenképpen örültem , hogy ebben többé nem igen lesz részem . - Amúgy meg - folytatta szerelmem - szerintem Davidéknál is éppen ugyanez a jelenet játszódik le  , úgyhogy sajna ez a kis lakás üresen fog maradni . Már ha te is úgy szeretnéd ...
- Akarom Bojan ! Téged akarlak ! - vontam magamhoz .