December 23.-a volt . Végigtakarítottuk a fél napot , s habár elég valószínűnek tűnt , hogy a Szentestét nem a közös kecónkban fogjuk eltölteni , mégis jól esett mindent puccba tenni .
- Te Gaby , neked nem furcsa , hogy már déli két óra van , és ezek még nem jelentkeztek ma egyáltalán ?
- Őszintén ? Szerintem tuti , hogy valami rosszaságra készülnek ... De minden esetre , kocsikázni van kedvem, azt hiszem elugrom Bojanhoz . Jössz ?
- Hááát...most inkább kihagyom. Imádom Gerit , de nem lenne türelmem az ökörségeihez .
- Na de Stella , ne bántsd már szegényt ! - védelmeztem a csínytevések királyát . - Emlékezz vissza hányszor vidított fel , amikor szar állapotban voltunk ...
- Jó , jó , igazad van , csak légyszi , be ne árulj neki !
- Még meggondolom ... - hagytam kétségek között gonoszul , persze eszembe sem jutott bármit is szólni erről, amúgy pedig tudtam , hogy Stella abszolút nem gondolta komolyan , amit mondott .
Felöltöztem ( KATT IDE ! ), elvettem a táskámat , a mobilomat és a kulcsokat , majd elköszöntem Stellától . Persze még indulás előtt meg kellett esküdnöm , hogy óvatosan fogok vezetni és nem okozok tömegbalesetet.
Amikor megérkeztem , kicsit sem lepődtem meg azon , hogy Gerard fejjel lefele lógott a tetőről , mint egy túlméretezett denevérkölyök . Közelebb érve vettem csak észre , hogy valami díszekkel szenvedett . Közben egy közkedvelt spanyol karácsonyi nótát dúdolgatott , egyáltalán nem szegte kedvét az , hogy a díszítés nem igazán ment neki .
- Hola , te drága ! Nem segítenél kicsit Geri - bácsinak ?
- Remélem nem veszed zokon , de a haverodhoz jöttem , szóval egyedül kell boldogulnod ! - öltöttem rá nyelvet pajkosan , közben pedig csengettem . Bevallom , kicsit leizzadt a tenyerem , amikor megláttam , hogy milyen bizonytalanul himbálózik .
Nem volt sok időm a testi épsége miatt aggódni , mivel Párom ajtót nyitott , és olyan hirtelen húzott be a házba , hogy még levegőt is elfelejtettem venni. Felcipelt a hálószobába , viszont ígértet tett , hogy megpróbál jófiú lenni ...
A fejemet a mellkasán pihentettem , miközben ő átölelt .
- Vettetek már fenyőfát ?
- Háát , az igazság az , hogy Gerard akkorát vett , hogy arra gyanakszom valami csempészáru . Nem tudom , hogyan juttatta haza , de nagyon büszke rá . Mondjuk a garázst ki kellett üríteni , mivel csak keresztben fért el, de inkább nem kritizáltam . Úgy be van zsongva , mint egy kis gyerek .
Hangosan felnevettem , majd csendben feküdtünk tovább . Közben lassan besötétedett , én pedig rettenetesen kába lettem , talán már el is szunyókáltam .
- Gaby , el ne merj aludni ! Asszem van valami , amiről elfelejtettem szólni ...
Ajjaj , tudtam én , hogy valami nincs rendben . Túlságosan csendes volt egész végig . Mintha azon gondolkodott volna , hogyan fogjon bele a mondandójába . Már kezdtem megijedni és bizarr képek ugrottak be az agyamba .
- Azért ne ijedj meg ennyire ! - simogatta meg az arcomat látva aggodalmamat . - Vacsorázni megyünk . A hivatalos klub vacsorát ma rendezik , és ...
Abban a pillanatban azt hiszem teljesen elszakadt a cérna nálam , nem jött , hogy higgyem , megint én értesülök minderről valószínűleg utoljára . Remek , csak hebegni - habogni tudtam .
- Na v-várj egy kicsit , Édes ... Remélem , hogy az imént rosszul hallottam . Hivatalos klubvacsorát mondtál volna ? - hitetlenkedtem - Nem hiszem el , hogy ezt komolyan gondoltad . Bojan ! Még egy olyan puccos ruhám sincs , amit ilyenkor szokás felvenni . Azt akarod , hogy hülyén érezzem magam a sok csinos és elegáns lány mellett ? Mert igenis , ez fog történni .
- Kis méregzsák ... - még ő ironizált , megnéztem volna , ha fordított a szituáció . - Mit szólnál ahhoz , ha azt mondanám , hogy mindent megoldottam , helyetted . - állt fel az ágyról .
- Képtelenség . Lehetetlen , hogy elkészüljek időben .
- Gyere szépen velem - fogta meg a kezem és húzott sietősen a gardrób felé . Közben azért nem maradtak el a szokásos megjegyzései . - Őrjítően szexi vagy , ha így elkap a hév . - súgta a fülembe , majd csókolt meg hirtelen , aztán tovább vonszolt a cél felé .
A gardróbban eléggé nagy káosz uralkodott , de akkor ez engem egyáltalán nem foglalkoztatott . Csak úgy suhantunk a ruhaoszlopok mellett . Teljesen hirtelen állt meg , majd kiemelt egy vállfát a sok közül . A leggyönyörűbb estélyi ruha volt , amit valaha láttam . A látványa elkábított , a kezem a szám elé emeltem , szó nélkül maradtam .
- Nem tetszik ugye ?- görbült lefelé a szája . Nem tudom ,ezt mégis miből szűrte le , hiszen én őszintén szólva majdnem sírtam örömömben . Annyira csodálatos volt !
- Tessék ? Bojan , sajnálom , nem tetszik ... - hecceltem - Nem tetszik , hanem egyenesen imádom ! - vigyorodtam el , mire ő is felkapta fejét . Azonnal megöleltem , hiszen nem is tudtam pontosan , hogyan is hálálhatnám ezt meg neki .
- Nem semmi , Nuria eltalálta az ízlésedet ezek szerint .
-Hoppácska ... nutria , mármint a kis édes állatkára gondolsz ? Mert én azt kétlem , hogy egy kisállattal voltál bevásárolni , és azt a ruhát vettétek meg , aminek megráncigálta a szélét ...
Erre Bojan hatalmas nevetésben tört ki , én pedig lassacskán már semmit sem értettem .
- Ha Gerard hallaná ... ajjaj ... - nevetett tovább . Nem sejtettem már semmi jót .
- Miért , mi köze van az állatnevűhöz ?
- Hát Nuria - hangsúlyozta ki a név kiejtését , mintha egy retardáltnak magyarázna - éppenséggel Geri legújabb barátnője .
Ez betette nálam az ajtót . Gerardnak barátnője volt , ki tudja mióta , nekem pedig meg sem említette . Nagyon csalódott voltam ..vagy nem is tudom ... Én mindent megosztottam vele , és rosszul esett , hogy kihagyott ebből az egészből . Nem mintha bármilyen beleszólásom lehetett volna a párválasztásába ...de mégis. Jól esett volna , ha beavat .Higgadt gondolatok . Perpillanat ebből jutott nekem a legkevesebb . Lassan kifújtam a levegőt , a csodás ruhakölteményt óvatosan Bojan kezébe nyomtam és elrohantam . Nem ígérhetett semmi jót az a látvány ...
Geri még mindig a díszekkel a foglalkozott , viszont már talpon volt . Jobban tette volna , ha elrohan , de hát miért tette volna , hiszen mit sem sejtett hamarosan bekövetkező kirohanásomról .
- Teeeee ! - böktem ujjammal a mellkasára . - Miért nem mondtad el ?
- Miről beszélsz ? - nézett rám kérdőn , s próbált megnyugtatni , megfogva a kezemet . Kirántottam tenyere szorításából kis öklömet , és tovább őrjöngtem .
- Ki ez a nutria ? - kérdeztem rá flegmán és felszínesen .
- Nuriára gondolsz ? - na , most már ő is kezdett témába lendülni , s ezzel arányosan nőtt a düh is tekintetében .
- Pontosan !
- Rendes lány , nagyon kedvelem őt . Szerintem te is k....
- Ezt a mondatot be ne merészeld fejezni ! Na persze ... rendes ... pff...
- Gabriella , nem is ismered őt ! Ne ítélkezz ! Különben is ...
Mellettem nem volt könnyű szóhoz jutni , azonnal közbevágtam .
- De legalább elmondhattad volna !
- Azért , hogy így reagálj ? Kiborulj ? Vagy tudom is én ... A nap legnagyobb részét Bojannal töltöd , ami teljesen normális . De akkor ne számíts arra , hogy minden apró részletről azonnal be tudok számolni !
- Miért nem választasz valami normális csajt ?
- Úristen Gabriella , ha hallanád , hogy miket összebeszélsz , te is szégyellnéd . Még hogy normális csajt ... honnan tudod , hogy ő milyen?? Tudod nem juthat mindenkinek akkor főnyeremény , mint EGYESEK ! - szállt be komolyabban a vitába . Hirtelen már csak azon tudtam tűnődni , hogy vajon egy ember fel tud- e robbanni ? Mert ha igen ,akkor nekem minden bizonnyal hamarosan összejön .
- Nekem ne utalgass , mondd ki világosan , amire gondolsz !
- Maradjak örökre egyedül ? Azt akarod ? Legyek mindig a legjobb barát , de semmi több ... a vidám srác , aki mindig mosolyt csal mindenki arcára és örökké vár a szerelemre .
- Hmmm ... Tudod mit Piqué ? Teszek rá ! Érted ? Le-sza-rom ! - fordultam meg kecsesen és vonultam be a házba , hadd legyen mit néznie. Utólag végiggondolva , ennél igazságtalanabb nem is lehettem volna vele . Nem úgy viselkedtem , mint egy igaz barát . Jobbára egy hisztis , féltékeny hárpia . Nem is értem , miért tettem ... Olyan kusza volt minden , csak úgy kavarogtak bennem az érzések .Azt sem tudtam , mit miért teszek ... Extrém egy szituáció volt ...
Visszarohantam a gardróbba , hiszen eszembe jutott hirtelen a faképnél hagyott Bojan . Szegénykém még mindig ott ácsorgott . Csak remélni tudtam , hogy nem hallotta meg a vitánkat .Sosem hallhatott még ilyennek, és nem is szerettem volna , hogy valaha is kitűnjön neki a kicsit őrültebb énem . Nos , azt mondják , hogy a remény hal meg utoljára ...na most meghalt , Bojan mindennek a fültanúja volt . Meglepetésemre viszont nem nézett rám úgy , mint egy elmebajosra , pedig meg lett volna az oka . Amit én az imént leműveltem....
- Gaby , miért húzod fel ennyire magad ? Az ő élete , hadd élje , ahogyan jónak látja ! - ölelt át .
- Hmm... ha tudnám miért tettem ...- nevettem fel keserűen . - Abszolút nincs jogom beleszólni a döntéseibe . De annyira nehéz nem megtenni !
- Én megértelek , hidd el ! Félted Gerit , mindannyian aggódunk érte . - nem tudtam felfogni , hogy-hogy nem tűnt fel Bojannak az , hogy az én aggódásom ... hogy is mondjam ... kicsit intenzívebb a kelleténél . Minden esetre , örültem , hogy el tud fogadni a hibáimmal együtt , hiszen volt belőlük szép számmal .
Szerencsére sikerült gyorsan kiverni a fejemből mindezt és már rohantam is készülődni , csak remélni tudtam , hogy Gerivel nem futok össze , még véletlenül sem .
Az alapoknál kezdtem , zuhany , hajmosás . Bojanban nem kellett csalódnom ismét , a hajsütő ott pihent az asztalon , egy csomó hajápolási termékkel együtt . Szerintem felvásárolta a fél készletet , de így legalább kedvemre válogathattam , és a végső eredmény is magáért beszélt .
A ruha hibátlanul állt . Bevallom , az ájulás határán voltam , amikor megláttam rajta a Marchesa címkét. Legalább az ízlése jó volt ennek a Nuriának , végtére is egyezett az enyémmel...a ruha mellé vásároltak cipőt , táskát és ékszereket . ( KATT IDE ! ) Imádtam mindenkiket . Ez volt a gyenge pontom : néhány szép ruhával és kiegészítővel könnyedén megvásárolható voltam . De Gerard barátnője természetesen ez alól kivételt képezett , minden dicsérő gondolatom Bojant illette .
Amíg Bojan az utolsó simításokat végezte magán , én sem voltam hajlandó kilépni a szobából , hadd lepődjön meg kicsit , amikor meglát .Stella barátnőm jutott egyből az eszembe . Vajon ő tudott erről az egészről ? Kizártnak tartottam . Aggódtam érte , hiszen ha David is egy hasonló meglepetésben részesítette őt , akkor nagy veszélybe került . Ismerve Villa régi öltözködési szokásait , nem számítottam semmi jóra , csupán egy régi fotót láttam magam előtt : az ifjú David Villa egy kigombolt , rettentően ocsmány , leopárdmintás , csili-vili fehér ingben , hatalmas vigyorral az arcán .Reméltem , hogy volt annyi esze , nem bízta a véletlenre és elhívott magával valakit .
- Istenem , de gyönyörű vagy !
- Hmm, te sem festesz rosszul , Édes ...
- Nem maradunk inkább itthon ? Izgalmasabb programot találtam ki , mint a klubvacsi ... - mosolygott sejtelmesen ,
- Nem bánnám ... de köteles vagy megjelenni , szóval , minél hamarabb megérkezünk , annál hamarabb leléphetünk . Ha érted mire gondolok... - sunyiskodtam én is .
Szó nélkül rohant a taxi felé , hogy ajtót nyisson .
Nem is időztünk sokat , tizenegy óra körül leléptünk és fölösleges energiáinkat inkább egymásra fordítottuk . Sokkal jobb volt ez így mindkettőnknek .
szuperszuper (Y) imádoom :) <3 már várom a következő fejezetet..nagyon ott van ez a szerelmi háromszög (már ha az lesz belőle) :D
VálaszTörlés