Boldog Új Évet!

Hát igen... megint egy év eltelt, jöhet a következő, remélhetőleg minél jobb!Szertnék boldog, sikerekben gazdag új évet kívánni minden kedves olvasómnak. Remélem az elkövetkezendő évben is sokszor erre látogattok majd! További szép napot és jó szórakozást! Puszi

37. RÉSZ

Rövid időn belül megszakítottam a szemkontatktust, én akartam irányítani mindent. Akkor pedig úgy tartottam helyesnek , hogy ne bámuljak tovább.  Persze azért nehéz volt nem észre venni , mennyire izgatott lettem.
- Nos , kivel vívod az életremenő szempárbajt, szépségem ?- súgta oda Gerard , miközben épp egy széket húzott ki nekem , hogy leülhessek .
- Oh... Jelentéktelen.- legyintettem , miközben megvillantottam egy ördögi mosolyt. - Figyelj Geri . - szólítottam magamhoz közelebb. - Miért néznek rám ennyire furán ? Talán túlöltöztem ...vagy mi a fene baj van velem ?
- Hát... hogy az őszíntét mondjam ... szerintem az itt jelenlévő 150 úriember titkos fantáziáinak ezentúl te leszel a főszereplője.
- Úgy gondolod?
- Teljesen biztos vagyok benne . -puszilt meg.
Miközben sugdolóztunk , és kacéran nevetgéltünk egymásra , néha-néha még Bojan felé pillantottam . Azt akartam , hogy érezze , mi uralkodott bennem , amikor rajtakaptam őket. Persze tudtam , hogy már én sem mondhatom magam teljesen ártatlannak, de mégis jól esett kicsit bosszantani őt. Messziről , meg kell jegyeznem, eléggé gyanúsan festhettünk , ezt a gyanút láttam megvillanni Bojant tekintetében is.
Így visszagondolva az egészre , nem volt szép tőlem. Bele sem gondoltam abba , mire vélheti az egészet Gerard, aki talán még mindig reménykedik , hogy mi végül egy pár lehetünk. Csúnya húzásnak bizonyult, és a legnagyobb hiba az volt , hogy azzal szúrtam ki , aki a legjobban törődött velem és mellettem volt. Ehhez hasonló bonyolult gondolatok kavarogtak a fejemben, mégis próbáltam józannak és kiegyensúlyozottnak , mitöbb gondtalannak tűnni. Megtévesztésben pedig már profi voltam !
- Szeretnél beszélni vele ? - húzogatta sunyin a szemőldökét.
- Nem, egyelőre még nem . Csak össze akarom kicsit zavarni .
- Nagyon belédbújt a kisördög...-kacsintott.
- És ? Nincs ez így jól ?
- Igazából sokkal jobban tetszik ez az új, mint a régi. Sokkal izgalmasabb, vonzóbb, csábosabb és... elérhetetlenebb.
Válasz helyett egy varázslatos pillantással fűszerezett kacsintást küldtem a melletem ülőnek, ugyanis közben megérkezett az első fogás. Eleinte úgy tűnt, ma hatalmasat bulizunk, lassacskán azonban rájöttem, hogy itt a partyt kicsit másként értelmezik, mint odahaza Olaszországban, vagy Spanyolhonban. Sokkal megfontoltabbak, komolyabbak, hidegebbek. Az egész unalomba fulladt, eszegettünk, miközben össze-vissza fecsegtünk mindenféle lényegtelen apróságról, tánc még csak kilátásban sem volt. Halk, elegáns zene szólt egész végig. Rettenetesen lelombozott.
- Most komolyan ebből fog állni az egész este ? - fordultam szomszédom felé unottan.
- Attól tartok, igen . De őszintén, nem értem, mire számítottál? Ez tulajdonképpen egy félig-meddig hivatalos cucc, ami egyet jelent azzal, hogy fergeteges buli kizárva.
- Jól van, csak hát... mégsem így képzeltem el . De sebaj, volt már ennél rosszabb is.
- Erről van szó . Gondolj csak bele, itt vagy Londonban, az egyik legelegánsabb helyen, egy csomó szexi pasival körülvéve, nem mellesleg mindenki rajtad legelteti a két szép szemét.
- Jól van Geriiii, de én mégis szörnyen unatkozom!
- Hát ezt személyes sértésként könyvelem el. - fordított hátat nekem, majd tettetett duzzogással hátrapillantott.-  Méghogy az én közelemben unatkozni... Pfááhh...
- Tudod , hogy nem úgy értettem. Csak...
- Azt ajánlom, hogy menj oda Thiago asztalához és gratulálj mindenkinek. Garantált a feszültség. - odapillantottam , és láttam, hogy az említett személy mellett közvetlenül Bojan ücsörög.Szúrós tekintettel pillantottam vissza Gerardra, de még mielőtt megszólalhattam volna megelőzött. - Hoppácska. Izgalmat szerettél volna? Hát most megkapod! Adios, szépségem. - kaptam egy puszit, majd italát felkapva gyorsan tovább állt. Persze a sunyi kacsintás elmaradhatatlan volt.
Semmit sem értettem, mindaddíg, amig Bojan le nem ült velem szemben, oda ahol az imént még barátja ücsörgött. Meglepettségemben köpni-nyelni nem tudtam, és iszonyatosan mérges voltam, amiért Gerard nem figyelmeztetett a közelgő veszélyforrásról. Mert ez mindenképp az volt, és a legrosszabb, hogy teljesen felkészületlenül ért. Szerencsére kellően gyorsan vágott az eszem.
- Ahhm... Szia, Gaby. - vakargatta a fejét idegesen.
- Hola. - érkezett a felszínes hideg válasz az álarc mögül.
- Nagyon örülök, hogy itt vagy. Hívtalak, de nem vetted fel. Már azt hittem nem jössz el.
- Hát, tudod az utóbbi időben nem igazán volt kedvem , és... fölösleges időm beszélgetni akárkivel. Amúgy meg Thiago és Gerard kedvéért úgy éreztem,hogy muszáj itt lennem.
- Értem. - hajtotta le a fejét szomorúan. Kezdtem nagyon megsajnálni, és már átkoztam az én drága, jó szívemet, ami egyszer bizonyosan sírba fog vinni! Próbáltam azért keménynek tűnni. - Mi a helyzet otthon?-érdeklődött tovább.
- Zajlik az élet! Barcelona csodálatos város, tele sármosabbnál sármosabb pasikkal.- mosolyogtam gonoszul. Nem tetszett neki válaszom túlságosan, mégis tűrtőztetni próbálta magát, peidg én igazán szerettem volna kihozni belőle az állatot!- És milyen az angol légkör, azon kívül, hogy rideg és esős, akárcsak az itt élő emberek?
- Gaby, hiányzol! - fogta meg hirtelen a kezem. Annyira meglepődtem, hogy reagálni sem tudtam, csupán annyit, hogy gyorsan lefejtettem magamról az erős kezek szórítását, majd próbáltam érdektelenséget sugallni.- Szerelmem, hogyan tudnálak kiengesztelni? Bármit megteszek. Amit csak te akarsz. Bármilyen spanyol kis csapathoz leszerződök örömmel, és azonnal hazamegyek, csak tudni akarom, hogy mellettem vagy ,és minden a régi.
- Hm... - mosolyodtam el keserűen. - Talán egyszer gondolkodnod kellett volna.Akkor most nem lenne szükség ehhez hasonló hatalmas ígéretekre. De hát rövidebb volt a Blanca lábai közé vezető út, nemde?- kemény szavaim szemmel láthatóan megviselték.Arcát a tenyerébe temette.
- Kérlek, bocsáss meg... Én nem akartam ezt az egészet. De egyszer csak...itt termett és rám mászott.-kérdőn néztem rá, nem igazán tudtam hinni neki. - Ígérem, soha többé nem okozok fájdalmat. De szükségem van rád, jobban, mint bármire ezen a világon. Könyörgöm, adj még egy esélyt! Csak egyet! -nézett rám esdeklően. - Gondold át, Gabriella, te soha sem vétettél?-Ez a kérdés kicsit megingatott, összezavart, próbáltam azonban hidegvérrel tovább folytatni a beszélgetést.
- Nem tudom, mit válaszolhatnék...
- Bízz bennem! Nem fogsz többé csalódni.
- Ejhh... de mennyiszer hallottam én ezeket az üres szavakat! - nevettem fel.- Nem ígérek semmit... egyelőre. De amint hazatérünk Barcelonába... talán meglátjuk. Sok minden történhet még addig. De talán hajlandó leszek beszélni róla. Most mennem kell. - pattantam fel. Nem tudtam tovább ott ülni és erősnek látszani. A vihar, mely bennem dúlt, kitépné még a legerősebb gyökerű fát is.
- De... miért? Hová rohansz?
- Azt hiszem már tisztáztuk, hogy nem tartozom neked beszálmolóval. - riszáltam kecsesen a kijárat felé.

Gerard odakint cigarettázott. Utáltam amikor rágyújtott. Kikaptam a cigit a kezéből, majd eltapostam. Cseppet sem volt dühös rám. Ugyanolyan gyengédséggel nézett feldúlt tekintetemebe.
- Mi baj, szépségem?- simított végig az arcomon.
- Geri, el kell tűnnöm innen. Elmegyek pár napra egy barátomhoz.
- Esetleg tudhatnám, hová? Nincs kedvem napokon át aggódni.
- Ne haragudj, de nem... Csak egy szusszanásnyi időt kérek. És ne neheztelj rám túlságosan.Tudnod kell, hogy fontos vagy nekem. - pusziltam meg, hosszan öleletem, majd a kocsi felé vettem az irányt.
- Szer...-akadt torkán a szó. - Szia Gaby!Nagyon vigyázz magadra!- intett felém , amikor elhajtottam mellette. Mintha néhány könnycsepp csillant voln meg szemében. A szomorú felismerés keserű könnycseppjei.
Azonnal tudtam, merre visz az utam. Túlságosan régen ígérgettem egy jó barátnak , hogy hamarosan meglátogatom, és akkor ez tűnt a legészszerűbb megoldásnak, mivel egy kívülálló tanácsára voltam kíváncsi. Svájc felé vettem az irányt, miközben Sebastiant tárcsáztam.

Boldog Karácsonyt!

Áldott , Békés ünnepeket szeretnék kívánni minden olvasómnak . Remélem jók voltatok , így az ajándékok sem maradnak majd el :)  Ölelés és puszik mindenkinek ! <3

36 . FEJEZET

Szóval ott tartottam , hogy nagy nehezen rávettem magam , hogy bekopogjak . Senki sem nyitott ajtót, válaszul csak egy vidám kiáltás hallatszott , nekem pedig még jobban elment a kedvem .

- Bújj be ! 

Lenyomtam a kilincset , az ajtó valóban nyitva volt .Nem húzhattam tovább az időt , lassan besétáltam . Már átvágtam az egész házon , de Gerivel még nem futottam össze , így már sejtettem , hogy a konyhában tartózkodik valószínűleg. Épp a hűtőbe pakolt be , valamint közben még szendvicseket is készített. Amikor megpillantott mosolyra húzta a száját , így hát én is megerőltettem egy halványka vigyort. Közeledni kezdett hozzám , én pedig mozdulni sem bírtam , fogalmam sem volt , mit tegyek .

- Szia , szépségem . - csókolt meg . Nem tudtam viszonozni . Egyszerűen nem ment . A legrosszabb pedig az volt , amikor láttam a csalódottságot és meglepettséget az arcán . Kérdőn nézett rám , mire könny szökött a szemembe .

- Mi a baj ? Valami rosszat tettem ? Talán megbántottalak valamivel ?- simított végig a hajamon.

- Nem , dehogy - sóhajtottam , majd leültem az egyik székre , arcomat a tenyerembe temettem .- Egy idióta vagyok... És utálni fogsz engem... de ... nekem ez most ... nem menne .  Szeretném ... szeretnék úgy érezni , hogy ez kettőnk között működjön ... de annyira bizonytalan vagyok ! Képtelen lennék normális döntéseket hozni , normálisan viselkedni !

- De hát én ... azt hittem ... - dadogott össze-vissza ő is .

- Sajnálom , Gerard . És megértem , ha soha többé nem akarsz látni .

- Nem erről van szó , csak ...

- Időre van szükségem . És fogalmam sincs mit kéne tennem . De itt nincs helyes döntés . Attól félek a legjobban , hogy mindkettőtöket elveszítelek . Azt pedig semmi képpen nem szeretném , annál rosszabb velem már nem történhet.

-  Gabriella , ne beszélj hülyeségeket. Ez nem történhet meg , én mindig itt leszek neked . Akkor is , ha te csak barátként tekintesz rám .Ha úgy akarod én a leghűségesebb barátod leszek. És örökké az maradok,történjen bármi , sodorjon bennünket bármilyen messzire az élet egymástól ,ugyanolyan fontos leszel nekem , és ugyanannyira foglak szeretni ! Úgyhogy ne ez befolyásoljon , amikor döntesz , csak arra gondolj , mit is szeretnél valójában . Rendben ?- mosolygott rám bíztatóan . 

- Köszönöm , hogy megértesz . - öleltem át. - Nem is tudod , mennyire nagy kő esett le a szívemről. 

- De azért az este jó volt ... ugye? - kérdezte néhány perc múlva hamiskásan.

- Mondtam én akár egy szóval is , hogy nem volt jó ? - válaszoltam ugyanolyan hangnemben és már akkor éreztem , hogy tényleg semmi sem változott közöttünk. Alig tudtam elhinni , hogy túl vagyok a nehezén , és nem okoztam semmi helyrehozhatatlan problémát.

Belém tuszkolt néhány szendvicset , megittunk egy kakaót , néztünk egy filmet , s mindeközben  végig láttam rajta , hogy valamit nagyon szeretne mondani , de nem meri. Gondolkodtam rajta egy ideig , hogy miként húzzam ki belőle a dolgot , végül viszont arra jutottam , hogy legjobb lesz , ha kertelés nélül rákérdezek.

- Geri , mondani szeretnél valamit ? Mert én kifejezetten úgy látom !

- Hát végül is igazad van ... csak hát... fogalmam sincs , hogyan kezdjem ... lehet , hogy haragudni fogsz rám . Sőt! Biztosan így lesz ... de hát kicsit megváltoztak a dolgok közben.
Kezdtem megijedni kicsit . Nem voltam benne biztos , hogy hallani akarom , amit mondani fog , de azért bíztam benne .
- Szóval arról lenne  szó , hogy még a delelőtt folyamán foglaltam két jegyet Londonba . Gondolom tudod , ma van az Európabajnokság döntője , és hát... Thiago és a ... többiek , de főként ő , nagyon szerette volna , ha mindketten ott lennénk . Megígértem neki , hogy elmegyünk .
- Ajjajj ... - hagyta el ajkaimat minden eddiginél keservesebb sóhaly .- Szóval látnom kell Bojant ... - hajtottam le a fejem . - De ugye ... ők nem tudnak semmit arról , ami tegnap történt ?
- Nem , nem . Senki sem tud róla Cescen kívül. Haragszol ? Ha nem akarsz jönni , megértem . Ha kellemetlenül éreznéd magad .... nem akarom , hogy rossz legyen neked . Akkor már inkább kitalálok valami mesét.
- Nem akarom , hogy miattam hazudj . Ott leszünk , mindketten . Thiago megérdemli , és az összes többi srác . Hatalmas dolog , hogy ott vannak a döntőben . Félre kell tennem a többit . - mondtam már sokkal inkább saját magamnak , mint Gerardnak , majd felpattantam . - Hát akkor azt hiszem most haza megyek , csomagolni pár cuccot.
- Valami bulizósat is , mivel  remélhetőleg nyerünk és akkor party vaaaaan .
- Oké,oké. - fordultam ki az ajtón . A fejemben ezer meg ezer gondolat kavargott. Vajon jól cselekszem ?

Hazafele menet elhatároztam , hogy Stellát majd csak később értesítem arról , hogy elutazunk . Most már nagyon beleéltem magam , s kicsit talán féltem , hogy ő lebeszélne erről , s nem tartaná helyesnek az egészet , és igaza is lenne . Viszont én már nem akartam tovább bizonytalanságban élni , kíváncsi voltam mi történik , ha Bojannal összefutunk . Kiválogattam néhány igazán különleges ruhadarabot , beledobáltam őket egy bőröndbe , majd bekapcsoltam a televíziót , hogy kicsit kikapcsolódhassak . Égi szerencse , hogy megtettem , ugyanis mindenhol a légi sztrájkról volt szó , amely a mi gépünkre is kiterjedt . Tudtam mi a teendő , mégis szerettem volna egyeztetni Gerarddal is .
- Haló !
- Hola Geri . Épp most láttam tvben , hogy törölték a mai összes Londonba tartó járatot .
- A fenébe . - kurjantotta el magát.
- De van egy ötletem . Mi lenne , ha az én kocsimmal mennénk ? Úgyis annyira belejöttem már a vezetésbe , teljesen kikapcsol .
- Ha téged boldoggá tesz , felőlem kamionnal is mehetünk.
- Szuper. Már csak egy gond van . Ahhoz , hogy időben odaérjünk , valamivel hamarabb kellene indulni . Sőt a legjobb lenne , ha most rögtön érted mennék .
- Ne már Gaby , te kész vagy a pakolással ? - csodálkozott.
- Bedobáltam néhány göncöt , úgyhogy semmi akadálya az indulásnak . De nem értem , miért vagy ennire kiakadva...
- Rendben , akkor negyed óra múlva én is kész leszek , gyere nyugodtan .
- Ne felejts itthon semmit ! Puszi !
- Szia Gaby !
( KATT IDE ! ) Még utoljára körbenéztem , beraktam a csomagtartóba viszonylag kis táskámat és elfoglaltam helyemet a vezetői ülésen . Beindítottam az elmaradhatatlan zenét , majd a szomszédos utca felé vettem az irányt . Amint közelítettem , már észrevettem , hogy Geri odakint álldogál izgatottan vigyorogva . Neki sem volt sok cucca , azok is a csomagtartóba kerültek , majd helyet foglalt mellettem .
- Nos , rövid ismétlés . - kezdtem hozzá a felsoroláshoz . - Jegyek ?
- Megvan .
- Öltöny ?
- Az is .
- Akkor indulhatnánk is !
- Bármiben benne vagyok , csak keressünk már valami normálisabb zenéééééét. - nézett rám könyörögve , és   mégis hogyan tudtam volna ellenállni pont neki ?

Gyorsan telt az idő , viszont Geri meglehetősen idegesítő útitársnak bizonyult hosszú távon . Gyakran kritizálta vezetési stílusomat , de többi járművezetők is kaptak rendesen .
- Geri , még egy szőkenős-sofőrös beszolás , és Istenemre mondom , úgy kidoblak , hogy a lábad sem éri a földet!
- De most mi van ? Csak az igazat mondom !
- Bezzeg én sosem szekállak , amikor úgy hajtasz , mint egy eszelős. Csak csendben imádkozom , hogy túléljük . Te meg lassan egy órája kritizálsz megállás nélkül.
-Oh , te kis érzékeny ... Nem tehetek róla , hogy nem volt igazi férfi melletted , aki megmutassa , mit hogyan kell csinálni...
Válaszolni nem tudtam , csak hangosan felröhögtem . Önbizalomból ötös volt a srác !

Pechünkre hirtelen mindenki a Londonba vezető autópályán tolongott repülő hiányában , így becsületes méretű dugóba keveredtünk . Szinte már teljes valószínűtlenségnek tűnt , hogy időben odaérjünk , ugyanis hátra volt még egy másfélórás út , a meccs viszont fél órán belül kezdetét vette .
- A rohadt életbe ! Hogyan tudnánk kicsit gyorsabban haladni ?
- Hát jótól kérdezed Gerard . De amint nézem - pillantottam ki az ablakon - olyan egy kilóméteres kocsisort saccolok magunk elé .  Úgyhogy szerintem izzítsuk be a rádiót , mert kizárt , hogy a kezdő sípszóig befussunk.
- Hihetetlen ... Ekkora balszerencsét ! Pedig annyira szerettem volna látni a kicsiket !
- Velem kell beérned . - vontam meg a vállam , de szinte azonnal megbántam , hogy egyáltalán kimondtam . Ő is kicsit zavarba jött .
- Van valami ropid ? Unalmas lesz ezt így végigülni ...
- Utánanézek . - szálltam ki a kocsiból , hogy megnézzem nem - e maradt valami az utolsó bevásárlás óta .Jó mélyre kellett ásnom , hogy rátaláljak a kis szatyorra , de Gerard hatalmas örömújjongása megérte a fáradozásokat .
Nem volt mit tenni , a VIP szektoros jegyeinket kenhettük a hajunkra , ugyanis dög melegben az autópálya közepén szurkoltunk az U21-es Spanyol válogatottnak . Lehet furán hangzik , de annyira szórakoztató perceket éltem át , mint még soha . Sokkal izgalmasabb volt így követni a játék menetét , mint általában . Szitkozódtunk a kihagyott helyzeteknél , tomboltunk a góloknál , s közben lassacskán kikászálódtunk a rengeteg autó közül . Innen már simán ment minden, igaz kicsit turbó fokozatra kapcsoltam , hogy a bulira időben megérkezzünk , ugyanis a kicsik nyertek , így okozva felhőtlen boldogságot egy egész nemztnek . Mire    a végső sípszó elhangzott , a válogatott és egyben a mi szállodánk elé érkeztünk éppen . Behajtottam a mélygarázsba , majd anélkül , hogy várakoznék Gerire , azonnal felrohantam készülődni . A legjobbat kellett kihoznom magamból , hogy Bojannak még a lelke is sajogjon , azért amit tett . Éreztetni akartam vele , hogy mennyire könnyen elveszíthet , és egyelőre még eszemben sem volt megbocsájtani . Egyszerűen kíváncsi voltam a reakcióira , az arácra , amikor Gerard oldalán sétálok be a terembe . Hogy elérjem célomat elkészítettem a tökéletes sminket , öltözködtem , fel sem tűnt , hogy Gerard is megérkezett . Természetesen meg sem fordult a fejemben , hogy beengedjem a füdőbe , ugyanis azt akartam , hogy ő is csak az összképet lássa .  Hiába kopogtatott és dörömbölt hosszú perceken át , nem voltam hajlandó engedni .  Olyan másfél óra alatt kész is lett végeredmény , talán még kicsit jobban is festettem a vártnál . Büszkén néztem végig magamon a  teljes alakos tükörben . Igazán tetszett , amit láttam . ( KATT IDE ! )
- Geri , hogy állsz ?
- Hát nem akartalak nagyon streszelni , de már legalább fél órája itt ülök , teljes harci díszben és csak rád várok .
- Szerintem megérte ... - léptem ki csábos mosollyal az ajtón.
- Azt hiszem erre mondják azt , hogy több mint tökéletes . - tátotta el a száját , mialatt körbefordultam előtte . - Mindig meg tudsz lepni ... De azt hiszem mondtam ezt már néhányszor... - ámuldozott tovább. - A legszebb lány vagy , akit valaha láttam .
- Oh , te kis huncut . - simítottam végig az arcán, majd nyomtam rá egy puszit . Őszíntén szólva ezek a szavak símogatták a lelkemet , nagyon jól esett őket hallani . És ha önbizalomnövelő tréningre volt szükségem , elégendő volt Gerivel elbeszélgetnem néhány percig.
- Indulhatunk szépségem ? - nyújtotta ki a karját felém .
- Menjünk . - nyúltam mosolyogva a táskám után.
Egyre izgatottabb lettem. Arra még nem is gondoltam, hogy mi van akkor, ha Bojan már rég túltette magát rajtam és már Blancával érkezik a partyra. Az efféle gondolatokat próbáltam elhessegetni az agyamból , tökéletességre törekedve .
A buli a hotel sajátosan erre kialakított hatalmas termében volt. Amint beléptem Gerard jobbján , az első dolog amin megakadt a szemem , Bojan igéző szempárja volt . Az ajtót kémlelte és szinte felcsillant a szeme , amikor tekintetünk összetalálkozott.

35. FEJEZET

Fura egy reggel volt . Érdekeset álmodtam . Hirtelen olyan érzésem támadt , mintha valaki átölelne . Reggeli kábaságnak tudtam be , hogy nem emlékszem arra , hogy Bojan itthon van . Amint a köd kezdett felszállni agyamról , minden egyre zavarosabb lett .Valami érdes dörögölődött a hátamhoz , mire ijedtségemben automatikusan felpattantak a szemeim . Lassacskán kezdett összeállni a kép , én pedig rettenetesen éreztem magam . Mindazok ellenére ami Bojannal történt , nem voltam biztos benne , hogy helyesen cselekedtem . Talán beszélnünk kellett volna először . Fogalmam sem volt mit tegyek , csak annyit tudtam biztosra , hogy azonnal el kell tűnnöm onnan .
Próbáltam észrevétlenül kikászálódni karjaiból , és belesajdult a szívem a gondolatba , hogy ennyire szemét módon sunnyogok el . Mit fog majd hinni , ha felébred , és én sehol sem leszek ? Mocorogni kezdett , és mosolyogva ölelte át a hozzá legközelebb eső párnát , amiről azt hitte , hogy én vagyok , majd megfordult . Nem bámulhattam tovább , indulnom kellett , hiszen bármelyik pillanatban felébredhetett volna .  Rá kellett jönnöm, hogy a ruháim szerteszét hevernek a lépcső aljától a szobáig , szóval elég nehézkes , gyűjtögetéssel eltöltött percek álltak előttem . A fejem is sajgott , mint a bánat , valószínűleg kicsit nagy volt az előző este bevitt tequila mennyiség .
Elővigyázatosan kinyitottam az ajtót és a biztonság kedvéért szétnéztem , nem-e jelent meg senki váratlanul . Tiszta volt a levegő , mégis feszülten hajoltam le első ruhadarabomért .
- Az isten szerelméért ! Kérlek , csak mondd , hogy nem te vagy az Gaby ...  - csengett egy ismerős hang , s hirtelen már attól is elment a kedvem , hogy felemlkedjek . Lassan emeltem felé tekintetemet , majd' elsüllyedtem szégyenemben .
- Öhhh ... Mondhatnám azt , hogy nem én vagyok ? - sütöttem le a szemem zavaromban , szinte egyszál semmiben álldogállva.
- Gaby ,te ...? Szent isten ! Megáll az eszem ! Ti esküszöm nem vagytok normálisak ...
Nem tudtam koncentrálni arra , amit mondd . Csak egy dolog érdekelt : elslisszolni minél hamrabb.
- Cesc , mégis hogy kerülsz te ide ?
- Ezt te kérdezed ?  Inkább engem érdekelne , hogy mégis mi oka van annak , hogy szinte meztelnül oldalogsz ki Gerard szobájából kora reggel ... Gabriella - szólt rám mérgesen- elvárhatnám , hogy őszínte légy velem ?
- Figyelj én ... Az a helyzet , hogy ... - ráncigáltam fel magamra a topomat. - Találkozzunk a Ramblan egy óra múlva . Nem tudok róla beszélni most ...
- Hát imádkozz , hogy addig lenyugodjak és Gerard se keljen fel , mert lesz hozzá is egy-két keresetlen szavam !
- Ne , ne ! Ő teljesen ártatlan !
- Aha ....
Nem mentegetőztem tovább , taxit hívtam és a lehető leggyorsabban leléptem.Rossz volt belépni a házba , ami    valaha az ideális otthont testesítette meg számomra . De tovább kellett lépnem . Már megbántam , hogy fejetlenül és elhamarkodottan cselekedtem , hiszen bármennyire is haragudtam Bojanra , a szívem mélyén mégsem akartam elhinni , hogy gyűlölöm őt . És nem is gyűlöltem , inkább rettentően dühös voltam rá , és jól esett bosszút állni . Legalábbis az este , hiszen akkor már fogalmam sem volt róla , hogy mit érzek .  Rémüldözve konstatáltam , hogy hamarosan Gerarddal is el kell majd beszélgetnem , ez pedig nem lesz egy kellemes időtöltés.  Őszintén reméltem , hogy addig érzelmeim kicsit letisztulnak és józanul tudok majd döntést hozni .
Lezuhanyoztam , ez mintha kicsit felfrissített volna . Újonnan vett cuccaim közül kiválasztottam néhány diszkrétebb darabot ( KATT IDE ) , majd útnak indultam , hogy részese legyek egy kiadós fejmosásnak . Nem is ártott nekem!

Idegességemben még arról is megfeledkeztem , hogy zenét rakjak , csak arra eszméltem , hogy máris a megbeszélt helyre értem és ki kell szállnom. Nehezen vettem rá magam , de nem volt választásom . Remegő lábakkal sétáltam be a kávézóba .
- Szia - hajtottam le s fejem .
- Szia - vetette oda pökhendien , miközben leültem vele szemben .
- Remélem ki tudod magyarázni magad , mert ez nagyon sok mindenbe rondított bele .
- Tudom . - továbbra sem tudtam ránézni , túlságosan is szégyelltem magam .
- De akkor miért? És különben is , hogy lehettél ennyire fejetlen ? Két napja mindenki téged keres , te pedig arra sem vagy hajlandó , hogy felvedd azt a rohadt telefont . Nehéz lett volna ? Arra nem is gondoltál , hogy Stella min megy keresztül ?
- Jaj , Cesc , annyira nagyon bonyolult minden . - temettem az arcom a tenyerembe.
- Ha nem is az , te teszel érte rögtön ! Mi történt ? Abban egyeztünk meg , hogy találkozunk , még Angliában . Rémlik valami?
- Talán .
- Nos , akkor most mégis mi a fenét keresel Barcelonában ?
- Hát ... összevesztünk Bojannal - ferdítettem kicsit az igazságon . - és egyáltalán nem volt kedvem maradni azok után , ami történt.
- De ... én nem értelek . Miért nem szóltál senkinek sem , hogy hazajösz ?
- Cesc , értsd már meg , nem akartam hallani senki és semmi felől . Csak elmenni valahova bulizni egyet . Nem érdekelt mi lesz , annyira pocsékul éreztem magam . Tudod milyen érzés volt Bojant mással látni ? - tört ki belőlem a zokogás .
- Ahh... - sóhajtott fel együttértzően és idegesen egyszerre . - Szóval itt a probléma forrása. Így már kicsit másként fest minden. De azért ... nem lett volna muszáj Gerarddal ágybabújnotok azonnal.
- Jaj , ne csináld már . Eléggé szarul érzem magam amúgy is . És ami a legrosszabb , haragszom Bojanra és pillanatnyilag gyűlölöm , de egyelőre nem tudnék más embert szeretni rajta kívül. Annyira nehéz ... És most ki tudja Geri is mit gondol ... Miért kell nekem mindig hülyeséget csinálnom ? Elcseszett egy ember vagyok én ... - hajtottam rá a fejem a vállára , hiszen közben mellém ült , hogy támaszt nyújthasson .
- Van ez így - fogta meg a kezem most már sokkal megértőbben és szelídebben .
- De mit mondjak most Gerardnak ?
- Szerintem ne dönts elhamarkodottan , kérj egy kis időt . Biztosan megérti . És mindenképpen beszélj Bojannal , hallgasd végig . Aztán vess össze mindent és gondolkodj el a dolgokon , állíts fel fontossági sorrendet , vagy tudom is én ! A lényeg , hogy ne lebegj túl sokáig két tűz között , mert akkor egy számodra fontos személyt mindenképpen el fogsz veszíteni , sőt talán még kettőt is .
- Nem tudom , annyira bizonytalan vagyok . Lehet legjobb lenne hazamenni , Olaszországba .
- Eszedbe ne jusson ! - nézett rám újra fenyegetően . - Egyszer úgyis szembe kell nézned mindkettőjükkel , minek elrohanni ? Nem éri meg Gaby !
Néhány percig csendben üldögéltünk egymásnak dőlve , elmerengve , majd muszáj volt feltennem a kérédést , amely annyira érdekelt .
- Miért nem kérdezősködtél többet arról , ami Bojannal történt ? És miért vagy ennyire megértő ?
- Hjaaj... volt már részem nekem is ilyesmiben , és jól tudom , hogy a legutolsó dolog , amire pillanatnyilag gondolni szeretnél , az a tény , hogy a szerelmed hűtlen volt . Néha hagyni kell lecsillapodni a dolgokat.Ha ésszerűen cselekszel , innen még minden rendbehozható, sőt két választásod is van . Rajtad áll az egész. Viszont egyet nagyon ajánlok , minél hamarabb hívd fel Stellát , mivel engem is azért riasztottak haza  , hogy előkerítsünk valahonnan téged . És azt hiszem jobb, ha előre szólok , nem lesz egy kellemes beszélgetés , kösd fel a gatyádat !
- Nekem már egy fadarabot sem kellemes tovább rakni , annyira belefáradtam ebbe  a cécóba .
- Hé , nem értem miről beszélsz ! Gabriella , a boldogságod a tét ! Azzonal menj haza , ezt vedd parancsnak ! Olyan jól nézel ki , az új frizura , új stílus , már csak lelkileg kell helyrepattannod , és meglásd minden tökéletes lesz .  Gyönyörű fiatal lány vagy ,és így végig nézve rajtad gyanítom a  fél város beléd van habarodva . Szóval gyerünk ! - állított fel és paskolta meg a vállamat mosolyogva , majd bátorítóan megpuszilt .

Elköszöntem , aztán ugyanolyan kedvetlenséggel és gyomorideggel távoztam , mint ahogyan érkeztem .  Komolyan megfordult a fejemben , hogy felhajtsak az autópályára és mindent itt hagyva hazáig meg se álljak . De ez nem lett volna tisztességes , muszáj volt tisztáznom az elvarratlan szálakat . Először mindenképpen Stellával szerettem volna beszélni , hiszen az bántott a legjobban , hogy ő haragszik rám , sőt valószínűleg ezek után már szóba sem áll velem . Azt kívántam bárcsak David ne lenne otthon . Nem szerettem volna , ha végighallgatja a beszélgetésünknek akár csak egy kis részletét is . Túlságosan szégyelltem magam ,amiért eltűntem és mindenkinek aggodalomra adtam okot.
Rövidesen a házuk elé értem és félve kopogtam , közben talán még az is megfordult a fejemben , hogy elszaladok . Hallottam a közelgő lépteket , ami még jobban megrémített . David nyitott ajtót , tágra nyílt szemekkel nézett végig rajtam , mintha nem hinne a szemének .
- Gaby , te vagy az ?
- Igen .
- De... annyira másként nézel ki ... - nyögte ki lassacskán a szavakat , majd hamarosan magához tért. - Mégis hol a fenében voltál ? Mindenki téged keresett .- vont felelősségre és még mielőtt válaszolhattam volna Stellát láttam közeledni . Ugrott egyet a gyomrom , nagyot nyeltem , erőt véve magamom beléptem, majd barátnőm szemébe néztem .
- Nocsak , nocsak ... mi sodort errefelé ?
- Öhhh... lányok , én azt hiszem most elmegyek ... a ... boltba ... citromért. - dadogta aggodalmas pillantásokat küldve felém . Valószínűleg már sejtette mi következik.
- Azt hiszem bocsánatot kell kérnem ...
- Olyan nagyot csalódtam benned .- suttogta , miközben szomorúan nézett rám . Rosszabb volt ez minden kitörésnél.  - Mégis hol a bántban voltál ?
- Gerarddal voltam .
- Hogy micsoda ? Hiszen Liverpoolba mentél Bojanhoz ! Tudtam én , hogy vaj van a fejeden ! Na de ...várj , inkább meséld el . Ígérem , nem vágok közbe , az viszont teljesen biztos , hogy nem leszek túl lelkes majd a hallottaktól. - szögezte le .
- Rendben , és értékelem , hogy meghallgatsz . Rövid leszek . Tehát elindultam Poolba , minden rendben volt , aztán ott ért a hidegzuhany , Blancaval találtam szemben magam .  A telefonom elhajítottam minél messzebbre mérgemben , nem akartam végighallgatni a hangpostám telítődését, majd hazainultam . Teljesen magamon kívül voltam , nem akartam senkivel beszélni . Emlékeztem , hogy előző nap Geri valamilyen bulit említett , így néhány kisebb kitérő után egyenesen hozzá mentem . Beszélgettünk , szórakoztunk , iszogattunk , és hát ... reggel nála ébredtem.
- Nála ? Úgy érted , hogy egy vendégszobában...
- Nem , nem úgy értem . Nála , mellette , a hálóban , ahogy akarod , de tudom hogy érted a lényeget.

Nagyon megrémített , ahogyan rám nézett és csak hallgatott . Végigmért tetőtől talpig , és valószínűleg azon gondolkodott , mit is válaszolhatna . Féltem a lehetséges lehetőségektől.
- Csalódtam benned , ha telejesen őszínte akarok lenni . Olyan más vagy , és most nem feltétlenül a külsőségekre gondolok - nézett végig rajtam. -  Annyira nem rád vall ez az egész . És igazán elvártam volna legalább egy annyit , hogy velem beszéld meg ezt az egészet először , és ne ugorj bele elhamarkodottan minden hülyeségbe .
- Igen , igazad van de ezen most már nem változtathatok . Sajnálom . De azért köszönöm , hogy végig hallgattál . - fordultam az ajtó felé könnyes szemmel , látva , hogy megbékélésre semmi esélyem. A kilincsért nyúltam , amikor megfogta a karomat , és visszahúzott , majd szorosan megölelt . Csak akkor láttam , hogy sír .
- Annyira féltettelek . - sóhajtott könnyek között . - Miért vagy ennyire felelőtlen és meggondolatlan ?
- Stella , hülye vagyok , de azt hittem, ezt már megszoktad . - nevettem el magam .
- Ez most nagyon nem volt vicces . És az a lüke is felhívhatott volna , hogy vele vagy .
- Ne Gerire haragudj . Megtiltottam neki , hogy bárkinek is szóljon .
- Szörnyű vagy ! - bámulta a plafont . - Most pedig mondj el szépen mindent részletesen . Túl zavaros ez az egész .
Amikor belekezdtem a mesélésbe magam sem gondoltam , hogy több , mint egy órán keresztül lesz mit ragoznom az esteten . Stella hol szájtátva , hol pedig rém idegesen pásztázott , de azért láttam rajta , hogy megértett .
- Na szóval összefoglalom - szólalt meg , amikor rájött , hogy befejeztem végre . - Bojan egy barom , de azért szereted , Gerivel pedig úgy viselkedtetek , mint két felelőtlen csitri , most viszont fogalmad sincs , mit érezel .
- Hát , nagyon röviden ...
- Na jó , első lépésben mondjuk átmehetnél Gerardhoz , hogy tisztázzátok az egészet . Ha még érzel Bojan iránt valamit az már régen rossz . Nem szabad reménykednie fölöslegesen semmiben .
- De én tényleg nem tudom , mit szeretnék...
- Hát akkor mondd , azt , hogy még időre lenne szükséged . Nem az a fajta , aki ne értené meg ! És minél hamarabb beszélned kell Bojannal is . Elhiszem , hogy egyetlen porcikád sem kívánja , de esetleg egy kiadós pofon után könnyebb lesz már meghallagtni őt is .
- Huh - húnytam le a szemem , miközben kifújtam a levegőt. - Akkor kezdem Gerivel azt hiszem . A többit meg... majd meglátom.
- Nem lesz egy könnyű menet , de jobb ha mielőbb túl vagy rajta . Hívj fel , ha bármi van .
- Jaj , erről jut eszembe . Meg kell keresnem a telefonomat .
- Ajánlom is ! De mindenképpen hívj , nem számít kitől .
- Szia Stella .- öleltem meg.
- Csak ügyesen drágám !

Első lépés meg volt , egyel nehezebb fokozat következett : Gerard , akivel szemben bizonytalanabb voltam , mint bármikor eddig. Barátaim szinte egybecsengő tanácsokkal láttak el , már csak hasznosítanom kellett volna őket valamilyen úton-módon.