22 . FEJEZET

Az én kis türelmetlen Ubikámnak , aki néha nem figyel eléggé arra , amit mondok ! Be patient sweetheart , the glory will be yours  finally . I just ask you to be sufficiently broad ! Tudod , hogy szeretlek és már rég elterveztem mindent ! <3

Szinte semmit nem aludtam éjszaka , és ennek nem csak Bojan volt az oka . Nyugtalanított a tény , hogy nem kértem bocsánatot Gerardtól . Rettentő bűntudat kínzott , s a legrosszabb az volt , hogy tudtam , csak magamat okolhatom mindenért .  Rendet kellett volna tennem az érzéseim között , nem pedig hisztizni és minden oké lett volna . De természetesen én mindent fordítva igyekeztem csinálni . Az igazság az , hogy nem tudtam mit kezdeni a kialakult helyzettel , inkább homokba dugtam a fejem , és milyen rosszul tettem !

Mire felébredtem , Bojan már odakint sütött - főzött . Nagy nehezen kinyitottam a szememet és a mellettem levő párnán egy kis cetli hevert , rajta rövidke üzenet szerelmem kézírásával : ' Kérlek drágám , hívd fel Gerit , a kedvemért .Minden könnyebb lesz , ha kibékültök ! Szeretlek ! ' Annyira édes tudott lenni , hogy szinte már azt hittem , meg sem érdemelem a rengeteg törődését .

Nehézkesen tárcsáztam Gerard számát , miközben megállapítottam , hogy a karácsony reggel nem is indulhatna ennél nehezebben . Közben az is meglepetésként ért , hogy a mi lakásunkban töltöttük az éjszakát . Mondom , teljesen más gondok foglalkoztattak az elmúlt órákban .  Na , de kicsengett .
- Halo ! - szólt bele a tőle megszokottnál kicsit komorabban .
- Ööö... szia Gerard !- pillanatnyi zavaromat semmi sem írhatta le eléggé hűen , kiszáradt a szám és fogalmam sem volt , mit mondjak . - Azt hiszem bocsánatot kell kérnem .
- Hát , Gaby , nem mondom , meglehetősen rosszul esett a tegnapi .
- Elhiszem és el sem tudod képzelni , mennyire sajnálom , és még inkább szégyellem magam . Megérteném , ha hallani sem akarnál rólam többé...
- Csak egy bajom van ... - tartott szünetet , mialatt majdnem megállt a szívem , és szerintem ő ezt pontosan tudta , csak fokozni akarta idegességemet . - A probléma az , hogy túlságosan a szívemhez nőttél .
- Tessék ? Akkor ez azt jelenti , hogy ... ?
- Igen , muszáj megbocsátanom . Be kell ismernem , nélküled eléggé egyhangú lenne az élet . Semmi jó kis csipkelődés, beszólás , hiszti ...
- Komolyan ? - a szúrós megjegyzést most az egyszer elengedtem a fülem mellett , és szinte könnyek szöktek a szemembe az örömtől . Nem tudtam elhinni , hogy ilyen könnyen megbocsájtott . Ha mellettem lett volna , össze-vissza puszilgatom .
- A legkomolyabban .
- Köszönömköszönömköszönöm!!!! Nem is hiszed el , mennyire boldoggá tettél !  Jól kezdődik a nap !
- Hát igen ... Akkor este összefutunk .
- Tényleg ? - értetlenkedtem . Nagyon gondolkodtam , de semmi sem jutott eszembe .
- Gaby drága ... Ugye nem felejtetted el a karácsonyi vacsorát , amit te fogsz elkészíteni ?
Röhögnöm kellett magamon , hiszen teljesen kiment fejemből . Jellemző , a nagy főzőcske cseppet sem mozgatott meg . Persze Gerardnak ezt meg sem említettem , életem végig cikizett volna , hogy kiment a fejemből .
- Áhh, dehogy szivi ! Csak tudod túlságosan elfoglalt voltam azzal , hogy kiengeszteljelek ...
- Értem ... Ha a főzés nem is fog , legalább ez sikerült . - idegesített direkt , hiszen tudta , úgysem tudok haragudni rá a főzőtudományomra tett megjegyzései miatt .
- Kilenckor a csajlakásban . Puszi !
- Csók Gabriella !

Amíg az ágyban heverésztem eszembe jutott , hogy mi lesz akkor , ha Gerard magával hozza Nuriát . Mégpedig lévén , hogy a barátnője volt , ez eléggé valószínűnek tűnt . Imádtam őt , de ez a lány rettentően bökte a csőrömet . Ahogy múlt este ingatta magát mindenki előtt ... gáz volt , vagy inkább idegesítő, legalábbis számomra ... Felmérgesített , hogy rajtam kívül senki sem vette észre a benne rejlő gonoszt ...Pedig én határozottan láttam .

Inkább abbahagytam az agyalást , hiszen a csodás illatok a konyhába csalogattak , ahol Bojan ügyeskedett . A háta mögé osontam és átöleltem a derekát .
- Mi ez a szédítő illat , főszakács úr ?
- Sajtos rántotta , csak neked Édes !
- Imádlak! Imádom , hogy mindig a kedvemben akarsz járni ... Csodálatos vagy !
- Na és most ... - fordult velem szembe - ... a dicsérő szavakat felválthatják a tettek . - mosolygott huncutul .

Ez a fiú megérdemelt minden egyes szót ,ölelést , csókot . Amikor vele voltam , úgy éreztem , hogy én vagyok a legfontosabb ember a világon , elfeledtette velem minden problémámat .  Ismerte a hibáimat , mégis őszintén tudott szeretni . Minden egyes percet értékeltem , amit vele tölthettem el .  Ő nem egy srác volt a sok közül , hanem egy különleges ember . Nem csak egy megálló az élet rögös útján . Az első néhány éjszaka után nem múlt el a lángolás , sőt sokkal inkább fokozódott . Túlságosan idilli volt minden .

A mennyei reggeli után próbáltam felkutatni a lehető legegyszerűbb karácsonyi recepteket , kisebb nagyobb sikerrel , amikor  már amúgy is izgi napom még nagyobb fordulatot vett .
- Gabykám , ma azt terveztem , hogy bemutatlak a szüleimnek .- jelentette ki teljes nyugalommal és szerintem fogalma sem volt arról , mennyire meglepődtem .
- Te-te-tessék drágám ? - kb úgy beszélem ,mint akit agyoncsapott a villám . Szerencsére kontrolláltam magam , de így is majdnem kiköptem a számban levő összes narancslét.
- Ebédre megyünk , nagyon meg szeretnék ismerni a kicsi fiuk barátnőjét .  Két óra múlva indulunk !
- Szupi ! - olyan pofát vághattam , mint aki citromba harapott , így inkább gyorsan elpucoltam  a szobába .

Szép napos délelőtt volt , meg amúgy is autóval mentünk , tehát a nagykabátot jó messzire elhajítottam , majd összedobtam egy jó kis szerelést . Laza kis konty , kevés smink , és másfél óra múlva egészen másképp festettem , hiszen jó benyomást kellett tennem .( KATT IDE ! )

Bojan közben hazaugrott a kocsiért , hiszen az este taxiztunk . Mire kész lettem , már az autóban várt . Bezártam az ajtót , majd idegesen lépkedtem lefelé a lépcsőn . Túl hirtelen jött ez , haragudtam is kicsit Bojanra , hiszen szólhatott volna , legalább tegnap , hogy lelkiekben felkészülhessek a találkozásra.
Nem csak ez volt az egyetlen gondom aznap . Teljesen tanácstalan voltam a vacsorát tekintve . Valami olyan kaján törtem a fejem ami gyors , jó és nem túl bonyolult , hiszen  köztudott volt rólam , hogy engem senki sem a főzőtudományom miatt szeret .  Nem is értettem , miért hárult rám ez a feladat . Sok beleszólásom nem volt , mindenki arra szavazott , hogy az én kajámat együk Szenteste . Hát ha ennyire ételmérgezést akarnak kapni ... semmi akadálya !

A motor leállt , a vacsora minden egyes gondolatát száműztem az agyamból . Kicsit be voltam rezelve , de Bojan biztatásképpen megfogta a kezemet . Elindultunk a kis linyolai kertes ház felé , majd csengettünk . Egy kedves , mosolygós hölgy nyitott ajtót . Azonnal  rájöttem , hogy az anyukája lehet , ismertem már ezt a mosolyt , minden egyes nap élvezhettem . Behívott , s közben megjelent a családfő is , aki gyorsan végigmért tetőtől talpig .
- Gyertek csak , gyerekek ! - vezetett beljebb anyuci .
- Anyu , apu , ő itt az én Gabym . - húzott magához .
- Nagyon örvendek , Gaby ! Maria vagyok !
- Szervusz Gabriella ! Bojan - fogtunk kezet . Ezek után fogalmam sem volt , hogyan szólíthatom az idősebb Krkicet . Bojan 2 ? Mr. Krikc ? Na jó , inkább a Senor Krkic mellett döntöttem , habár reméltem , nem  kell majd sokat szólongatnom .

Mennyei illatok csaptak meg , amint az étkezőbe léptünk . Elkeserített a tény , hogy valószínűleg én ezeket soha nem tudnám megadni Bojannak . A főző tanfolyam lehetősége is eszembe jutott néhányszor , de addig is csak abban reménykedtem , hogy hamar elfelejti a hazai ízeket ...

- Nos Gabriella , mikor is jöttél Barcelonába ? - nem is nagyon figyeltem a kérdésre , csupán azt vettem észre , hogy már másodszor szólít ittlétünk óta Gabriellának . Persze , ez a nevem , de általában a teljes változatát csak akkor szoktam hallani , ha valaki dühös rám ,vagy nem vagyok neki túlságosan szimpatikus , amúgy mindenki csak Gabyként ismert . Reméltem , hogy ez nem az miatt van , hogy nem kedvel , szóval próbáltam udvariasan válaszolgatni .
- Még augusztusban , tanulni jöttem az egyetemre , ez az utolsó évem . Menedzsernek tanulok .
- Ooh, örülök , hogy nem hoztál haza még egy buta libát , fiam !  Gratula ! - hát ez a megjegyzés kicsit furcsán hangzott , de én bóknak vettem .
- Apaaaa ! Ne kezdd ezt  , légyszíves ! - szólt rá Bojan , hogy elkerülje az ehhez hasonló , számomra kicsit kellemetlen helyzeteket .
- Jól van , na . Befogom ! - húzta el a képzeletbeli cipzárt .
- Na és , kedveskéim , hogyan is találkoztatok ? - kérdezte anyukája , akinek máris nyert ügye volt nálam , kedvessége szinte simogatta a lelkemet .
- Hát , végül is eléggé gáz sztori , kicsit rossz benyomást tettem már az elején - szabadkozott nevetve Bojan .
- Á , dehogy ! - ellensúlyoztam szerelmem válaszát . Kezdett oldottabb lenni  a hangulat , s ez kifejezetten jó hatással volt rám .
- Szóval az úgy történt , hogy mindketten az egyetemen voltunk . Gaby épp beiratkozott , én meg intéztem a halasztást . Pont előtte álltam , aztán kaptam valami fontos hívást a klubtól , és annyira hirtelen és lendülettel fordultam meg , hogy szegénykémet ledöntöttem a lábáról - mosolygott rám . - Bocsánatot kértem ,meg minden , s nagy szégyenkezve elrohantam . Azt csak otthon vettem észre , hogy miközben segítettem összeszedni a cuccait , hozzám került Gaby személyije .  Komolyan mondom , egész este csak bámultam , aztán hál'Istennek , nem tudtam ellenállni és elhatároztam , hogy inkább biztos ami biztos alapon személyesen viszem vissza.Persze megragadtam a lehetőséget és bulizni hívtam - mosolyogtunk össze - Aztán lassacskán beindult a dolog . - fogta meg az asztal alatt a kezem . Érdekes volt az ő szemszögéből hallani a sztorit . Na persze nem egészen így volt , de jobbnak láttuk , ha a szülők egyes dolgokról nem tudnak, szóval Bojan az egyszerűbb változatot adta elő ...
- Jaj , kincsem , nagyon romantikus ... - érzékenyült el Maria .
- Bizony ... Na de együnk ! - tért rá a lényegre a családfő .

Az ebéd annyira finom volt , hogy komolyan el kellet gondolkodnom , ettem-e még ehhez hasonló különlegességet  . Evés után úgy gondoltam , hogy nem ártana segíteni a mosogatásban , így Maria után mentem a konyhába .  Itt el tudtunk beszélgetni kicsit kettesben is .
- Jaj , szivem , annyira örülök neked ! Ne bízd el túlságosan magad , de a fiam még soha nem volt ennyire megszállottan szerelmes .
- Tényleg ? - egyebet nem tudtam reagálni , viszont becsületesen elpirultam .
- Úgy bizony ! De kérdezhetek valamit ? Remélem nem veszed rossz néven , csak egyszerűen ...tudod , na ...a kíváncsiság furdal. Szóval összeköltöztetek már ?  - szabályosan csillogott a szeme , miközben hozzám beszélt.
- Igazából még nem . Semmit sem szeretnénk elsietni .Én a barátnőmmel bérelek egy lakást , viszont sokat vagyok Bojannál , meg ő is nálunk .
- Nem tudom elhinni , hogy a kisfiam felnőtt ... - gondolkodott el , miközben könnyek szöktek a szemébe -  Nagyon tetszik , ahogy gondolkodtok .Nem szabad elhamarkodott döntéseket hozni . Egy a lényeg : szeressétek egymást és legyetek őszinték , bármiről is legyen szó . - jól esett , hogy a bizalmába fogadott és ennyire barátságos volt velem .

A karácsonyfa árnyékában fogyasztottuk el a desszertet , majd jött az ajándékozás . Bojannal közösen kaptunk ajándékot , hadd ügyeskedjünk együtt . Az ajándék mi más lehetett volna , mint egy jó kis edény szett . Nagyon örültem neki... most már kezdtem tényleg komolyan venni azt a tanfolyamot.
A szülők kaptak egy drága pezsgőt , a rég áhított könyveket , valamint egyéb apróságokat .

Hazafele készülődtünk , már az ajtóban búcsúzkodtunk.
- Nagyon örülök , hogy eljöttetek ! - mondta Bojan apukája , akit egyre jobban megkedveltem az este folyamán .
- Gyertek gyakrabban , kincsem ! Nagyon hiányzol !- próbálta visszafojtani könnyeit Maria .
- Megpróbálom , anya !
- Hát akkor szervusztok ! Csak óvatosan vezess , fiam !
- Viszlát , örülök , hogy megismerkedhettünk !

Meg kellett állapítanom , hogy a látogatás rendkívül jól sikerült , Bojan szerint apukája kifejezetten oda volt értem , ami nagy ritkaságnak számít nála.
Most nem értem rá töprengeni semmin , hiszen nyakamon volt a karácsonyi vacsora . Tudtam , hogy egyedül képtelen lennék mindennel végezni , muszáj volt Bojant is beavatnom kicsit.
- Légyszi , nem mennél el bevásárolni , amíg felívom Stellát valamilyen receptért ?
- Neked bármit , Kicsi ! - puszilt meg lágyan.

Átöltöztem és neki estem a telefonnak .
- Hola Stella !
- Na helló ! Mi újság arrafelé ?
- Nem is találnád ki , hol voltunk !
- Akkor talán elárulnád ?
- Bojan szüleinél , ebédre .
- Az igen ! Na és hogy ment ?
- Tökéletes volt  minden , nagyon jó fejek voltak .
- Szuper !
- Na de perpillanat van egy kicsit nagyobb problémám . Tudod , ma én főzők , remélem nem felejtettétek el . Húzz elő a tarsolyodból pár rettentően egyszerű receptet , ha kérhetném !
- Vegyél tollat és papírt .
Tényleg egyszerű kaják voltak , pont nekem valók.
- Köszi szivi ! Megyek is , csapjak bele a lecsóba .
-A biztonság kedvéért várd meg Bojant , csak együtt fogjatok neki  !
- Ha - ha -ha ! Puszi !
- Puszika !

Amint Bojan megjött , azonnal odaraktam fát díszíteni , én pedig nekifogtam a főzőcskének . Nem tudtam nyugton maradni , így hát közben felhívtam Cescet.
- Feliz Navidad , Cesc !
- Feliz Navidad , szivi !
- Nocsak , mi ez a sugárzó jó kedv ?
- Gaby ,  ma karácsony van ! Meg hát az az igazság , hogy tisztáztuk a dolgokat Carlaval és úgy döntöttünk , hogy adunk egy új esélyt ennek a kapcsolatnak .
- Hurrá ! Ennek nagyon örülök ! - utáltam őt olyan szomorúnak látni , mint legutóbb .
- Ti megvagytok ?
- Meg bizony , minden a legnagyobb rendben . De hiányzol...
- Ti is nekem , mindannyian . De ígérem , amint szünetem lesz , azonnal repülök haza .
- Ezt nem hiszem el ! Úúúristen ! Azt a ... ez a szar odaégett ! Basszus ! Bocs Cesc , le kell tennem , vészhelyzet adódott . Puszilunk !
- Te jó ég ! Gaby főzöl ? - röhögte el magát , de nem tudta befejezni , mivel muszáj volt letennem .

Mérgesen vágtam be a szemétbe azokat az átkozott szénné égett muffinokat és úgy döntöttem ,  hogy a rövidebb utat választom : tárcsáztam egy cukrászda számát.
A fa gyönyörű lett , a vacsora is elkészült nagyjából ,s hozzám képest egészen jóra sikeredett . Már csak a vendégek hiányoztak , de hamarosan ők is betoppantak.