Sokszor ébredtem már arra az évek során , hogy kimerültségemtől még jóformán a kezem sem tudtam felemelni . Különböző okok rejtőztek e fáradtság mögött : hosszas , gyötrő rémálmok , vagy éppen átmulatott éjszakák . Most azonban teljesen más volt az oka annak , hogy legszívesebben egész nap ki sem keltem volna az ágyból . Visszagondolva nyugodtan állapítottam meg , hogy a tegnapi tökéletes napot egy tökéletes éjszaka koronázta meg.
Sokat megtapasztaltam már az élet apró örömeiből . Arra ébredni , hogy Bojan egy hajtincsemmel játszadozik édesen , na ez is az apró , de annál felejthetetlenebb pillanatokat gyarapította .Külön meglepetés volt számomra , hogy elmaradt a buli utáni rémes fejfájás is , szóval csodával határos módon a másnaposság is elkerült . Mondom , ez a reggel tökéletes volt.
- Jó reggelt szépségem ! – ennivaló volt , ahogy kisfiúsan rám mosolygott . Jól állt neki a kissé borzos haj .
- Hmmm… neked is ! – ásítottam.
Még egy darabig feküdtünk egymás karjaiban , szótlanul , viszont engem nagyon bökdösött egy kérdés belülről . Nem tudtam eldönteni , fel merjem –e tenni. Arra voltam kíváncsi , hogy akkor most hányadán is állunk mi. Együtt vagyunk vagy nem ? Rágódtam egy darabig rajta . Végül nem kérdeztem rá . Talán túlságosan is féltem attól ,hogy milyen választ kapok . Inkább hagytam a dolgokat a természetes medrükben csordogálni . Majd lesz valahogy…
Egy zuhanyra mindenképpen szükségem volt . Bojan még heverészett kicsit . Én felkapkodtam a ruháimat egy kupacba és elindultam a mosdó felé , amit már tudtam , hol találok , hiszen múlt este megmutatott már mindent . Akarom mondani majdnem mindent…
Egészen felületesen vágtam át a nappalin , ami egyben ebédlő is volt . Elhaladtam a hatalmas asztal előtt . Éppen azon törtem a fejem , hogy minden szép és jó , de nincs amit felvehetnék a tegnapi cuccaimon kívül.
Hirtelen visszafordultam. Azt hiszem akkor és ott kicsit szívrohamot kaptam. Nem tudtam egyszerűen felfogni amit láttam . Bizarr egy szituáció… Szerintem bárki kiakadt volna , ha egy eléggé szédült , másnapos alakot lát aludni az ebédlőasztalon . Szépen lassan megközelítettem . Nem hittem a szememnek . Elöntött kicsit a méreg , hiszen Bojan a mellékelt ábra szerint elfelejtett szólni , hogy lakótársa van. Ennek az eredménye az volt , hogy ott álltam félmeztelenül , meglepetten , mindeközben pedig nem más aludt az ebédlőasztalon iszonyat édesen , mint a drága, Gerard Piqué .
Azt sem tudtam , mit tekerjek magam köré . Fel akartam ébreszteni , hiszen aggódtam is , nehogy a másnaposságon kívül egyéb baja is legyen . Nem éltem volna túl , ha miattam patkol el . Valahogy kihúzgáltam alóla a félig kilógó asztalterítőt és belecsavarodtam . Legalább szép virágos volt.
Közelebb mentem , síri csendben és megkocogtattam óvatosan a vállát . Csak szépen finoman, nem hiányzott, hogy ijedtében behúzzon egyet . Habár így is eléggé becsinált , nem skalpolt meg , hanem azonnal felugrott ülőhelyzetbe . Furcsálltam , hogy egyből rám ismert .
- Ga-ga-ga-by , mit keresel te itt ? – érdeklődött , miután kicsit lenyugodott és lassan szemeit kezdte nyitogatni . Komolyan , mint a napos csibe ! – És-és… Úristen ! Mi ez a förtelmes otthonka rajtad ? Kivirágoztál ?
- Édes , én is kérdezhetném tőled , hogy miként keveredtél ide… ?
-Nana , kikérem magamnak , én itt lakom még egyelőre ! – kösz fiúk , jó , hogy csak engem felejtettetek el értesíteni minderről . – Amúgy Gaby , hogy került rád az abrosz ? – világosodott meg . Éppen kézzel - lábbal próbáltam hallgatásra bírni és megmagyarázni a dolgokat , így hát teljesen megfeledkeztem alkalmi ruhámról . A ravasz kihasználta a helyzetet , megrántotta a vékony anyagot , és máris ott ácsorogtam előtte fehérneműben , több pirossággal a kelleténél arcomon… Eléggé kellemetlen volt . Kaján vigyorra húzta száját, kezdte kapizsgálni valószínűleg, hogy mit is kerestem ott.
- Szóval te éppenséggel az emeletről jössz , tenyérnyi csipkében , és micsoda egybeesés , Bojan szobája is épp az emeleten van ! Hoppácska !- kacsingatott felém . Már indultam volna , hogy megfojtsam , amikor hirtelen álomba merült és újra elterült az asztalon . Kicsit beverte a fejét , de valljuk be , ezt már jól kiérdemelte.
- Bojaaaaaaan ! – kiáltottam kicsit idegesen , mire az említett is megjelent a lépcsőfordulóban , álmosan dörzsölgette a szemét.
- Nyugi , jövök már ! Lassan , de biztosan ! – félig csukott szemmel egyensúlyozott le a lépcsőn .
- Úristen ! Hát vele meg mi történt ? És miért nincs rajtad ruha ? – kérdezte tettetett gyanakvással . Most már egyre jobban felment a pumpám .
- Basszus , ne idegesíts már ! Igazán figyelmeztethettél volna , hogy ne sétálgassak olyan lazán , mivel Geri bármikor betoppanhat . Hidd el , megkíméltél volna pár kínos perctől . Neee,ne vigyorogj ilyen elbűvölően . Ez abszolút nem volt vicces , mi van , ha még ez sincs rajtam… ?
- Khmm…- jött közelebb – Én egyáltalán nem bánnám , ha semmi sem lenne rajtad . – kezdett bele a csábításba .
- A-a , most nincs móka . Gyere vonszoljuk fel ezt a nagy gyereket a szobájába . Szegénykémnek amúgy sem lesz valami kellemes az ébredés…
Rendesen bele izzadtam , mire felcipeltük a szobájába és valami kényelmesebbe öltöztettük . Azóta tudom , hogy egy alvó emberrel nem lehet szót érteni , kár a gőzért … Nem sokkal a kemény munka után végre megesett az eredetileg betervezett zuhanyzás . Bojan is odakeveredett valahogyan és hát , valljuk be , nem volt szándékomban kidobni magam mellől . Figyelembe véve a ’körülményeket ’ kicsit elhúzódott az egész művelet , de az egész nap a miénk volt , szóval azt csináltuk amihez éppen kedvünk szottyant .
Hazaugrottunk a csajlakásba tiszta cuccokért , mivel én még mindig a tegnap esti szexi szerelésemben feszítettem . Kimerítő párharcot vívtam minden egyes ruhadarabomért , hiszen amint magamra vettem valamit , Bojan egyre jobban megbizonyosodott róla, hogy sokkal jobban állt nekem az nélkül … Végül mégis sikerült felöltöznünk .
Hiába éltünk itt már néhány hónapja , még nem volt lehetőségem megnézni a főbb nevezetességeket , ezért Bojan úgy döntött , hogy ő majd eljátssza a gyakorlott idegenvezetőt.
Hiába éltünk itt már néhány hónapja , még nem volt lehetőségem megnézni a főbb nevezetességeket , ezért Bojan úgy döntött , hogy ő majd eljátssza a gyakorlott idegenvezetőt.
Megpróbáltunk úgy öltözködni , hogy minél észrevétlenebbül tudjunk császkálni a belvárosban . Bojan ellene volt annak , hogy állandóan a lesifotósok elől kelljen menekülnünk . Ő már szokva volt ezzel , én annál kevésbé .
Kéz a kézben róttuk Barcelona végtelennek tűnő utcáit és miután már túl voltunk a La Sagrada Familián , a Güell parkon és a Casa Batllón , kicsit besokalltunk mindketten . Elfáradtam , habár igen gyakran meg – meg álltunk egy röpke ölelésre , csókra . Az ebédidő a Parc de la Ciutadella –ban ért . Semmi kedvem nem volt egy zsúfolt étteremben ücsörögni , így a fűben falatoztunk és élveztük az együttlétet. Miután áthidaltam a rózsaszín felhőket, amelyeken mostanában lépkedtem , hirtelen eszembe jutott , hogy milyen csúcs autó birtokosa is leszek én , holnaptól fogva .Feltétlenül el kellet dicsekednem…
- Nem is hiszed el , holnaptól milyen verdában fogok furikázni …
- Na mesélj….
- Nissan Juke , mond valamit ? – vigyorogtam öntelten .
- Azt a mindenit ! Bankot raboltál Kicsi ?
- Nyeeerteeem ! Tudod valami hülye szórólapot kitöltöttem . Igazából nem is emlékeztem rá . Először amikor hívtak azt hittem , hogy Geri van vicces kedvében . Aztán rá kellett jönnöm , hogy ez nem poén , életemben talán először nyertem .
- Mázlista vagy , Kicsi ! – kaptam egy puszit az arcomra – Kicsit irigyellek , de tudom , megesik rajtam a szíved és majd kölcsön adod pár körre . – mosolygott ellenállhatatlanul .
- Francba , tudtad , hogy neked lehetetlen ellenállni ? – válaszul csak egy büszke vigyort , majd egy fergeteges csókot kaptam .
Miután jóllaktunk , heverésztünk még kicsit a frissen lenyírt fűben , majd sétálgattunk a La Ramblán . Gyorsan telt az idő , lassan már esteledett , így muszáj volt hazaindulnunk , pedig szerintem még maradtunk volna , legszívesebben , minimum reggelig. Eleinte furcsálltam , hogy Stella egész nap nem keresett , de aztán leesett , hogy ő is legalább olyan jól megvan most Daviddal , mint én Bojannal . Én sem zaklattamfeleslegesen, hiszen tudtam , holnap mindenképpen találkozunk , hogy kettesben vehessük át kocsimat.
Jobbnak láttam , ha a mai éjszakát még Bojannál töltöm , hiszen bizonyára Stella sem megy haza , nekem pedig nem fűlik hozzá a fogam , hogy egyedül kuksoljak a lakásban , azonban előre megfogadtam magamban, hogy ebből nem csinálunk rendszert , bármennyire is szerettem Bojan mellett elaludni és felébredni .
A rengeteg beszélgetés után , csendben utaztunk . Furcsa volt a kesztyűtartóban levő újságok hasábjain viszontlátni magam . Sosem szerettem állandóan a figyelem középpontjában lenni , és amint észrevettem Bojan is kerülte a nyilvánosságot .
Amikor megérkeztünk , odakint esett , ezért versenyt futva a házba rohantunk . Hatalmas meglepetés ért , amikor egy teljesen éber Gerard várt bennünket. Másnaposságnak semmi nyoma …Ez a fránya másnaposság sem a régi már ! Valószínűleg az éjjeliszekrényén levő gyógyszer halom pofozta helyre a partik felülmúlhatatlan királyát .
- Hola , kis ázott szerelmes verebek ! – köszöntött lelkesen . Nagyon elemében volt , talán túlságosan is kialudta magát .
- Hola , te macsó ! – veregette meg a vállát Bojan – Hihetetlen , látod barátom ,egy kis alvás csodákra képes !
Miközben ők beszédbe elegyedtek , a mai nap folyamán először megcsörrent a telefonom , ezért leléptem . Amikor a kijelzőn megláttam Stella nevét , picit elöntött a szégyen , hiszen én nem hívtam őt, azzal az ürüggyel, hogy holnap majd úgyis összefutunk .
- Hola , parti királynő ! – köszöntem boldogan .
- Szia , Gaby drágám !
- Nos , minek köszönhető , hogy ilyen euforikus állapotban vagy ?
- Hát igazából … Neki ,neked , nektek , nekünk .
- Ragozgatunk ,ragozgatunk ? – poénkodtam .
- Annyira nagyon boldog vagyok !Szerelmes vagyok ! És úgy örülök , hogy végre összejöttetek ! Holnap kihallgatás , mindenről beszámolsz , remélem eléggé világos voltam – fenyegetőzött .
- Hé , de hát te honnan tudsz róla ? – szóltam közbe meglepetten.
- Jaj , szivi , a egész napomat egy pletykafészekkel töltöttem . David mindenről beszámolt , amiről lemaradtam .
- Hát igen , kicsit… hogy is mondjam minél finomabban… becsíptél ….
- Csak egyszer lesz az ember húsz éves ! És hadd ne emlékeztesselek a te bulidra…
- Neneneeeee , senkinek egy szót se !
- Na ,azért !
- Amúgy van egy jó kis programom holnap délelőttre . Találkozunk otthon. Gondolom ma még Daviddal maradsz .
- Igen , úgy terveztem .
- Hát , akkor holnap tíz körül látjuk egymást. Üdvözlöm Davidot ! Jó éjt !
- Nektek is , puszi !
Ez idő alatt Piqué megállás nélkül Bojant zaklatta , aztán amikor beléptem a nappaliba , rám szállt .
- Senorita Krkic ! Mit mutatsz ma nekünk ? Emlékszem ám még a tegnapi táncunkra … Tudod , ’ Give me everything ’ …
- Ne is álmodj róla … - nyújtottam ki játékosan, s egyben csábosan a nyelvemet feléje .
Egy bőr fotelbe , Bojan ölébe fészkeltem be magam , Gerard pedig velünk szembe ült le , ezzel egy időben pedig hevesen táplálkozott.
- Annyira örülök , hogy összejöttetek ! Végre megjött az eszetek ! Csökönyös szamarak !Ne nevessetek , azok vagytok ! De hát ,amint tudjuk , minden jó ha jó a vége … Juj , ez nagyon költői volt – mosolygott és szerintem képzeletben vállon veregette magát dicséret képpen .
Beszélgettünk még hármasban mindenféléről , mígnem belealudtam a csacsogásba . Csak annyi rémlik ,hogy Bojan a karjaiban vitt fel , és nagy nehezen rám húzott valami XXL-es pólót , vagy talán mezt , aztán mellém feküdt és szépen lassan ő is álomba merült .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése