Az őrület határán álltam , az út , amely odafele menet gyorsan letelt , akkor mintha egy örökkévalóság lett volna . Megállás nélkül tárcsáztam Stellát , de képtelen voltam elérni . Fogalmam sem volt , hogy mi történik vele éppen , hogy van és mi módon került kórházba . Sem ő , sem pedig David nem volt hajlandó válaszolni . Iszonyatosan ideges voltam , Gerarddal is állandóan ordibáltam , egy adott pillanatban már félre akartam tolni a volántól , hogy én vezethessek és gyorsabban menjünk . Persze ő megtette a tőle telhetőt , csak én voltam kicsit túlhevülve . Szerintem már úgy is rég átléptük a sebességkorlátot !
-Gaby , nyugi már . Attól , hogy hisztizel se a kocsi nem fog gyorsabban menni , és Stella sem lessz jobban . Rendben van ne aggódj , erős lány ő !
-Gerard , most csak hallgass légyszíves , csak hallgass , mert nem állok jót magamért !
Szegény srác meg sem mert szólalni többet , hiszen tudta , ha legjobb barátnőmről van szó , sosem tréfálok , és bármire , szószerint akármire képes vagyok .
Csak tovább telefonáltam , de semmi válasz . Egyfelől Davidra is mérges voltam . Miért nem volt képes értesíteni engem , ha bármi apróság történt is ? Ekkora idegességen régóta ne mentem már kersztül . Lerágtam a fél karom , gyomoridegem órák óta erősödött , nem tudtam már hovatenni magam , amikor Gerard lefékezett a Barcelonai városi korház előtt .
Féltem , remegtek a lábaim , szinte egész testemben reszkettem a rémülettől és attól ami most odabent várhat . Alig tudtam visszatartani egyre csak fojtogató könnyeimet . Gerard megfogta a kezemet s közelebb húzott magához , majd hosszan ölelt .
-Gyere Gaby , menjünk , nincs semmi baj , meglátod . – húzott a bejárat felé .
Amint kicsit magamba szálltam rohanni kezdtem . Képtelen voltam várakozni , amíg a lift befut, ezért inkább a rögösebb utat választottam és a lépcsők felé szaladtam . Csak róttam az emeleteket , éreztem , hogy azonnal kiköpöm a tüdőm , ha nem ér véget az ész nélküli vágta . Az egészben az volt a fura , hogy igazából fogalmam sem volt , Stella hol van . Csak az ösztöneim vezettek , tudtam , hogy ahová visznek a lábaim , ott lesz ő.
Egy fehér ajtó előtt álltam . Semmiben sem különbözött a többitől , mégis majd’ kiugrott a szívem , amikor ránéztem . Benéztem a kis ablakon és összeszorult a szívem , amikor megláttam sáppadt barátnőmet a kórházi ágyon . A kezem a kilincsre helyeztem , s csak lassan , nagyon lassan nyitottam be .
Máris megnyugodtam kicsit , amikor az ajtónyílásra azonnal reagált és hirtelen felém fordította a fejét . Két hatalmas lépéssel ott termettem mellette , egy széket húztam oda gyorsan az ágyhoz , majd leültem , s kezét szorongattam meg ölelgettem felváltva .
-Stella , mi ez az egész, mi történt ? – hadartam reszkető hanggal .
-Ne aggódj Gaby , semmi komoly ! Csak kiment a bokám .
-Istenem – hajtottam le a fejem az ágyra hálálkodva , hogy semmi súlyos . Azt kétségtelenül nem éltem volna túl . Alig bírtam ki , hogy ne kezdjek el bőgni örömömben . – Miért nem szóltatok ? És ha semmi komoly , miért vagy falfehér ?
-Hát nem volt valami egyszerű helyretennie a dokinak , elég ügyetlenül estem . És én kértem , hogy ne értesítsenek . Van elég problémád amúgy is , nem akartam elrontani a hétvégédet , tudtam , hogy mennyire vártad már , hogy találkozz Sebbel .
-De Stella , ez nem mentség . Képzeld magad a helyembe ! Mit szóltál volna , ha téged hív fel Cesc egy olyan kis egyszerű szöveggel , hogy : ’’ Hello , mizu Stellával ? Hallottam , hogy kórházban van . ’’
-Talán nem volt helyes , belátom , de jót akartam neked !
-A fenébe is - sírtam el magam – Tudom , hogy jót akartál nekem , de sose ijessz rám ennyire többé . - zokogtam most már kicsit mosolyogva . – Fogalmad sincs , mennyire kétségbeestem. De mégis mi történt ?
-Háát az úgy volt , hogy főzőcskéztem , és ugye kifogyott a lisz , az utánpótlás a szekrényen volt , amit persze nem értem el .Nagy nehezen odavonszoltam egy széket , felálltam és hát... ez lett ... – mutatott lábára.
-Na látod , ezért nem főzök én ! – jelentettem ki büszkén.
-Ne menőzz ezzel , egyszer úgyis szabadon foglak és a szárnyaim alá veszlek . Különben Bojan nem hiszem , hogy olyan feleséget akar magának , aki egy tojást is csak nagy erőfeszítések árán tör fel . – gúnyolódott.
-Na-na , azért ennyire ne túlozzunk légyszíves ! A sajtos - sonkás rántotta a specialitásom ! – védtem meg magam .
-Ohhh , micsoda repertoár drágám ! –forgatta a szemeit – De lesz ez még jobb is , csak végezzünk már a sulival , s olyan szakácsnőt faragok belőled , hogy csak na !
-Hát azt még meglátjuk ... – fintorogtam .
-Na és milyen volt Valencia ?
-Hjaaaj ... – merengtem el , továbbra is a kezét szorongatva . – Valencia , csodálatos hely , főleg ha jó a társaság.
-Várj egy kicsit , most remélem a társaság címszó alatt Sebastianra célzol .
-Rá is , meg ... Gerardra is ... – sütöttem le a szemem .
-De ugye nem ... ?
-Jaj , az Istenért Stella , ne gondolj már hülyeségekre azonnal! – ugrottam fel ingerülten .
-Hmm ... csak az reagál ilyen hevesen , aki hibásnak érzi magát ... – utalgatott.
Nem akartam veszekedni , tényleg nem , de már gondolkodni is alig tudtam az idegességtől.
-Nem történt semmi , jó? Gerard aranyos volt , én is kedves voltam vele , Sebbel összehaverkodtak , jól meg voltak egymással . Ennyi az egész . Aztán hazarohantunk , én meg egész úton hisztiztem , hogy vezessen gyorsabban , látni akartalak már minél hamarabb, rettenetesen aggódtam érted !
-Ha te mondod ...
-Stella , ne legyél már ilyen , tudod , hogy milyen határozatlan vagyok amúgy is !
-Szívem , csak segíteni szeretnék . Senkinek sem lesz jó , ha két tűz között vagy .
-Tudom , jól tudom , és igazad van . A legnagyobb baj az , hogy napról napra bizonytalanabb leszek Bojannal kapcsolatban . Olyan keveset beszélünk . Kevés az ideje , rendben , én tényleg megértem , de azért elvárnám , hogy naponta legalább egyszer-kétszer érdeklődjön felőlem . Másfelölről Geri meg olyan aranyos , lesi minden kívánságomat , és úgy érzem , hogy igazságtalan vagyok vele szemben , nem azt kapja tőlem amit érdemelne .
- Szerintem meg nagyon jól kezeled a helyzetet . Nem vagy részrehajló , mindkettejüknek megadod az egyenlő esélyeket , lehetőségeket . Az már nem tőled függ , hogy mennyire használják ki őket . Maradj meg ennél és meglátod , minden kialakul magától .
- Nem is tudom ... ez nem mehet így sokáig .
- Hát akkor hamarosan meglesz a megoldás ! Nincs mitől félned , te helyesen cselekszel .
- Biztos vagy benne ? - néztem rá félénken , bíztatásra várva.
- Tökéletesen biztos ! Ennél többet már nem tehetsz .
- Azt hiszem hétvégén meglepem Bojant . Muszáj látnom őt , hogy tisztázódjanak a dolgok .
- Na látod , ez a legjobb megoldás ! Vonj párhuzamot a kettő között , meglásd , megkönnyíti a döntést .
- Hát azt csak remélni tudom ... De ne rohanjunk annyira előre , addig még egész héten el kell viselned a szívélyes gondozásomat !
- Alig várom , semmi pénzért nem hagynám ki , szívem ! De a kaját rendeljük , nem szeretném örökre megutálni a rántottát ! - kuncogott látva arckifejezeésemet . - Na gyere , hadd öleljelek meg , te kis naagy gondolkodó ! - nyújtotta felém a kezeit . - Tudod , hogy mennyire nagyon szeretlek ?
Közben meg is feledkeztem az odakint szobrozó Gerardról , aki egy órán át türelmesen várt ránk . Nem lehetett valami szórakoztató időtöltés.
Miután kicsacsogtuk magunkat , inkább úgy döntöttem , hogy hagyom Stellát pihenni , biztosan rendesen kifárasztottam állandó pánikolásommal .Geri meghívott ebédre és természetesen nem utasíthattam vissza , mindazok után , hogy egész nap engem furikázott , cserébe meg csak annyit kért , hogy végre normális körülmények között töltsünk el egy órát kettesben. Betértünk a legközlelebb eső szimpatikus kis étterembe , majd egy kétszemélyes asztalnál foglaltunk helyet .
- Mit ennél ?
- Nem is tudom ... - gondolkodtam el . - Talán valami finom hazait . Legyen milánói ! - fordultam a pincér felé.
- Ugyan az lesz ide is .
- Rendben , azonnal hozom - távozott udvariasan a pincér.
- Na mi a helyzet Stellával ?
- Áh , szerencsére semmi komoly . Kiment a bokája , maximum másfél hétig kell pihentetnie , aztán vissza a régi kerékvágásba .
- Megynyugodtál végre ? - simított végig az arcomon .
- Igen - mosolyodtam el .
A rendelésünk megérkezése után rövid ideig kellemes csend állt be .
- Mit szólsz , szerinted jó ötlet lenne meglepni Bojant a hétévégén ? Akarok egy spontán látogatást , kíváncsi vagyok , hogyan reagál ha meglát .
- Szerintem ... menj . Habár lesz egy kis buli a Hiltonban , gondoltam elkísérsz ... de akkor tárgytalan . - horgasztotta le a fejét .
- Ne aggódj Geri , amint lehet bepótoljuk , rajtam azán nem fog múlni , oké ?
- Ja , szuper . - piszkált bele a kajába kedvetlenül. - Ott a hejed Bojan mellett . -mondta ki halkan és nem túl meggyőzően.
Olyan lassúsággal azt hiszem hét még nem telt el egész életemben . Képtelen voltam már várni , legszívesebben a következő pillanatban indultam volna . Hiányzott már , hogy átöleljen és őszíntén , határozottan a fülembe súgja , hogy szeret .
Péntek késő délután volt , a kicsiny bőröndöm tartalmát ellenőriztem KATT IDE ! , amikor valaki hevesen kezedett csöngetni . Lett volna egy - két tippem arra , hogy ki áll az ajtó túloldalán , akkor azonban tényleg nagyon mellé nyúltam .Szerintem valósággal kiülhetett a döbbenet az arcomra : Nuria , Gerard barátnője szobrozott velem szemben , eszméletlen dühvel a tekintetében .
- Tetete... ! Ribanc ! - lökött befele és anélkül átlépte a küszöbömet , hogy engedélyt adtam volna rá .
- Álljon meg a menet , aranyoskám . Kaptál rá engedélyt , hogy beljebb gyere ? És mi ez a hangnem kisanyám ? Észrevehetted volna , hogy nem látlak túl szívesen .
- Ezt nem hiszem el ! És még te dirigálsz !
- Miért ne tenném ? Ez a természet rendje : a nagy hal megeszi a kis halat . Vágod ? Vagy ez már túl magas ...?
- Tönkretetted az életemet ! - őrjöngött - De ezúttal nem úszod meg szárazon ! - fenyegetőzött , de szegénykém észre sem vette , hogy nem hat meg túlságosan . Ugyanolyan laza maradtam , mint pár perccel ezelőtt , amikor még egyedül pakolásztam .
- Ohh... hát ezt még te sem hiszed el ... - intettem le , amitől még jobban begurult . Mutatóújját rámszegezve hadonászott .
- Gerard szakított velem . - jelentette ki fátyolos tekintettel . Kicsit meglepett , de próbáltam változatlanul pökhendi magatartást tanusítani .
- Hmmm ... most kellene, hogy sajnáljalak ? Előb utóbb így járnak az olyan kétszínű, számító , pénz sóvár nőszemélyek , mint te . Hál ' Istennek Gerinek is benőtt a feje lágya .
- Ne is próbáld magad kivágni , te tehetsz az egészről . Miattad hagyott el . És a te beteges mániád miatt . - na erre már az én szemeim is elkerekedtek kissé .
- Tessék ?
- Jól hallod ! Azt hiszed , nem vettem észre ? Mindig azt szeretnéd , hogy körülötted forogjon minden . Az összes pasi érted esedezzen , mindenki a te kívánságaidat lesse . Így volt ez mindig is , imádod , hogy a dolgok középpontjában legyél ... És valljuk be , olykor ezt eléggé gusztustalan módszerekkel éred el . Elcsalni Gerardot egészen Valenciáig , csak azért hogy ott a pilótával enyeleghess ? Nagyon is rád vall , hiába is próbálta magára vállalni Gerard , tudom , hogy befolyásoltad őt ,és nem volt más választása .
Mivel e súlyos vádak ennyire buta embertől hangzottak el , nem tulajdonítottam túlzott jelentősséget nekik , de akárhogy , szarul esett . Igyekeztem inkább arra koncentrálni , hogy valami frappáns replikát találjak az általa felhozott vádakra , viszont nehéz dolgom volt , hiszen legszívesebben hangosan röhögtem volna az észlény agymenésein.
- Tudod mit Nuria , erre csak egy valamit válaszolhatok , de jól figyelj , mert csak egyszer mondom el : SEMMIT SEM BÁNOK ! - szótagoltam ördögi mosollyal látva zavartságát . Tudtam , hogy ezt rengetegféle képpen értelmezheti , éppen ezért fogalmaztam így , hadd mozgassa meg kicsit sutba dobott szürkeállományát , variálgasson szépen . - És most mehetsz szépen kifelé ! - kezdtem el tolni az ajtó felé , a meglepődöttségtől megszólalni is képtelen lányt - Köszöntem a látogatást ! - csaptam be utána vigyorogva az ajtót. Ez jól esett . Gerard és Nuria ténylegesen szakítottak , konstatáltam magamban. Mi mást tehettem volna , azonnal tárcsáztam legjobb barátnőmet .
- Na mit szólsz Stellácska,mik az újdonságok ?
- Hmm ? Hogy éppen Liverpool felé egy dugóban üldögélsz ?
- Nem talált .
- Várj , te még el sem indultál ?
- Na ez a kulcskérdés . Már hogy léphettem volna le , ha vendégem volt ?
- Miféle vendég , Geri ?
- Ajjj , kicsit mellé . - szisszentem fel . - Volt egy nagyon kellemes beszélgetésem Nuriaval .
- Hogy kivel ? - hüledezett .
- Úgy bizony , jól hallottad ! Felelősségre vont,hogy Gerard miattam hagyta ott őt .
- Nocsak - nocsak . Remélem jól kiraktad a szűrét a hárpiának !
- Ez nem is kérdés , de persze csak miután becsületesen beolvastam neki . - dicsekedtem el .
- Büszke vagyok rád , így kell ezt csinálni ! Na de ajánlanám , hogy csüccsenj a volán mögé , mert különben belekeveredsz az esti csúcsforgalomba , és nem szeretnék egész éjjel miattad aggódni .
- Oké - oké ! Milyen Santander ?
- Hm... mesés . David egy pillanatra sem hagyna magamra , szóval minden tökéletes .
- Pihenjetek szépen , én léptem romantikázni . Puszi , szívem !
- Puszillak , vigyázz magadra !
A beszélgetés vége már a kocsiban ért . Végre kedvemre autókázhattam , nem kellett a repülő utasosztályán szoronganom , hanem teljesen egyedül birtokolhattam a teljes utasteret , kedvemre halgathattam zenét , tehát minden adott volt egy kellemes utazáshoz . Felhajtottam az autópályára és teljesen kikapcsolódtam . Dudorásztam , majd énekeltem .
Beszéltem közben Gerarddal , Cesccel , s mindenkit figyelmeztettem , nehogy véletlenül is elszólják magukat. Nem siettem , de mivel a forgalom elenyésző volt , a vártnál hamarabb odaértem . Olyan este tíz óra lehetett , amikor a ház előtt kiszálltam az autóból s végre kinyújtóztathattam tagjaimat . Boldognak éreztem magam az első hosszabb utam után .
Csengetésre nem volt szükség , ugyanis a kapott kulcsok a szolgálatomra álltak . Türelmetlenül , de ugyanakkor csendben nyitottam ki az ajtót. Zenefoszlányokat hallottam , így szinte biztos voltam abban , hogy észrevétlenül bejutok . A hangos dallamok ugyanis elnyomták a zárok kattogását. Izgatottan helyeztem a kezemet a kilincsre , majd benyitottam. Senki sehol . A lépcső felé vettem az irányt , hallva , hogy a zene valószínűleg onnan jön . Felérve pontosan meg tudtam határozni , hogy merre kell mennem . A megfelelő ajtó előtt álltam , már csak ez választott el bennünket egymástól . Türelmetlenül vártam , hogy látassam végre mosolyát . Benyitottam , és ezer meg ezer vegyes érzelem futott ágy agyamon és szívemen egyaránt , a lélekzetem is elakadt jóformán , arról nem is beszélve , hogy földbegyökerezett a lábam ...
- A pokolba ... - suttogtam meglepetten.
Közben meg is feledkeztem az odakint szobrozó Gerardról , aki egy órán át türelmesen várt ránk . Nem lehetett valami szórakoztató időtöltés.
Miután kicsacsogtuk magunkat , inkább úgy döntöttem , hogy hagyom Stellát pihenni , biztosan rendesen kifárasztottam állandó pánikolásommal .Geri meghívott ebédre és természetesen nem utasíthattam vissza , mindazok után , hogy egész nap engem furikázott , cserébe meg csak annyit kért , hogy végre normális körülmények között töltsünk el egy órát kettesben. Betértünk a legközlelebb eső szimpatikus kis étterembe , majd egy kétszemélyes asztalnál foglaltunk helyet .
- Mit ennél ?
- Nem is tudom ... - gondolkodtam el . - Talán valami finom hazait . Legyen milánói ! - fordultam a pincér felé.
- Ugyan az lesz ide is .
- Rendben , azonnal hozom - távozott udvariasan a pincér.
- Na mi a helyzet Stellával ?
- Áh , szerencsére semmi komoly . Kiment a bokája , maximum másfél hétig kell pihentetnie , aztán vissza a régi kerékvágásba .
- Megynyugodtál végre ? - simított végig az arcomon .
- Igen - mosolyodtam el .
A rendelésünk megérkezése után rövid ideig kellemes csend állt be .
- Mit szólsz , szerinted jó ötlet lenne meglepni Bojant a hétévégén ? Akarok egy spontán látogatást , kíváncsi vagyok , hogyan reagál ha meglát .
- Szerintem ... menj . Habár lesz egy kis buli a Hiltonban , gondoltam elkísérsz ... de akkor tárgytalan . - horgasztotta le a fejét .
- Ne aggódj Geri , amint lehet bepótoljuk , rajtam azán nem fog múlni , oké ?
- Ja , szuper . - piszkált bele a kajába kedvetlenül. - Ott a hejed Bojan mellett . -mondta ki halkan és nem túl meggyőzően.
Olyan lassúsággal azt hiszem hét még nem telt el egész életemben . Képtelen voltam már várni , legszívesebben a következő pillanatban indultam volna . Hiányzott már , hogy átöleljen és őszíntén , határozottan a fülembe súgja , hogy szeret .
Péntek késő délután volt , a kicsiny bőröndöm tartalmát ellenőriztem KATT IDE ! , amikor valaki hevesen kezedett csöngetni . Lett volna egy - két tippem arra , hogy ki áll az ajtó túloldalán , akkor azonban tényleg nagyon mellé nyúltam .Szerintem valósággal kiülhetett a döbbenet az arcomra : Nuria , Gerard barátnője szobrozott velem szemben , eszméletlen dühvel a tekintetében .
- Tetete... ! Ribanc ! - lökött befele és anélkül átlépte a küszöbömet , hogy engedélyt adtam volna rá .
- Álljon meg a menet , aranyoskám . Kaptál rá engedélyt , hogy beljebb gyere ? És mi ez a hangnem kisanyám ? Észrevehetted volna , hogy nem látlak túl szívesen .
- Ezt nem hiszem el ! És még te dirigálsz !
- Miért ne tenném ? Ez a természet rendje : a nagy hal megeszi a kis halat . Vágod ? Vagy ez már túl magas ...?
- Tönkretetted az életemet ! - őrjöngött - De ezúttal nem úszod meg szárazon ! - fenyegetőzött , de szegénykém észre sem vette , hogy nem hat meg túlságosan . Ugyanolyan laza maradtam , mint pár perccel ezelőtt , amikor még egyedül pakolásztam .
- Ohh... hát ezt még te sem hiszed el ... - intettem le , amitől még jobban begurult . Mutatóújját rámszegezve hadonászott .
- Gerard szakított velem . - jelentette ki fátyolos tekintettel . Kicsit meglepett , de próbáltam változatlanul pökhendi magatartást tanusítani .
- Hmmm ... most kellene, hogy sajnáljalak ? Előb utóbb így járnak az olyan kétszínű, számító , pénz sóvár nőszemélyek , mint te . Hál ' Istennek Gerinek is benőtt a feje lágya .
- Ne is próbáld magad kivágni , te tehetsz az egészről . Miattad hagyott el . És a te beteges mániád miatt . - na erre már az én szemeim is elkerekedtek kissé .
- Tessék ?
- Jól hallod ! Azt hiszed , nem vettem észre ? Mindig azt szeretnéd , hogy körülötted forogjon minden . Az összes pasi érted esedezzen , mindenki a te kívánságaidat lesse . Így volt ez mindig is , imádod , hogy a dolgok középpontjában legyél ... És valljuk be , olykor ezt eléggé gusztustalan módszerekkel éred el . Elcsalni Gerardot egészen Valenciáig , csak azért hogy ott a pilótával enyeleghess ? Nagyon is rád vall , hiába is próbálta magára vállalni Gerard , tudom , hogy befolyásoltad őt ,és nem volt más választása .
Mivel e súlyos vádak ennyire buta embertől hangzottak el , nem tulajdonítottam túlzott jelentősséget nekik , de akárhogy , szarul esett . Igyekeztem inkább arra koncentrálni , hogy valami frappáns replikát találjak az általa felhozott vádakra , viszont nehéz dolgom volt , hiszen legszívesebben hangosan röhögtem volna az észlény agymenésein.
- Tudod mit Nuria , erre csak egy valamit válaszolhatok , de jól figyelj , mert csak egyszer mondom el : SEMMIT SEM BÁNOK ! - szótagoltam ördögi mosollyal látva zavartságát . Tudtam , hogy ezt rengetegféle képpen értelmezheti , éppen ezért fogalmaztam így , hadd mozgassa meg kicsit sutba dobott szürkeállományát , variálgasson szépen . - És most mehetsz szépen kifelé ! - kezdtem el tolni az ajtó felé , a meglepődöttségtől megszólalni is képtelen lányt - Köszöntem a látogatást ! - csaptam be utána vigyorogva az ajtót. Ez jól esett . Gerard és Nuria ténylegesen szakítottak , konstatáltam magamban. Mi mást tehettem volna , azonnal tárcsáztam legjobb barátnőmet .
- Na mit szólsz Stellácska,mik az újdonságok ?
- Hmm ? Hogy éppen Liverpool felé egy dugóban üldögélsz ?
- Nem talált .
- Várj , te még el sem indultál ?
- Na ez a kulcskérdés . Már hogy léphettem volna le , ha vendégem volt ?
- Miféle vendég , Geri ?
- Ajjj , kicsit mellé . - szisszentem fel . - Volt egy nagyon kellemes beszélgetésem Nuriaval .
- Hogy kivel ? - hüledezett .
- Úgy bizony , jól hallottad ! Felelősségre vont,hogy Gerard miattam hagyta ott őt .
- Nocsak - nocsak . Remélem jól kiraktad a szűrét a hárpiának !
- Ez nem is kérdés , de persze csak miután becsületesen beolvastam neki . - dicsekedtem el .
- Büszke vagyok rád , így kell ezt csinálni ! Na de ajánlanám , hogy csüccsenj a volán mögé , mert különben belekeveredsz az esti csúcsforgalomba , és nem szeretnék egész éjjel miattad aggódni .
- Oké - oké ! Milyen Santander ?
- Hm... mesés . David egy pillanatra sem hagyna magamra , szóval minden tökéletes .
- Pihenjetek szépen , én léptem romantikázni . Puszi , szívem !
- Puszillak , vigyázz magadra !
A beszélgetés vége már a kocsiban ért . Végre kedvemre autókázhattam , nem kellett a repülő utasosztályán szoronganom , hanem teljesen egyedül birtokolhattam a teljes utasteret , kedvemre halgathattam zenét , tehát minden adott volt egy kellemes utazáshoz . Felhajtottam az autópályára és teljesen kikapcsolódtam . Dudorásztam , majd énekeltem .
Beszéltem közben Gerarddal , Cesccel , s mindenkit figyelmeztettem , nehogy véletlenül is elszólják magukat. Nem siettem , de mivel a forgalom elenyésző volt , a vártnál hamarabb odaértem . Olyan este tíz óra lehetett , amikor a ház előtt kiszálltam az autóból s végre kinyújtóztathattam tagjaimat . Boldognak éreztem magam az első hosszabb utam után .
Csengetésre nem volt szükség , ugyanis a kapott kulcsok a szolgálatomra álltak . Türelmetlenül , de ugyanakkor csendben nyitottam ki az ajtót. Zenefoszlányokat hallottam , így szinte biztos voltam abban , hogy észrevétlenül bejutok . A hangos dallamok ugyanis elnyomták a zárok kattogását. Izgatottan helyeztem a kezemet a kilincsre , majd benyitottam. Senki sehol . A lépcső felé vettem az irányt , hallva , hogy a zene valószínűleg onnan jön . Felérve pontosan meg tudtam határozni , hogy merre kell mennem . A megfelelő ajtó előtt álltam , már csak ez választott el bennünket egymástól . Türelmetlenül vártam , hogy látassam végre mosolyát . Benyitottam , és ezer meg ezer vegyes érzelem futott ágy agyamon és szívemen egyaránt , a lélekzetem is elakadt jóformán , arról nem is beszélve , hogy földbegyökerezett a lábam ...
- A pokolba ... - suttogtam meglepetten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése