5. FEJEZET

Amikor bementünk ,Bojan odaráncigált két éppen röhögő görcsöt kapó sráchoz.

-Hé, fiúk! – szólt oda.

-Huh , kicsi Bojan, hol találtál ilyen gyönyörű hölgyekre? – hízelgett a magasabbik.Kicsit be voltak csiccsentve már.

-Titok – mosolygott sejtelmesen. –Gabriella , Stella ők itt a legjobb barátaim , ne ijedjetek meg lányok,az ökörségükről híresek, Gerard Piqué és Cesc Fabregas.

Megvolt a nagy kézfogás, puszilkodás és máris nagyon összehaverkodtunk. Épp valami fura színű italba kortyoltam bele, amikor Stella olyan ideges-izgatottan szólított meg. Muszáj volt kiabáljon,mivel a zenétől szinte semmit nem lehetett hallani:

-Gabiiii , szerinted Cesc bemutatna Davidnak? – na tessék,hát ez volt a baja! A fiúkkal egész este nevettünk , vagyis inkább röhögtünk , Stella pedig sasolt. Pár pohár után már én is bátrabb voltam , mint alapból , így minden feszengés nélkül kérdeztem rá :

- Ceeesc, légysziiii. Nézd már szegény Stella milyen kedvetlen.

-Mit tehetek érte? Vigyem táncolni? Ezer örömmel!

-Ne ne,várj egy kicsit ! –közelebb hajoltam  a füléhez, hogy megsúghassam – Szóval az a helyzet , hogy be kellene mutatnod valakinek.

-Nocsak,kinek? Nem is lennék neki elég?

- Jaj , Cesc ne marháskodj. Arról van szó , hogy be kellene mutasd Davidnak.

-Mármint Villanak?

- Aha. Ez minden vágya .

-Csak ennyi?Azt hittem valami ütősebb.

-Hidd el ,ez neki nem “csak ennyi “ ! – már indult is Stellához , de még utána  ordítottam – Köszi Cesc ! – valószínűleg már nem hallotta.

Észre sem vettem és máris Bojannal táncoltam a tömeg közepén.

-  Na, hogy tetszik a buli? – súgta a fülembe.

- Szuper,imádom ezt a számot , szóval egy percet se mulasszunk el ! – DJ Tiesto – Feel you in my bones száma ment. Hát Bojan teljesen be volt indulva, minden alkalmat megragadott , hogy hozzám érjen. Sejtelmesen mosolygott , miközben egyre közelebb kerültünk egymáshoz… A kezeit a derekamra csúsztatta és újra a fülemhez közelített :

- Őrjítően szexi voltál voltál ma reggel abban a kis törülközőben! Beindultam ám rendesen ! – nevette el magát önfeledten.

- Bojan te részeg vagy? –kérdeztem pironkodva. Nem hittem a fülemnek.

- Dehogy vagyok részeg, szépségem ! Csak néhány pohárkával gurítottam le amúgyis – legyintett felszínesen. 

A kezei egyre lejjebb csúsztak . Na kezdtem kicsit beijedni. Igazából nem számítottam erre. Menekülőre fogtam a dolgot . Vége volt a számnak , ezért azzal az ürüggyel, hogy italért indulok, elslisszoltam. Tényleg rám fért egy kis pia. Nem mintha nem éreztem volna magam jól vele,csak kicsit meglepődtem. Kicsit nagyon.

Magányosan iszogattam  a bárpultnál , aztán elindultam visszafele az asztalunkhoz. Alig sikerült szemmel megtalálnom. Hopp , új emberek a láthatáron! David Villa az asztalunknál ücsörgött és Stellával társalgott.Csak lődörögtem a tömegben.

Valaki nekem jött , sőt valami zöld trutyit rám is zúdított. Valami azt súgta ,hogy ez nem lehet véletlen. Annyira ideges voltam  így kicsit piásan , hogy alig bírtam kontrollálni magam , nehogy jelenetet rendezzek. Felemeltem a fejem ,hogy  a parázsló tekintetemmel meg tudjam perzselni azt ,aki ezt művelte a kedvenc felsőmmel.Na akkor akadtam ki , amikor megláttam a pofáján azt az elégedett vigyort.

- Mit képzelsz magadról , hogy csak így nekem jössz?

-Hupsz, véletlen volt…- mondta gonoszul  vigyorogva a csaj.

-Jha , persze ..Hát n… - már épp ordítani akartam amikor félbeszakított.Ettől még jobban begurultam.

-Nekem itt ne pattogj, te kis senki! Egyelőre még nekem van okom felelősségre vonni téged !

-Hogy mi van?

-Azt hiszed , nem láttam , hogy a pasimat szédítetted az előbb?

-Hát te meg vagy húzatva esküszöm. Hogy kit szédítgettem?

-Ne tedd itt az ártatlant , láttam hogy nyomultál Bojanra !

-Pff…Te jó ég! Jobb ha megnyugtatlak, nincs szükségem a pasidra. Menj és fáraszd őt a hülyeségeiddel te észlény. – és csak úgy faképnél hagytam.

Egyre gyorsabban gyúródtam kifelé. Levegőre volt szükségem. Nagyon mérges voltam erre az egész helyzetre, Bojanra és a kis pattogó csajszira.Most minek kellett ilyen helyzetbe hoznia? Miért nem hagyott békén engem , ha tudta , hogy a hárpiája így reagál?Nem volt könnyű dolog utat törni a tömegben, felszabadító érzés volt magam mögött hagyni az üvöltő zenét, füstöt  és a  rengeteg embert. Egy szempillantásnyi idő sem telt el , valaki megragadta a karomat.  Visszarántott kicsit és magához húzott.

- Gaby , mi a baj , mi zaklatott fel ennyire?

- Ah, semmi , igazán semmi… - mondtam dühösen és eltávolodtam.

- Látom , hogy valami nincs rendben !

- Nagyon jól látod! Gratulálok , sikerült kínos helyzetbe hoznod.  Élvezed mi , hogy miattad folyik a vita?

- Vá-vá-várj.Fogalmam sincs miről beszélsz.

- Téényleg? Hát mondjuk érthető , a házisárkányod engem terrorizált nem is olyan régen , nem pedig téged…

- Uhh…Szóval találkoztál Blancaval…

- Talált-süllyedt. Jó lenne , ha rászólnál te is , mivel nekem nem hiszi el , hogy nincs köztünk semmi.Igazán nincs miért aggódnia , ha ennyire komolyra veszi a dolgokat…- jelentettem ki flegmán.

- Gaby , kérlek – közelebb jött . Nagyon közel. Attól tartok túl közel. – Én végeztem Blancaval. Már több , mint egy hónapja szakítottunk. Úgy látszik képtelen felfogni , hogy most az egyszer ő került ki vesztesként. – Veszélyesen gyorsan közelített egymáshoz az arcunk.  – Haragszol?

Most mit mondhattam volna?Hiszen valójában nem is haragudtam. Csak rosszul esett és csalódott voltam. Blanca minden reményemet ,hogy közelebb kerülhetünk egymáshoz földhöz vágta és jól megtaposta.

Bojan a hűvös  falnak tolt , a kezeimet pedig hatástalanitotta.Mélyen a szemembe nézett, majd hosszan szenvedélyesen megcsókolt . Uhh…Teljesen kizártam a külvilágot , habár azért a messzi távolból hallottam valami zenefoszlányokat. A U2 és Mary J. Blige duettje , a One Love szólt odabentről.

 Azért be kell hogy ismerjem , megvolt annak a pillanatnak a varázsa. Amikor úgy gondolta , hogy már nem ellenkezek , elengedte a kezeimet és átkarolta a derekamat. Végre én is megölelhettem. Nem tudom ,honnan feltételezte egyáltalán ,hogy ellenkeznék…Már-már ájulás közeli állapotba kerültem ,annyira hatalmába kerített a érzés, hogy csak azért nem hullottam össze , mert még szorosabban ölelt magához.Teljesen kikészített. Szerintem ő  is észrevette , mennyire belebolondultam, mivel amikor magához ölelt , olyan szélesen vigyorgott , mint akinek telitalálata volt a  lottón.A nagy jelenet után mosolyogva, kéz a kézben visszaindultunk. Bent ugyanaz a remek hangulat uralkodott.Miközben átszeltük a tömeget annyira erősen szorította a kezemet, hogy éreztem, nem akar szem elől téveszteni.

Villa még mindig az én egyetlen Stellámat szórakoztatta. Nem akartunk zavarni , inkább más asztalt választottunk.Leültünk egy-egy itallal a kezünkben.Bojan már kicsit bizonytalanul mozgott, viszont amikor újra megcsókolt, minden tökéletesnek tűnt.

- Úristen , ha így folytatjuk szívbajos leszek – jelentettem ki , mire ő hangosan felnevetett.

- Szóval jó volt? – kíváncsiskodott hamiskás mosollyal.

- Az nem kifejezés…De most ne akard,hogy fényezzelek Bojan! – válaszoltam önelégült vigyora láttán. – Nem ártana azért , hogy felvilágosítsd Blancát , hogy mik is a terveid vele…

-Pff. Még mindig nem hiszem el, hogy képes volt kitámadni téged…Ne aggódj , lerendezem… - mondta teljes komolysággal.

- Na , de csak finoman…

Az este további részében nagyon sok mindenről beszélgettünk még.Rengeteg újdonságot tudtunk meg egymásról. Közben persze fogytak a koktélok.

- Bojan , azt hiszem ideje hazamennem . Késő van és kicsit szédülök. Megyek megkeresem Stellát. – nagy nehezen felálltam , egyensúlyba kerültem , erre tessék , magára rántott.Érdekes pózt vehettünk fel…

- Gaby , maradj még kérleeek! – és rámnézett azokkal a gyönyörű szemekkel  - Vagy ,  ha már mindenképpen haza akarsz menni ,szívesen elkísérlek… - súgta a fülembe. – Hagyd Stellát szórakozni.

Nem mondhattam neki nemet.Megkerestem a táskámat , aztán elindultunk.

A taxi a lakás előtt rakott le.Bizonyára a sofőr is megkönnyebbült, szerintem már az idegeire ment   a szünet nélküli hahotázás.

- Nincs kedved felugrani egy pohár borra? – mintha még nem ittunk volna eleget… -Meg folytathatjuk , amit abbahagytunk. Mármint a  beszélgetést… - vigyorodtam el felcsillanó szeme láttán.

- Na, végre, egész úton erre a kérdésre vártam!

- Hmm…kis huncut vagy te ! – fogtam meg a kezét és elindultunk felfelé.

A felvonónak hála élve felértünk.Szerencsére mielőtt elindultunk nem hagytunk magunk után nagy rumlit.

A konyhába indultam.Kissé bizonytalan mozdulatokkal kezdtem el e töltögetni a két pohárba az italokat. Naaagyon koncentráltam. Sikerült beegyensúlyoznom a poharakkal, majd helyet foglaltam mellette a kanapén.

- Miért pont Barcelonát választottátok?

- Igazából nem is tudom. Mindig is vonzott a gondolat, hogy egyszer itt éljek. Voltam itt  régebben és beleszerettem a kultúrába, az emberek közvetlenségébe. Itt mindig olyan vidám mindenki.

- Hát, igen. Különleges hely ez . Mintha mindig sütne a nap, olyan a légkör. Imádok itt élni. – aztán kicsit más témára tért . – Stellával mióta ismeritek egymást ?

- Kiskorunk óta. Már három évesen együtt szaladgáltunk a játszótéren. Mindig is különleges kötelék volt közöttünk . A testvéri kötelékhez hasonló . Régen mindenki iszonyú irigy volt ránk , amiért ennyire jól kijöttünk . Szerintem már lassan arra a szintre jutottunk , hogy semmi sem tudna közénk állni.

- Úgy csodáltam mindig is az ilyen összetartó embereket. Mindig van bennük valami különleges. – mosolyodott el , mire én kicsit elpirultam.

Rengeteg mindenről beszélgettünk még. Nagyon későre járhatott már az idő.

- Azt hiszem, itt az idő, hogy hazamenjek. Kicsit eldumáltuk az időt.

- Hívok egy taxit. – lehet elvárta volna, hogy marasztaljam, de én nem az a fajta lány vagyok, hanem egy büszke nő, aki nem lövi le elsőre a poént.

Mielőtt elindult volna, még egyszer megcsókolt, iszonyú szenvedélyesen. A fal hidegétől felszisszentem , erre ő magához húzott szorosan.

-Folytatás következik… - s a rá jellemző mosollyal kivonult az ajtón.

Vigyorogva dőltem neki az ajtónak, majd miután végig gondoltam mindent, ami történt, és rájöttem, hogy ez a valóság, boldogan mentem zuhanyozni, majd lefeküdni. Ritka nyugodt éjszakám volt. Mondhatni furcsa, vihar előtti csend uralkodott… Mert sajnos a reggel nem várt fordulatokat tartogatott számomra...