2011. június 25., szombat

7.FEJEZET

Nem lehettem sokáig egyedül, hamarosan Stella aggódó hangja motoszkált már a fülemben.
- Hé , Gaby ! Drágám ! Mi baj van ? Ne sírj , kérlek ! Így nem tudok segíteni ! – közben sorosan magához ölelt – Nyugi . Beszéljünk , rendben ? Megkönnyebbülsz majd tőle .
 Mellettem ült és próbált valahogyan szóra bírni. Nem volt könnyű , de őt nem úgy ismertem , mint valaki aki könnyen feladja , így inkább szóba álltam vele.
Lassan abbahagytam a sírást és ömleni kezdtek belőlem a szavak , mondatok .
- Szóval , az úgy volt ,hogy tegnap este kicsit mindketten becsíptünk . De tényleg csak egy picit . Táncoltunk meg flörtöltünk , tudod na , hogy megy ez ! Aztán beindult a szerencse kerék , ugyanis összefutottam Blancával.
-  Blanca ?
-  Bocs , elfelejtettem , hogy neked még nem volt szerencséd hozzá . Ne is kívánd , na mindegy , ez csak mellékes.
-  Gabiiii, bökd már ki , hogy ki ez a Blanca !
-  Nos , ő Bojan volt barátnője . Nem tudom ,szerintem elég komoly lehetett a dolog , mivel a csaj majdnem leszedte a fejemet , pedig tényleg semmi látványosat nem vétkeztem . A kis ártatlan véletlenül – ejtettem ki ezt a szót agyongesztikulálva – rám öntött valami trutymót. Te el sem tudod képzelni , milyen büszke pofát vágott , mint aki azt várja , hogy jótettéért még egy nagy piros pontot is kapjon . Komolyan megáll az eszem ! – megint felmérgelődtem – A fejébe vette , hogy rátettem a kezem a pasijára . Úgy játszotta ott nekem a sértettet , mintha tényleg úgy lett volna , ahogy mondja . Pedig komolyan , nem volt semmi , csak állatira féltékeny volt szerintem minden csajra , aki tíz méternél közelebb ment Bojanhoz.
- Ugye nem húztál be neki egyet ?
- Naaa Stella , tudod , hogy kicsit indulatosabb vagyok a kelleténél , de azért mégsem vadállat. Inkább megmondtam neki , hogy nincs mitől félnie , majd faképnél hagytam és kirohantam.
-  Huh , hál Istennek . Úgy látszik , tényleg kifejlesztetted az agykontrollt , máskülönben szerintem még most is az őrsön ülnél …
Legyintettem , nem akartam inkább erre választ adni . Folytattam a mesémet.
- Szóval hol is tartottam?? Ja igen , kirohantam . Persze egy percig sem maradhattam egyedül , mivel Bojan utánam jött.Mondtam neki , hogy állítsa le a házisárkányát , mert én senki miatt nem fogom kínos helyzetbe hozni magam .Aztán kiderült , hogy már rég szakítottak , csak a csaj nem egy könnyű eset. Majd megkérdezte , hogy haragszom e történtek miatt . Tudod , olyan ééédesen nézett.
- Hahh…Valami az súgja , hogy nem haragudtál…
- Nem vagyok én egy haragtartó típus – legyintettem és kuncogtam .
- Megcsókolt? – kíváncsiskodott. Ez is egy közös tulajdonságunk volt a rengeteg közül.
- Ah…Lelőtted a poént , szívem . Ezután jött volna a lényeg .
- Miért más is volt ? – túl sejtelmes hangnemben kérdezte , egy hatalmas vigyor kíséretében.
- Hát , igazából nem …
- Deee lehetett volna… - vigyorgott tovább.
- Hazakísért , még beszélgettünk , ittunk egy pohár bort  ,  majd elindult haza de még azelőtt kicsit felborzolta az idegeimet persze , egy ilyen sejtelmes Folytatás következik …” beszólással.
- Milyen romantikus !
- Hát én nem épp ilyen folytatásra gondoltam , őszintén . Reggel , tudod miután  összefutottam a hódolóddal – kacsingattam feléje , miközben ő pirult berobogott a szobámba Bojan , azzal , hogy a tegnap nem  volt teljesen józan és felejtsük el. Még hogy felejtsük el?? Nagy kábultságomban ott hebegtem össze – vissza . Ezután elrohant , mondván , hogy siet edzésre .
- Nem értem…
- Hát ezaz , én sem ! De nem érdekel , nem fogok miatta most depresszióba esni , nem érdemli meg. Ha nem keres , nem keresem. – próbáltam lazán venni a dolgot és elrejteni , mennyire rossz is most nekem.
- Ajj, Gaby , Gaby… Tedd félre a büszkeséged és keresd meg … Lehet , hogy ő is össze van zavarodva . Úgy érzi , hogy túlságosan nyomult . Vagy kitudja , mit gondol ? Azt hiszed , nem veszem észre , mennyire bolondulsz érte ??
- Jól van na , de akkor is neki kellene kezdeményeznie…
- Meg fogod bánni , ha tétlenül vársz … hidd el !
- Na de hanyagoljunk most kicsit engem… Nehogy azt hidd , nem láttalak az este…
- Jaaaj , ne izélj már.
- Egyetlen dolgot magyarázz meg nekem , csak ennyit kérek.
- Miért érzem én úgy , hogy ez nem fog tetszeni ?
- Hogy került ide David Villa és mi történt ?
- Hát igazából semmi különös …Csak beszélgettünk.
- Szóval semmi különös. – bólintott – Egész éjszaka beszélgettetek. – bólintott – Te most ugye hülyítesz ? Miért volt olyan kis borzoska a reggel ?
- Ne nézz így rám , tényleg semmi komoly nem történt !
- Ahaaaa , akkor csak történt valamicske … - vigyorogtam.
- Okéé nyertél te vallató gép ! Megcsókolt… Olyan volt az egész , hogy uuhhhh…De ennyi !
- Nem vagy piskóta ! Szerintem teljesen behálóztad . – ugrottam a nyakába .Úgy örültem neki , teljes erőmből szorítottam.
- Gaby , megőrültél ? Hát megfolytasz , még mielőtt megházasodnánk… - mondta fuldokolva s egyben nevetve.Mindketten nevettük. Önfeledten. Hirtelen elkomolyodott. – Sajnálom , de el kell hogy keserítselek.
- Ne szomoríts… - már kezdtem komolyan félni.
- Ma el kell menned bevásárolni. A múltkor is én vállaltam – nyújtotta ki a nyelvét .
- Csak ennyi ? Úgyis rám fér , hogy megjárjam kicsit magam . Hátha találkozok valami jó pasival közben.
-Inkább azon törnéd a fejed , mikor fogsz beszélni Bojánnal.
- Mondtam már  , ő nem hív , én nem keresem…
Abban a percben pedig az lett volna az egyetlen kívánságom , hogy újra hallhassam a hangját. És Stella ezt nagyon jól tudta.

1 megjegyzés: