28 . FEJEZET

Időközben felismertem a latinos ritmusokról a zeneszámot , amit éppenséggel Marco Brava barátom zengett előszeretettel az ablakunk alatt . Olyan kis elesetten szédelgett ott , hogy megesett rajta a szívem . A lehető leggyorsabban odarohantam hozzá , és próbáltam lecsillapítani szűnni nem akaró dalolhatnékát .  Közben szemet szúrt nekem az üres vodkás üveg , melyet bal kezében szorongatott , mintha az élete függne tőle . Nem volt valami bizalomgerjesztő látvány , részegen , egy üres piás üveggel hadonászva . Először is elkoboztam tőle az említett tárgyat , még mielőtt nagyobb kárt tett volna magában , majd próbáltam leültetni a földre , hogy beszélhessek kicsit vele. Kihívásnak ígérkezett , mivel erősen illuminált állapotban volt .

- Marco ! Marco ! - pofozgattam óvatosan , de közben a nevetést sem tudtam megfékezni .

- I'm still your maaan , I'm your man ! - dudorászott tovább . - Ne nevess , Campanello , épp szerenádot adok ! - vigyorgott bódultan .

- Cssssssss , csendesebben , még mielőtt kihajítanak innen az egészünket !- dorgáltam meg , de látszólag ez semmit sem ért.

- Gaby , mondd , miért nem kellek én egyetlen nőnek sem ? - az imént látott széles vigyora már eltűnt az arcáról , a tekintete ehelyett tele volt keserűséggel. A hangulatingadozása lassacskán már egy terhes nőéhez hasonlított. 

- Hülyeségeket beszélsz ... Már hogyne kellenél ? Fél Livorno érted esedezik ... - igyekeztem megvigasztalni , de nem lódítottam , mert ez tényleg így is volt . Marcot mindenki a legnagyobb nőcsábászként ismerte odahaza . Sejtettem már , hogy komoly a probléma , mivel ő sosem panaszkodhatott ezen a téren : azt kapott meg , akit éppen csak akart , a visszautasítás pedig számára ismeretlen fogalom volt . Úgy látszik , hogy csak eddig.

- Igen ? És akkor mivel magyarázod azt , hogy a Bojan ingében ücsörögsz mellettem egy vad szeretkezés után ? Régen még én voltam az első számú csábítód... Mellesleg az enyém sokkal jobban állt neked ! - jegyezte meg cinikusan , de a lényeg csak most következett -  És ki tudja , Nadia is kinek az oldalán aludt el ?

- Nadia ? Ki ez a csaj  és mivel váltotta ki ezt belőled ? - a velem kapcsolatos rész elkerülte a figyelmemet , hiszen tudtam , ezt csak azért hozta fel , hogy bűntudatot keltsen bennem , és ne csak ő , hanem én is szarul érezzem magam . Nincs mit tenni , neki is meg kell tanulnia veszíteni.

-Átkozott nőszemély ... mind azok vagytok ! - gesztikulált ijesztően , miközben már arra vártam , hogy véletlenül mikor sikerül jól képen törölnie a szabad kezével .

- Most megpróbállak nem lecsapni , amiért a gyengébbik nemet kritizálod . De hagyjuk a saját harcunkat , inkább beszélj erről a Nadiaról. 

- Na ide figyelj ! Voltál már szerelmes ? Ja , éppen az vagy ! - magyarázott kábán , engem pedig nagyon aggasztott , hogy ilyen állapotban van . - Na szóval , nem te vagy az egyedüli ! Jól van na , ne nézz ilyen öntelten és büszkén , igen Marco Brava szerelmes , és te ezt már előre megmondtad , hogy valamikor be fog következni .  Nyertél ez ügyben , remélem boldoggá tesz ... - tényleg örültem ennek, éppen itt vlt mr ennek az ideje. -Szóóval mikor már be akartam vallani neki , hogy imádom őt , és bármit megtennék érte , faképnél hagyott ... azzal az olcsó dumával , hogy nem törődök vele eleget ! De hiszen szeretem ! Kell ennél több ? Ja , hogy nem vagyok dollármilliomos ... na az már más tál tészta ! 

- Ugyan , Marco , ez mit sem számít ! - csattantam fel . - Brava , nézz rám ! - simítottam végig az arcán . - Nézz ide ! Elmondtad végül Nadianak , hogy szereted ?

Keserűen , cinikusan hördült fel . Ritkán lehetett őt ilyen kétségbeesett állapotban elkapni . Ilyenkor mindig annyira érzékeny és esetlen volt , mint egy kisfiú . Komolyan szerethette ezt a csajt .

- Miért tettem volna ... ? Úgyis lelépett ... Mert nem törődtem vele eleget ... - formált idézőjeleket ujjaiból és próbálta utánozni állítólagos szerelme hangját.

- Hé , nem biztos , hogy mindenkinél beválik , ha a macsót játszod ! Ha igazán oda vagy érte , meg kell nyílnod előtte , hogy láthassa , te is tudsz érzékeny és sebezhető lenni , s nem csak egyoldalú a törődése   . A csajok néha nagyon túlmisztifikálják a dolgokat,pedig csak pár visszajelzésre lenne szükségük ! Egy kapcsolatban pedig nem elég szenvedélyes szeretőnek lenni , egy igazi hosszú távon működő , szerelmen alapuló kapcsolathoz ennél sokkal - sokkal több kell !- próbáltam kicsit megértetni vele , hogyan is működnek a dolgok . - De higgy nekem , és most az egyszer tedd félre a büszkeséged ! Meglátod , megéri !

- Nincs miért élnem Gaby ... nélküle legalábbis ... - kesergett világfájdalommal az arcán .

- Éppen erről van szó ! Adj értelmet az életnek ! Marco , ez a dal nem nekem kellene szóljon , bármennyire is jól állt és tetszett ! - próbáltam bátorítani . - Nadia vár rád . A igaz szerelem nem múlik el egykönnyen , de inkább igyekezz megmagyarázni neki a dolgokat , még mielőtt nagy elkeseredésében más karjaiban keresi a vigaszt!

- Hjaj... Bárcsak olyan boldog lehetnék valaha , mint te Bojan oldalán ... Csak úgy sugárzol . Lehet kiröhögsz , de még féltékeny is voltam ma este . - mosolyodott el szomorkásan.  

- Tudom , hogy féltékeny voltál...- öltöttem rá nyelvet pajkosan - De azt ajánlom , hogy most ne velem foglalkozz ! - dorgáltam humorosan -  Keresd meg azt a lányt , és azonnal mondd el neki , amit érzel ! Na jó ... ne épp azonnal . Aludj egy nagyot és minden rendben lesz !

- Mi van ha már rég elfelejtett ?

- Ajjaj , téged aztán nem könnyű elfelejteni ... - reméltem , hogy az alkohol hatására mindezeket holnapra elfelejti , mert ellenkező esetben hatalmas önbizalma már veszélyes hatással lenne rá . - És különben is , ha már túl tette magát rajtad ... akkor miért itt siránkozol és nem valami diszkóban szédíted a csajokat? Hol van a régi Márco Brava ?

- Azt mondod , keressem meg? - kapta fel a fejét.

- Pontosan. Holnap az legyen az első dolgod . De most , szépen hívunk neked egy taxit ...

- Minek ? Hiszen itt a kocsim ! -szakított félbe .

- Szerinted teljesen elment az eszem , és hagylak ilyen részegen vezetni ? Felejtsd el szépen !

Tárcsáztam egy taxi társaság számát , s reméltem , hogy mi hamarabb megérkezik a kocsi , mert hát ... hogy is fogalmazzak szebben ? Nem igazán volt melegem , a lenge ing alatti fehérnemű pedig mit sem javított állapotomon .
Szerencsére nem tartott sokáig . A megtört nőcsábászt valahogyan felsegítettem a földről , s karonfogva vezettem az autóig .

- Mikor lettél te ekkora szakértő ?- fordult felém csodálkozva .
- Hmm... Tudok ezt azt mi ? - büszkélkedtem .
- Akár egy szakember ! Köszönök szépen ... mindent ! - fogta meg a kezem .

- Ugyan már ... nincs mit ! Örülök , hogy észhez térítettelek .

- Ha nem találkoznánk többet , mert feltételezem hamarosan visszamentek Barcelonába , tudd , hogy nagyon hálás vagyok neked , és örülök , hogy boldog vagy ... igazán ! Különleges ember vagy , Bojan igencsak szerencsésnek mondhatja magát! . - fejezte be mondandóját , félig a taxiban ülve.

- Vigyázz magadra Marco , és sok szerencsét ! - köszöntem el pironkodva a dícsérő szavak hallatán . Jól esett tudni , hogy ilyen kép él benne rólam.

- Viszlát Gaby ! - integetett az ablakhoz tapasztva kezét . Küldtem felé egy puszit , majd egybeolvadván a sötétséggel , szem elől vesztettem őt . 

Miután túl voltam a párkapcsolati tanácsadáson , alig vártam , hogy vissza bújhassak Bojan mellé végre . Megpróbáltam a lehető legcsendesebben átvergődni magam az egész mindenségen , persze sikertelenül , de ma este ez kimerült abban , hogy valamelyik bőröndbe sikerült erőteljesen belerúgnom , majd becsusszantam a takaró alá , szerelmem karjai közé .

- Végre visszajöttél ... hiányoztál már ... Azt hittem a kertben alszol a dalos pacsirtával.- formálta a szavakat félálomban .

- Eszembe sem jutott , mindenen átgázolva rohantam vissza hozzád ! De most inkább aludjunk , mindjárt reggel van . - hunytam le én is szemeimet végre .

A másnap reggel valahogy kimaradt , mert körülbelül tizenkét óra fele sikerült kikászálódni az ágyból. Hiába , ki kellett pihenni az igencsak eseménydús napot .
Már javában ebédeltünk , amikor a drága Bojan még félálomban eszmélt fel , hogy kimaradt neki valami .
- Amúgy ki volt az az őrült , aki Iglesiasnak érezte magát az éjjel ?
- Marco , tudod , a pincérfiú . Hát ne tudd meg , hogy milyen kétségbeesett volt .
- Csak nem vissza akart szerezni magának? - méregetett gyanúsan .
- Hm... - gondolkodtam el kicsit hosszasabban , hogy bosszantsam . - Nem egészen . Szegénykém teljesen belezavarodott már a nőügyibe. Itt volt az ideje , hogy végre szerelmes is legyen , ne csak a kalandokon járjon az esze .
- És hogy jössz te a képbe ?
- Igazából még én sem tudom , mi vezette őt ide ... De hidd el , szivem , megnyugodhatsz , biztosan nem a visszahódításom volt a cél . Ha az is lett volna , nem vagyok vevő az ilyesmire , mivel itt vagy nekem TE . - mutattam felé -   Na de visszatérve Marcora , adtam neki egy kis útbaigazítást , remélem nem csinál hülyeséget .
- Mindenesetre , nem volt nekem túlzottan szimpatikus ez a srác ... Nem értem mit láttál benne ... - idegesített , hogy a fél rokonságom után már ő is ezzel jött.
- Csak nem vetélytársnak érezted őt? - próbáltam húzogatni , sunyin mosolyogva.
- Hát nem tudom ... De gyanús egy fickó volt , az holtbiztos , örülök , hogy nem ólálkodik többet a közeledben .
- Jaj , micsoda megfogalmazás Bojaaan - nevettem hangosan . - Amúgy hidd el ártalmatlan !

Nem feszegettem tovább a témát , inkább más , kevésbé derűs dolgok felől érdeklődtem .
- És mikor kell elutaznod ,  már tudod ?
- Pontosan még nem ... talán május végén . De Kicsi , kérlek , ne rágódj még ezen , rengeted időnk van addig!
- Persze ... - próbáltam egy mosolyt erőltetni az arcomra , de elég nehezen ment , belegondolva arra , hogy mi vár majd ránk . Mi lesz a szülinapomal ... ? És a diplomaosztó ... ? Tudtam , nem olyan nagy távolság ez , bármikor repülőre ülhet , de ez nem mehet állandóan , mert valószínűleg rengeteg dolga akad neki majd ott , nekem meg itt. Mindenesetre egyáltalán nem vidított fel az , ha erre gondoltam ... sőt a lehető legjobban lehangolt. Viszont egyrészt igaza is volt , hiszen majd ráérek akkor ezen gondolkodni . Addig kell élvezni az együttlétet , amíg lehet .

Ebéd után már elkezdtünk szedelőzködni , hiszen a Barcelonába induló repülő nem szállhatott fel nélkülünk . Annyira jól telt ez a kis idő , hogy semmi kedvem nem volt visszamenni . Imádtam ezt az egész várost , s biztos voltam benne , hogy ide még vissza fogok térni egy napon .  De egyelőre Katalóniába hívott a kötelesség , így nem volt sok választás .