2011. július 12., kedd

10.FEJEZET

Bevallom őszintén  , a vásárlás tökéletesen felborzolta az idegeimet , mivel nagyon hosszasra és nehézkesre sikeredett. Azt hittem , már sosem kerülök haza . És még késésben is voltam . Átkoztam magam , hogy mindig mindent az utolsó pillanatra hagyok . Végül sikerült megtalálnom a tökéletes ruhát és kiegészítőket , valamint Stella ajándékát is ellenőriztem , amikor beugrottam az ékszerészhez. Hétre kész is lesz .
Ezután nekiláttam az alapos készülődésnek. Nem volt könnyű dolgom , hiszen állandóan csörgött a telefonom. Az első David volt. Talán tévedek , de mintha kicsit reszketősebb lett volna a hangja a megszokottnál.
- Szia ! – köszönt rendkívül szűkszavúan.
- Hola David ! Remegünk , remegünk ? – kérdeztem gonosz vigyorral .
- Gabyka nem vagy vicces . Azt akarom , hogy minden tökéletes legyen – mondta idegesen , jobban mondva izgatottan . – Nos , ugye a kis szerelmem nem sejt semmit ?
- Háát , az eddigi állás szerint nem . Ne stresszeld már magad annyit . Minden rendben van és lesz is ! Nincs valaki a közeledben , hogy kicsit helyrepofozzon ?
- Stellán kívül senki,  – suttogta –  ő pedig nem az a pofozkodós fajta !
- Hahh…Mekkora tévedés… ! –nevettem .
- Na jó , megyek , még mielőtt lebukok !
- Azért felhívhatom őt később ?
- Nem ajánlom . Ismerlek már , úgysem tudnál neki hazudni , a meglepi pedig maradjon meglepi . Bírd ki szépen estig  , te kis nyughatatlan !
- Óh, rendben …  - mondtam a lehető legunottabban .
- Ajánlom ,hogy időben itt legyetek , még rászólok arra a kelekótya Gerardra is , nehogy elfeledkezzetek magatokról !
Köszönés nélkül bontotta a vonalat . Olyan édes volt , ahogy izgult. Nagyon készült , befizette magukat egy spa-ba , hogy Stella biztosan távol tartózkodjon a tett helyszínétől , ő pedig a legnagyobb furfangját bevetve intézkedett a háttérből.
Nagy gondot fordítottam a sminkre és az öltözködésre , tudván , hogy Bojan is  meghívottak listáját erősíti. Ennek következtében , vadítóan akartam kinézni , el akartam érni , hogy mindenkinek a szeme akadjon meg rajtam – Bojané meg főleg ! Az utóbbi hetekben rendesen teleszívtam magam önbizalommal , nagy szükségem volt már rá. Ebbe a buliba vetettem minden megmaradt hitemet. Ha itt nem történik semmi , húzhatom le az egészet a WC-n.

A legjobb formámat hoztam , Gerard pedig percre pontosan hétkor döngetni kezdte a csengőt. Eszembe jutott , hogy nem egy élet biztosítás ilyen felvillanyozott állapotban beülni vele autóba. De hát volt választásom ?
Hatalmas mosollyal nyitottam ajtót. Az ajtófélfának támaszkodott és a lehető legcsábosabban nézett.
- Ez igen Gabriella . Kitettél magadért rendesen ! És ez…valami új parfüm ? Csajszi , te  ma csábítani akarsz ! – kacsintott .
- Ha csinálunk valamit , legalább csináljuk rendesen – válaszoltam költőien , ami nagyon is tetszett neki – Mellesleg szexi sofőr meg kísérő mellett nem lehet akárhogy kinézni. – viszonoztam a bókot . Csak úgy szívta magába  a dicsérő szavakat. Tényleg nagyon jól állt neki a laza ing és farmer.
- Indulásra készen ?
- Si !
Elvettem a táskámat , kilibbentem az ajtón , majd izgatottan szökkentem be Geri autójába. Jó kis járgány volt  . De mennyire komolytalan gazdával ! Egész úton röhögtünk . Az ajándékot majdnem elfelejtettük kivenni. Jellemző ránk…

Barátnőm egy fehérarany karkötőt kapott , rajta három olyan szóval , amelynek a betartása elengedhetetlen volt a boldog élethez : “Live.Give.Love.”  , azaz  “Élj.Adj.Szeress.”Megvettem a hozzá illő kis ékszeres dobozkát , szintén egy idézettel a fedelén Helen Thomsontól : “ Az apró dolgokért szeretlek: harangivirágok az asztalomon , veregetés a vállamon azután a borzalmas szónoklat után , egy pohár tea a zűrzavar kellős közepén , és amiért te vagy az egyetlen , aki megmondja , hogy abban a szoknyában leginkább egy zsák krumplihoz hasonlítok . És a nagy dolgokért : amiért neked köszönhetem  a legszebb dolgokat életemben , amiért feledtetted a kudarcokat és erőt adtál.”  a világon nem lett volna olyan dolog , amivel kifejezhettem volna azt , hogy mennyire szeretem és fontos nekem , és mivel nem voltam milliárdos , ezt a kis ajándékot szántam neki huszadik születésnapjára. Reméltem , hogy tetszeni fog neki.
Ahogy közeledtünk , egyre feszültebbé váltam . Még Geri is észrevette , pedig ő állítólag a vezetésre koncentrált.
- Ideges vagy miii ? – kérdezte kuncogva – Nincs menekvés , szembesülnöd kell vele . Ah, már alig várooooom…
- Ne vigyorogj , te gonosz ! – úgy fejbe csaptam a táskámmal , hogy majdnem felcsavarodtunk egy fa köré , de mi csak hahotáztunk , mintha már részegek lennénk. Csak kis híja volt , hogy nem töltöttük az estét a sürgősségin.
Megérkeztünk , engem pedig szabályosan kivert a víz .Geri kisegített a kocsiból . Megjegyzem , a remegő láb és az extra magas sarok nem a legjobb párosítás.
David háza gyönyörű volt , teljesen át volt rendezve belülről , mint valami szórakozóhely. 
Gerard állandóan valamiről magyarázott , fogalmam sincs miről , mert én teljesen mással voltam elfoglalva.Az ünnepelt még hiányzott , de mint már említettem én más miatt voltam izgatott.
- Nana , kit keresel annyira , cukorfalat ? – kérdezte Gerard.
- Piqué , ne idegesíts fel ennél jobban is , légy szíves !
- Szívem , rossz pókerarcot vettél fel .  Po-po-po-po-po-po-po-poker Face – dalolta vidáman , mit sem törődve szúrós tekintetemmel – Úgyis tudom ,hogy őt kereseeeed ! – nyújtotta ki a nyelvét ,mint egy kisgyerek.
Gerard Piquét kegyeikbe fogadták az égiek  , ennek köszönhetően megmenekült mindent megsemmisítő reakciómtól , mivel feltűnt a kicsit dühös Dave.
- Ti őrültek ! Már azt hittem , sose értek ide ! Mindenki rátok vár !
- Annak örülj haver , hogy egyáltalán ideértünk és most nem a sürgősségin pátyolgattok . Az ő lelkén száradna – mutatott felém a drága Gerard.
- Mi van ? –értetlenkedett szegény David.
- Ah , hosszú sztori és nem vagy olyan idegállapotban,hogy... -
Bojan lépett be az ajtón , jobbján egy csini kis Barbie-hasonmással. Kedvem lett volna felnyársalni mindkettőt. Úgy tudtam ő nem rajong az ilyenekért… Hát úgy látszik , nagy tévedés. Hál’ Istennek Geri elvontatott , mielőtt még kitörtem volna , mint a Vezúv . Reméltem , hogy ma más lesz . De aztán rájöttem ,hogy  álljunk már meg , Stella szülinapi buliján vagyok . A legjobb barátnőmet ünnepeljük , hát én is kitombolom magam , én leszek a buli party-animal-je ! Kit érdekelnek a pasik ? Let’s party hard !
Máris valami koktélt szorongattam a kezemben , amikor a tömeg azt suttogta , hogy Stella úton van. Mindenki elfoglalta a neki szánt helyet és elaludtak a villanyok . Máris érkezett az ünnepelt. annyira ismertem ! Már a sötétben láttam , mennyire csalódott . Haragudott . Mindenre és mindenkire . Arra , hogy ő senkinek sem jutott eszébe . Kis naiv , mosolyogtam magamban . Hiszen sosem tudtunk volna róla megfeledkezni . Szinte már sértőnek éreztem , hogy ilyesmit feltételez rólam.
Letette csomagjait , a villany kapcsolóhoz lépett , mire mindenki előugrott .
- BOLDOG SZÜLINAPOOOOT !
Nagyon meglepődött , s egy boldog sikollyal jutalmazott bennünket , aztán az örömtől könnyes szemmel David nyakába ugrott  , aki egy jól megérdemelt csókot kapott . Olyan édesek voltak !
A torta felvágása után Stella a fejébe vette , hogy mindenkinek köszönetet kell mondania , aki részt vett ebben az egészben .
- Oh , Gaby – egymás nyakába borultunk – annyira boldog vagyok ! – suttogta  , és tényleg nagyon boldog volt.
- Ez volt a cél ! Nem is hiszem el , hogy Stellácska is belépett a második X-be .
- Öhm..Ezt úgy mondtad , mintha legalább száz éves lennél , pedig csak pár hónap van közöttünk .
- Jól van na . Azt hiszem ez a buli egyben megfelel arra is , hogy megünnepeljük utolsó egyetemi évünk megkezdését ! – mondtam lazán. Talán nem említettem még , de csak egy évre , az utolsóra kaptunk ösztöndíjat . Mennyit könyörögtünk ezért is ! Pedig tanulmányi eredményeink bőven az átlagon felül voltak . Na de ’ A feledjük a múltat  ’ elven voltam ebben a pillanatban.
Stella már tovább akart  rohanni , de még mielőtt elszabadult volna odanyújtottam neki ajándékát , amiért újra nem győzött eleget hálálkodni . Aztán valahogy sikerült lelépnie tőlem , ugyanis eléggé beindult a beszélőkém. Akkor vettem csak észre , hogy Stella időközben átöltözött egy bulisabb szerelésbe . Nagyon jól nézett ki.
Miután meguntam az egy helyben álldogálást , megragadtam Gerard csuklóját , eléggé vidámnak tűnt már ő is. Észvesztően roptuk , a ’ Right There ’ című számra ,  mondhatni mindent beleadtuk . Talán Piqué kicsit komolyabban vette a dolgokat kelleténél , hiszen szentül követte , amit a dalszöveg diktált . Put your hands on my body - sosem szabad ilyet a közelében mondani , ha csak az ember nem gondolja komolyan .
 Próbáltam kicsit felhívni magamra a figyelmet . Lassan már mindenki minket nézett , csak a kiszemelt személy iszogatott magányosan és gondterhelten  a bár pultnál . Igazából oda is mehettem volna… de valójában még nem voltam elég felszabadult (értsd : becsípve ) , hogy ekkora bátorságom legyen.
Pár tequilával , mojitóval meg Long Island - del  a buksimban azonban már egészen másképp festettek a dolgok . Bosszú feliratú cetlik szambáztak az agyamban , csak még gondolkodnom kellet kicsit , miként tegyem féltékennyé Bojant . Valamit lépnem kellet , hiszen felőle talán reggelig is ülhettünk volna itt anélkül , hogy leszólítjuk egymást . Megvillant a fejemben egy őrült ötlet , úgy éreztem teljesen elveszítettem kontrollt magam fölött .Kirajzolódott szépen lassan gonosz kis tervecském.  Királynőket meghazudtoló kecses mozdulatokkal vonultam oda  a mit sem sejtő Ceschez és Gerihez , miközben persze suttyomban Bojanon tartottam a szemem . Megragadtam a felsőjüket és finoman húzni kezdtem őket . Nem volt szükség sok erőlködésre , jöttek ők szívesen maguktól is. Talán megártott a sok Jack Daniel’s . Persze ez nekem most teljesen kapóra jött.

A következő percben már az asztal tetején ráztuk , és mindent beleadva üvöltöttük , hogy ’ Give me everything tonight ! ’  Nagyon durván kezdtünk belejönni , lassan a figyelem középpontjába kerültünk . A srácok mit sem sejtve élték bele magukat a táncba , és meg kell mondanom elég gyakran indult el kezük rajtam a téves irányba .Hagytam , hogy minden menjen a maga útján , persze bizonyos határok között  , és egyszerűen csak jól éreztem magam.  Cesc úgy nyomult , hogy lassan már úgy éreztem , jól pofán kell vágjam , hogy észhez térjen . Én fél szemmel a velünk együtt bulizó  tömeget kémleltem , aztán megpillantottam az őrülten féltékeny Bojant . Önelégült vigyorra húztam a számat  . Szinte már ökölbe szorult a keze . Sajnos nem tudtam teljesen az összképre figyelni , mivel Geri megállás nélkül suttogta a különbnél különb marhaságokat a fülembe , vagy éppenséggel üdítő kappan hangján énekelt. Nem is , inkább kurjongatott. Stella szerencsére közbe avatkozott , és lerángatott minket az asztalról , még mielőtt totálisan elfajultak volna  a dolgok . Szerintem látta , hogy ma este mindhárman hajlamosak vagyunk bármilyen állatságra.
- Gabriella , most már aztán elég legyen , azonnal menj oda hozzá !
Én csak legyintettem és elindultam a mosdó felé , miközben hangosan énekeltem . Kicsit rendbe szedtem magam , mivel nagyon is rám fért . Őrült egy este volt  ! Megbizonyosodtam róla , hogy újra tökéletesen nézek ki és újult erővel libbentem ki az ajtón . Teljes lendülettel indultam el , de ez a sunyi Krkic szorosan az éppen becsukódó ajtónak préselt és mélyen a szemembe nézett . Próbált rabul ejteni a nézésével , megbabonázni , de nem - nem . Gabriella Rossi már megtanulta a leckét , hogy a csábos pillantásokba nem szabad túl nagy bizalmat fektetni….  a kis türelmetlenje azonnal megcsókolt volna , de hadd szenvedjen még kicsit , döntöttem el magamban .  Én már megtettem , most rajta a sor . Szerintem tudta , hogy nem lesz egy könnyű menet , hiszen volt még mit megbeszélnünk .
- Találkozzunk öt perc múlva a parton . – búgtam a fülébe., mire ő igenlően intett a fejével és elengedett.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        

2011. július 5., kedd

9.FEJEZET

Sokan mondták már nekem , hogy Barcelonában fénysebességgel telnek a hetek . Ezt most saját magam is megtapasztalhattam. Augusztusban érkeztünk Barcelonába , azóta pedig már eltelt két és fél hónap . Bizony ám ,a naptárak már novembert mutattak.A beilleszkedés egyre jobban ment , sőt már a városban is eligazodtunk , ennek ellenére néha még beiktattam egy-egy eltévedőss akciót.
Az időnk  egy részét az iskola kötötte le. Nem is volt rémes , egyáltalán . Na jó , azt nem mondom , hogy repestünk az örömtől , hogy tanulni kell , de mint tudjuk a sikerhez vezető út meglehetősen rögös. Én megtettem a z első lépést a menedezserréválás felé , Stella pedig szorgosan tanult , hogy idegen vezető lehessen.Tehát suli terén minden a legnagyobb rendben volt.
Stellánál tulajdonképpen minden az elképzelhető legjobban alakult , ugyanis Daviddal úgy megértették egymást , mintha legalább tizenöt éve házasok lennének.Annyira helyesek voltak együtt , rettentően összeillettek. Igazán komolynak látszott a helyzet. Mondjuk három hónap után kétséges bármit is komolynak titulálni , de látszott , ebből több lesz , mint futó kaland . Lerítt róluk ,hogy dúl a szerelem. Nagyon örültem annak , hogy a környezetemben létezik valaki , aki még boldog tud lenni. Talán szemétnek tűnhetek , de azt hiszem érthető ,hogy látván  azt a rengeteg rózsaszín felhőt , ami akaratlanul is körülvett engem , kicsit még irigykedtem is.
Azt kívántam , bárcsak én is ilyen kiegyensúlyozott lehetnék . Bojannal azóta sem beszéltük meg a történteket.Pedig találkoztunk még néhányszor. Pontosabban mindig próbáltuk elkerülni egymást.Olyan hülye egy szituáció volt.Kellemetlenül érintett mindkettőnket , de a büszkeség , az az átkozott gőg egyikünknek sem engedte meg , hogy megtegye az első lépést. Pedig Gerard mennyit nyúzott , hogy hívjam fel , találkozzunk , de mindig találtam valami kifogást . Valószínűleg Bojánnál sem járt sikerrel. Szegénykém , ha rajta múlott volna , már rég az esküvő szervezésnél tartanánk.Tényleg mindent megtett , hogy számára két fontos személyt boldognak lásson.Állandóan azzal bíztatott, hogy vannak dolgok  , amelyek okkal váratnak magukra és tökéletesen meg volt győződve , hogy mi Bojannal hamarosan egy pár leszünk.Az egyetemen sem találkoztunk vele soha , mivel amint később értesültem róla , Bojan akkor azért volt ott , hogy elintézze a halasztást , mert mindenképpen a karrierjére akart koncentrálni. Úgy tűnt , a sors nem akarja , hogy mi együtt legyünk.
Amióta Stelláék jobban összemelegedtek ( félreértés ne essék , drága barátnőm sosem hanyagolt el engem ,csak most kicsit több időt fordított saját magánéletére , ami teljesen érthető volt ) , egyre többet voltam egyedül . Viszont ha belegondolok , igazából mindig velem volt valaki : Gerard . Ha nem személyesen , akkor telefonon boldogított. Annyira megkedveltem ezt az embert . Becsülendő volt , ahogy a barátaihoz viszonyult . Mindig ott volt , ha szükségem volt rá . Otthon  , Olaszországban ritkán barátkoztam fiúkkal , most viszont rá kellett jönnöm , hogy a férfiak igenis jó támpontok tudnak lenni . Sokkal jobbak , mint holmi kétszínű érdekbarátnők. Gerard mellett ott volt még Cesc is , viszont vele nem találkozhattam olyan sokat , lévén , hogy Londonban lakott . Öröm volt megismerni ezeket az új emberek . Új színt hoztak az életembe .Azt hiszem , ha viharos szerelmi válságom rendeződött volna , életem legboldogabb periódusa lett volna.


Elérkezett aztán  november harmadika is , amely piros betűs ünnepként díszelgett minden létező naptáramban. Nem hiába , hiszen Stella születésnapja volt.Drága Párja óriási meglepetés bulit szervezett , hatalmas buzgalommal. Rá kellett jönnöm ,hogy ma nincs menekvés , találkoznom kell Bojannal . Semmi kifogásom nem lehetett , hiszen a legjobb barátnőn születésnapja és legfőképpen boldogsága mindennél fontosabb volt nekem.
A nagy gondolkodásból telefonom csörgése zökkentett ki :
- Szia angyalom ! – kurjantott bele egy igazán ismerős , mély és számomra igencsak kedves férfi hang –  Mi hasznosat tervezel mára?
- Hola , kisördög ! Háát igazából ruhát kell szereznem a bulira , meg hasonlók . Ah…Geri…Annyira nincs kedvem ehhez az egészhez … Ha nem Stelláról lenne szó , nem is érdekelne . De …
- De egyszerűen félsz szembesülni Krkiccsel . Esküszöm , hihetetlenek vagytok ! Már hónapok óta győzködöm , hogy keressen meg. De ő ? Áh… Dehogy , nincs elég vér a pucájában . Vállaljátok már fel , hogy mit éreztek egymás iránt ! A vak is látja , mennyire odavagy tőle , persze ez fordítva is igaz … Azt hiszed nem láttalak a múltkor ?
- Elrebegek egy köszönömöt , de nem hiszem , hogy elég hálás tudok lenni ,ezért a csodálatos hegyi beszédért , szívem. Majd meglátjuk mit hoz sors…
- Gúnyolódj csak , Gabriella! Sors , sors … te irányítod a sorsod , felfognád már végre ?
- Értettem őrmester ! – nevettem hangosan .
- Majd meglátom este , hogy kacarászol ! Hétre jövök érted . Légy dögös ! Csók !
- Puszi Gerard !
Ahogy letettem a kezemből a készüléket , azonnal újra csörögni kezdett. Milyen keresett személy lettem… Jó szokásom szerint meg sem néztem ki keres , egyszerűen csak felvettem.
- Halló , itt Gaby !
- Szép napot , Gabriella ! Közölnöm kell önnel , hogy ettől a  perctől kezdve egy vadonatúj Nissan Juke tulajdonosa .
- Jaj , Piqué , nagyon vicces vagy..
- Milyen Piqué ? Hölgyem , ön NYERT !
- Figyelj , ez nem vicces , tényleg .
- Kérem higgye el , szó sincs tréfáról , napokon belül átveheti a járművet .
- Aaahhmm… ez hihetetlen ! – most már emlékeztem . Bekúszott a memóriámba az a kép , amint Gerarddal vásárolunk , én pedig kitöltök valamilyen szelvényt . Őszintén szólva , fogalmam sem volt , miről van szó , annyira valószínűtlennek tartottam , hogy nyerek , hogy még csak el sem olvastam. Rögtön adódik a kérdés , hogy ha ennyire nem bíztam benne , miért dobtam be egyáltalán ? Fogalmam sincs , teljesen ösztönszerűen.
- Ez esetben holnapután jöjjön az autó szalonba . Ez pontosabban  a bevásárló központ mellett található , ahol feladta a szelvényt .
- Köszönöm szépen , ott leszek . Viszlát !
Bontotta a vonalat , én pedig sikítoztam , mint egy tébolyult és ugráltam körbe - körbe .Alig akartam elhinni ezt az egészet . Újra és újra lejátszotta az agyam ezt a beszélgetést , mindaddig , amíg meg nem győztem magam arról , hogy tényleg egy kocsit nyertem. Régóta nem voltam ilyen felhőtlenül boldog . Megfeledkeztem minden problémámról  , gyorsan magamra vettem  valami csinosat és vásárolni indultam . Hiszen ezek után szinte biztos voltam , hogy a mai nap  tartogat még meglepetéseket és nem végződhet szerencsétlenül . Nem , egy ilyen hír után semmiképpen . Tudtam , hogy ma estére ki kell hoznom magamból a legjobbat .Ebben a tudatban indultam el a tökéletes cuccok után kutatva.


Gaby bevásárláskor viselt cuccai :



2011. július 1., péntek

8.FEJEZET

Remélem tetszeni fog , egy kicsit lazább rész. :) Jó olvasást , várom a véleményeteket :D



Ideje volt felöltözni és megejteni a hírhedt vásárlást. Régen szerettem bevásárolni , most viszont nem igazán volt kedvem senkihez . Ha legalább társaságom lett volna , szívesebben vágok neki az egésznek , de Stellának is dolga akadt , más ötletem pedig nem volt , hogy kit hívhatnék magammal.
Sportosan öltöztem fel , egyszerűen nem volt türelmem kombinálgatni a csini cuccokat .Nem is voltam olyan hangulatban .  Laza nadrág , laza blúz, sport cipő lett végül a választásom.


Mivel a reggeli kávé kimaradt , jobbnak láttam betérni valami kávézóba , mielőtt napi koffein adagom hiányában összeesem. Barátságos kis helyet választottam és behúzódtam a sarokba . Mi mást tehettem volna , mint gondolkodtam . Egyszerűen képtelen voltam felfogni , hogy lehetséges az hogy valakit alig ismerek , mégis ennyire rabul ejtett . Eddig azt hittem képtelenség ilyen szituációba kerülni . Erre tessék , beleérkeztem egyből a sűrűjébe .
Gondolat menetemből kávém megérkezése zökkentett ki . Belekortyoltam , miközben átgondoltam , hogy mit is kell vennem . Nem sok minden jutott eszembe , ideje lett volna kicsit háziasodnom . Na mindegy ,Stella majd kisegít.
Egy ismerős , vékony és magas alak ballagott el az asztalom mellett . Csoda , hogy észrevettem ilyen elszállt állapotban. Hirtelen visszafordult  s mint a régi ismerősök , úgy tekintettünk egymásra .
- Gaby , te vagy az ? – kérdezte Gerard mosolyogva , mint mindig . Őszintén csodáltam ezt az embert . Mindig annyira életvidám és kiegyensúlyozott volt . Mindenkihez akadt egy – két kedves szava .
- Ennyire szarul nézek ki ? Már rám sem ismersz , mi ? – kérdeztem kínosan nevetve .
 - Jaj , ne beszélj hülyeségeket , csak gondoltam , hogy neked most egészen más elfoglaltságod kellene hogy legyen .  - célozgatott sejtelmesen . – Leülhetek ?
- Ez nem is kérdés .
- Szóval ,vad éjszakátok volt mi ? – kérdezte 100 wattos vigyorral .Nem tudom miért ,de most nem is  jöttem zavarba egyáltalán.
- Hát , ha arra célzol , amire gondolok  , márpedig le merném fogadni , hogy igen , nem az miatt vagyok ilyen szétszórt .Semmilyen hancúr nem volt.
- Na , ne próbálj ilyen dumákkal beetetni . Halljuk a részleteket .
- Inkább nem részletezem . Tömören annyi , hogy Bojan  reggel a tudtomra adtam , hogy felejtsük el a tegnap estét.  Pedig szerintem eléggé felejthetetlenre sikeredett.
- Kis hülye , ilyen lányt nem becsülni …
- Most ezt vegyem bóknak ?
- Annak szántam… - mosolygott .- Amúgy szerintem teljesen beléd van habarodva.
- Hahh… - ezt komolyan viccesnek találtam . –Mégis miből gondolod ?
- Tudod most már mindent megmagyaráz a viselkedése. Edzésen annyira dekoncentrált volt , hogy az elképesztő . Mintha nem is ő lett volna.
- Nem tudom , velem nem úgy beszélt , mintha túlságosan sok vizet zavarnék …
- Ha te ismernéd a pasik bonyolult gondolkodási módját … Hajjaj….De ne aggódj , beszélek én a kis buksijával . Lehet pont most szalasztja el a mindent elsöprő boldogságot.  – Nem hagyta , hogy akár egy pillanatra is megszólaljak , azonnal más témára tért.  – Egyébként csak kávézgatsz vagy van más elképzelésed is a délelőttre ?
- Hát kérlek szépen , nekem jutott a nemes feladat , hogy bevásároljak, habár igazából fogalmam sincs , hogyan jutok el a bevásárló központba. Tudod, egészen új vagyok én még itt. – komolyan ,  saját magam tehetetlenségén is röhögtem.
- És micsoda szerencse , hogy ennek jóképű úriembernek – itt magára mutatott elismerően – van néhány szabad órája.  Elviszlek csajszi , ahová csak akarod.
- Hmm, már nem is érzem magam olyan egyedül – kacsintottam jobb kedvűen . Egészen felvidított.
- Akkor hajrá !
Az autó felé vettük az irányt , behuppantunk mindketten , majd kértem ,hogy valami zenét rakjon be , mivel egyszerűen képtelen voltam meglenni nélküle .
- Nocsak , egy függővel van dolgom .
- Ne is mondd , állandóan zenét hallgatok . Evés közben , fürdés közben , mosogatás közben , takarítás közben  , de néha még alvás közben is dübörög a ház .
- És mit szeretsz hallgatni ? Ki a kedvenced ?
- Az abszolút kedvencem Rihanna , meg talán Shakira ,Bruno Mars de amióta ideköltöztünk kezdek ráébredni a spanyol muzsika szépségeire .
Egyetértően bólogatott.
- Na és , hogy állsz a sportokkal ?  Mert hogyha esetleg Bojannal valami kialakul , nap mint nap a részese leszel .
- Imádom , elsősorban a focit , meg a Forma 1 – et . Már kiskoromtól , úgymond belém nevelődött a sport iránti szeretet.
- Kedvenc csapat ? Pilóta?
- Mindörökké Barcelona – nevettem – Forma1-ben pedig Seb . Vagyis Sebastian Vettel .
- Áh , ez nem ér a legjobbaknak szurkolsz ! – nevetett.
- Hát most nem akarlak szétdicsérni , mert még az amúgy is egészségesnél nagyobb önbizalmad  az egekig szökik , de imádom az egész játék stílust , amit a csapat képvisel . Leírhatatlan érzés ennek a csapatnak szurkolni. – dicsőítő monológomra extra-büszke képet vágott . – Sebet meg személyesen ismerem  .Nem tehetem meg , hogy ne neki szurkoljak, tudom milyen kemény munka áll mögötte. Egy évet tanultam Németországban , a szomszéd házban laktam , és  valahogy összehaverkodtunk . Azóta is nagyon jóban vagyunk ,  hetente beszélünk . Csak ő most kicsit elfoglaltabb.
- Szóval összehaverkodtatok . – sunyiskodott , mire én kicsit elpirultam . – Gaby , most őszintén hány éves vagy , hogy még Németországot is megjártad , most meg itt csücsülsz Barcelonában ?
- 20. Három éve volt a Németországi kiruccanásom . Aztán két évig otthon éltem ,Olaszországban, de annyira unalmasnak tűnt . Muszáj volt továbblépni.  Valahogy meggyőztem Stellát , hogy jelentkezzünk ide az egyetemre . Majd a család következett . Kicsit keményebb dió volt , de tudták rólam , hogy ha valamit a fejembe veszek , úgyis véghez viszem , így inkább beleegyeztek , minthogy titokban kelljen lelépnünk.
- Te aztán nem vagy semmi !
- Merthogy?
- Olyan más vagy . Ahogy beszélgetünk lerí rólad , hogy nem Gerard Piqué a focista érdekel , hanem én . Mindenképpen beszélnem kell Bojannal . Tökéletesen összeillenétek.
- Tetszik , ahogy törődsz vele.
- Tudod Cesc és Bojan olyanok nekem ,mintha család tagok lennének.  Cesc akárcsak a lelki – iker testvérem , Bojan pedig a kis öcsi.
Erre kicsit elnevettem magam . Eszembe jutott legjobb barátnőm.
- Tudod én is így vagyok Stellával . Kis korunk óta egymáson csüngünk.
- Azt hiszem megérkeztünk . Addig beszélgettünk , hogy lehet , nem ez a legközelebbi szupermarket , de nyugi , ha már idehoztalak , haza is fuvarozlak.
- Oké .
Nagyon szimpatikus srác volt. Olyan igazi barát . Nem ismertem csak pár napja , de mégis annyira jól kijöttünk egymással. Örültem , hogy sikerült összehaverkodnom valakivel , akire számíthatok.
Elvettünk egy kosarat , természetesen nem hagyta , hogy én toljam . Dobáltuk be a cuccokat , közben pedig vicces sztorikkal szórakoztatott. Fizetés után kiléptünk az üzletből , megállt egy pillanatra s elnevette magát.
- Mi jutott eszedbe ? – kérdeztem mosolyogva .
- Á, ha elmondom Cesc tuti kinyír .
- Ne légysziii , nem árullak be , bízhatsz bennem .
- De tényleg tartsd titokban ! – bólogattam – Szóval volt egy eléggé kínos szituáció , még fiatalabb korunkban . Kb. 16 lehettem , meg ő is. Bevásárolni voltunk . Mit sem sejtve léptünk ki a parkolóba , kis kosárral , mivel csak néhány dolgot kellett vennünk. A bökkenő az volt , hogy a kis kosarat bent kellett volna hagyni . Mi pedig vidáman sétálgattunk vele. Egyszer csak megszólalt egy hang .Persze az egész parkoló felfigyelt rá. „Cesc , te szemét , kosarat azért nem lopunk .Aki látja szóljon rá , barna alacsony  srác, egy magas szőkével a jobbján. 1-1 az állás , szívem!   - mondtaa hangos bemondóba gúnyosan a pénztáros csaj , akit abban az időben Cesc szédítgetett , de nyilvánvaló volt , nekem legalábbis , hogy semmi komolyat nem akar. A hölgyeménynek viszont nem . Hát ne tudd meg milyen égő volt ,amikor az egész parkoló hangosan röhögött a „a barna alacsony srácon , és a magas szőkén”. Mondjuk én jó szórakoztam az egészen , szegény Cescy már kevésbé.
Erre a kis sztorira én is hangosan felnevettem. Olyan kis esetlenek lehettek , teljesen elképzeltem szituációt.
Hazafelé mindenféléről beszélgettünk , most inkább én kérdeztem.  Ő pedig hűségesen válaszolt , s még egy-egy szórakoztató történetet is beiktatott monológjaiba. Nagyon jó kikapcsolódás volt. Minden rosszról megfeledkeztem.  
Kipakoltunk a csomagtartóból , de mielőtt még elköszöntünk volna egymástól bíztatott kicsit.
- Ne aggódj Gaby. Beszélek ezzel a kis lököttel . Megígérem.  Geri elintézni . Mindent elintéz.
- Rendben, köszi . És nagyon hálás vagyok , hogy rám áldoztad a délelőttödet , biztos lett volna jobb elfoglaltságod is .
- Hidd el , többet ért nekem , hogy jobban megismerhettelek . – mosolygott  - Beszélünk telefonon. Vigyázz magadra ! Szia !
- Szia , Geri.
Olyan jól éreztem magam , most már hálás voltam Stellának , hogy kitoloncolt a házból . Teljesen felvidultam . Sőt Bojanhoz is egy lépéssel közelebb kerültem Gerard révén . Valamint nem utolsó sorban egy remek barátot szereztem . Egy őszinte barátot.
Közben felértem az emeletre , és szerencsére nem kellett sokat babrálnom , hogy bejussak a lakásba. Mosolyom újra a régi volt , hangosan köszöntem.
- Stellaaaaa , hazaértem. Nem találod ki , kivel találkoztam.
- Nem tudom , de már annak nagyon örülök , hogy így sugárzol . Látod , vásárolni jó !
- Hát mit mondjak , azért még nem győztél meg teljesen... Na , gyere , pakoljunk ki .

2011. június 25., szombat

7.FEJEZET

Nem lehettem sokáig egyedül, hamarosan Stella aggódó hangja motoszkált már a fülemben.
- Hé , Gaby ! Drágám ! Mi baj van ? Ne sírj , kérlek ! Így nem tudok segíteni ! – közben sorosan magához ölelt – Nyugi . Beszéljünk , rendben ? Megkönnyebbülsz majd tőle .
 Mellettem ült és próbált valahogyan szóra bírni. Nem volt könnyű , de őt nem úgy ismertem , mint valaki aki könnyen feladja , így inkább szóba álltam vele.
Lassan abbahagytam a sírást és ömleni kezdtek belőlem a szavak , mondatok .
- Szóval , az úgy volt ,hogy tegnap este kicsit mindketten becsíptünk . De tényleg csak egy picit . Táncoltunk meg flörtöltünk , tudod na , hogy megy ez ! Aztán beindult a szerencse kerék , ugyanis összefutottam Blancával.
-  Blanca ?
-  Bocs , elfelejtettem , hogy neked még nem volt szerencséd hozzá . Ne is kívánd , na mindegy , ez csak mellékes.
-  Gabiiii, bökd már ki , hogy ki ez a Blanca !
-  Nos , ő Bojan volt barátnője . Nem tudom ,szerintem elég komoly lehetett a dolog , mivel a csaj majdnem leszedte a fejemet , pedig tényleg semmi látványosat nem vétkeztem . A kis ártatlan véletlenül – ejtettem ki ezt a szót agyongesztikulálva – rám öntött valami trutymót. Te el sem tudod képzelni , milyen büszke pofát vágott , mint aki azt várja , hogy jótettéért még egy nagy piros pontot is kapjon . Komolyan megáll az eszem ! – megint felmérgelődtem – A fejébe vette , hogy rátettem a kezem a pasijára . Úgy játszotta ott nekem a sértettet , mintha tényleg úgy lett volna , ahogy mondja . Pedig komolyan , nem volt semmi , csak állatira féltékeny volt szerintem minden csajra , aki tíz méternél közelebb ment Bojanhoz.
- Ugye nem húztál be neki egyet ?
- Naaa Stella , tudod , hogy kicsit indulatosabb vagyok a kelleténél , de azért mégsem vadállat. Inkább megmondtam neki , hogy nincs mitől félnie , majd faképnél hagytam és kirohantam.
-  Huh , hál Istennek . Úgy látszik , tényleg kifejlesztetted az agykontrollt , máskülönben szerintem még most is az őrsön ülnél …
Legyintettem , nem akartam inkább erre választ adni . Folytattam a mesémet.
- Szóval hol is tartottam?? Ja igen , kirohantam . Persze egy percig sem maradhattam egyedül , mivel Bojan utánam jött.Mondtam neki , hogy állítsa le a házisárkányát , mert én senki miatt nem fogom kínos helyzetbe hozni magam .Aztán kiderült , hogy már rég szakítottak , csak a csaj nem egy könnyű eset. Majd megkérdezte , hogy haragszom e történtek miatt . Tudod , olyan ééédesen nézett.
- Hahh…Valami az súgja , hogy nem haragudtál…
- Nem vagyok én egy haragtartó típus – legyintettem és kuncogtam .
- Megcsókolt? – kíváncsiskodott. Ez is egy közös tulajdonságunk volt a rengeteg közül.
- Ah…Lelőtted a poént , szívem . Ezután jött volna a lényeg .
- Miért más is volt ? – túl sejtelmes hangnemben kérdezte , egy hatalmas vigyor kíséretében.
- Hát , igazából nem …
- Deee lehetett volna… - vigyorgott tovább.
- Hazakísért , még beszélgettünk , ittunk egy pohár bort  ,  majd elindult haza de még azelőtt kicsit felborzolta az idegeimet persze , egy ilyen sejtelmes Folytatás következik …” beszólással.
- Milyen romantikus !
- Hát én nem épp ilyen folytatásra gondoltam , őszintén . Reggel , tudod miután  összefutottam a hódolóddal – kacsingattam feléje , miközben ő pirult berobogott a szobámba Bojan , azzal , hogy a tegnap nem  volt teljesen józan és felejtsük el. Még hogy felejtsük el?? Nagy kábultságomban ott hebegtem össze – vissza . Ezután elrohant , mondván , hogy siet edzésre .
- Nem értem…
- Hát ezaz , én sem ! De nem érdekel , nem fogok miatta most depresszióba esni , nem érdemli meg. Ha nem keres , nem keresem. – próbáltam lazán venni a dolgot és elrejteni , mennyire rossz is most nekem.
- Ajj, Gaby , Gaby… Tedd félre a büszkeséged és keresd meg … Lehet , hogy ő is össze van zavarodva . Úgy érzi , hogy túlságosan nyomult . Vagy kitudja , mit gondol ? Azt hiszed , nem veszem észre , mennyire bolondulsz érte ??
- Jól van na , de akkor is neki kellene kezdeményeznie…
- Meg fogod bánni , ha tétlenül vársz … hidd el !
- Na de hanyagoljunk most kicsit engem… Nehogy azt hidd , nem láttalak az este…
- Jaaaj , ne izélj már.
- Egyetlen dolgot magyarázz meg nekem , csak ennyit kérek.
- Miért érzem én úgy , hogy ez nem fog tetszeni ?
- Hogy került ide David Villa és mi történt ?
- Hát igazából semmi különös …Csak beszélgettünk.
- Szóval semmi különös. – bólintott – Egész éjszaka beszélgettetek. – bólintott – Te most ugye hülyítesz ? Miért volt olyan kis borzoska a reggel ?
- Ne nézz így rám , tényleg semmi komoly nem történt !
- Ahaaaa , akkor csak történt valamicske … - vigyorogtam.
- Okéé nyertél te vallató gép ! Megcsókolt… Olyan volt az egész , hogy uuhhhh…De ennyi !
- Nem vagy piskóta ! Szerintem teljesen behálóztad . – ugrottam a nyakába .Úgy örültem neki , teljes erőmből szorítottam.
- Gaby , megőrültél ? Hát megfolytasz , még mielőtt megházasodnánk… - mondta fuldokolva s egyben nevetve.Mindketten nevettük. Önfeledten. Hirtelen elkomolyodott. – Sajnálom , de el kell hogy keserítselek.
- Ne szomoríts… - már kezdtem komolyan félni.
- Ma el kell menned bevásárolni. A múltkor is én vállaltam – nyújtotta ki a nyelvét .
- Csak ennyi ? Úgyis rám fér , hogy megjárjam kicsit magam . Hátha találkozok valami jó pasival közben.
-Inkább azon törnéd a fejed , mikor fogsz beszélni Bojánnal.
- Mondtam már  , ő nem hív , én nem keresem…
Abban a percben pedig az lett volna az egyetlen kívánságom , hogy újra hallhassam a hangját. És Stella ezt nagyon jól tudta.

2011. június 14., kedd

:)

Sziasztok !
Egy ideig el voltam tűnve , mivel nem kaptam semmi visszajelzést , kicsit elment a kedvem az egésztől. Aztán rájöttem , hogy muszáj folytatnom , ha nem másért , akkor azért , hogy elszórakozzak valamivel :D

Úgy tervezem , hogy jövőhéttől kb. csütörtök , péntektől nekiállok kicsit csinosítgatni a blogot , mert igenis ráfér :P Aztán utána gőz erővel jöhetnek az új fejezetek , semmi vizsga és tanulás tehát tudok az írásra koncentrálni. Rengeteg ötletem van !

Szóval kérlek benneteket , írjatok , mi tetszik , mi nem . Bármi jólesik és tudok belőle tanulni. Higgyétek el ,  egy kommentnek is úgy tudok örülni , mintha legalább százat kaptam volna . :P

Nos , gyertek gyakran és ne féljetek elmondani a véleményeteket !

Pusziiii, Grace :)

2011. június 11., szombat

6.FEJEZET

Iszonyú fejfájásra ébredtem. Talán tényleg megártott az a sok színes lötty. Forgott velem az egész világ egy darabig, majd lassan kezdtek beszivárogni az elmémbe az elmúlt este emlékei. Még mindig nehezen hihető volt ez az egész számomra. A rengeteg új ember, mondhatni már-már barát…
Hogy minél hamarabb életre keljek, jobbnak véltem, ha kimegyek és iszom egy méregerős kávét.
Basszus! Majdnem szívrohamot kaptam. Akkorát ugrottam ijedtemben, hogy majd `megfejeltem a plafont, meg tudom elég gáz, de talán valami keményebb szó is elhagyta a számat. Ijedős vagyok, mindig is az voltam. De hogy ezúttal mi lepett meg engem ennyire? Csupán az, hogy egy kócos, megviselt, másnapos, még a tegnapi cuccaiban lévő Villa ücsörgött a reggelizőasztalnál. Na de nem akármilyen Villa, hanem David Villa. Eléggé furcsán nézett rám, pedig ő került váratlanul az én lakásomba.
- ŐŐ… szia! Jó reggelt! – köszönt udvariasan – Tegnap még nem sikerült bemutatkoznom, mire elszántam maga erre a naaagy lépésre, Krkic-csel felszívódtatok. –mondandóját megtoldotta egy hatalmas , színpadias kacsintással – Szóval David Villa !
- Örülök, hogy megismerhetlek! Gabriella Rossi. – ráztunk kezet kedves mosolygás kíséretében – Bocs , hogyha kicsit tapintatlan vagyok , de mégis hogy kerülsz te ide?
Még mielőtt válsz érkezett volna, a mosdóból elővánszorgott Stella barátnőm. Aha, már mindent értettem. Most lehet, mindenki azt gondolja, ostoba vagyok, hogy elsőre nem jöttem rá ittléte okára, de túl korán volt és túl fáradt voltam.
- Jó reggelt Gaby! – pirult el. – Felhívtam Davidot, beszélgettünk kicsit, miután este hazahozott, és…
- Stellácska, nekem nem kell magyarázkodnotok – szakítottam félbe huncut mosollyal – Most inkább visszadőlök kicsit, még mielőtt kihúzzák alólam a talajt. De aztán csak finoman! – kacsintottam.
- De Gabiiiii, tudod, hogy ez nem az, amire gondolsz, mi tényleg csak b…
- Shhhhh! Később megbeszéljük! – vigyorogtam.
A következő percben már a szobámban hempergőztem az ágyban és álmodoztam. Vajon lehetne valami köztem és Bojan között? Ez foglalkoztatott leginkább. Reméltem, hogy nem értettem félre a jeleket. Gondolatmenetemből az ajtó nyílása zökkentett ki. Hatalmasat dobbant a szívem , amikor megláttam ki lép be rajta.
- Szia Gaby! Vagyis jó reggelt! Bejöhetek?
- Persze, gyere csak, de ha lehet, ne nagyon nézz rám. Káros lehet a szemnek.  – ironizáltam – De hát a tegnap este után…
- Egy francot! Gyönyörű vagy, mint mindig! – bókolt. Közben eszembe jutottak az esti csókok… vadító emlékek… Leült mellém.
- Nos, ez eléggé kínos. – nem értettem mire céloz. – Tegnap kicsit meg voltam kattanva. Ugye nem haragszol, hogy úgy letámadtalak? Annyira szégyellem magam…
- Á, dehogy. Tudjuk be ezt az alkohol hatásának… - igazából egyáltalán nem így gondoltam. Fogalmam sincs miért mondtam ezt. Sajnos nem mindig gondolkodok, mielőtt beszélek…Talán azt mondtam , amit hallani akart.
- Huh, milyen megnyugtató, hogy te is így gondolod. Szerintem felejtsük is el. Nem voltunk józanok. Rendben ?
A fenéket, egyáltalán nincs rendben! Nagyon rosszul esett, amiket mondott. Azt hittem, ott helyben elsírom magam. Elszorult torokkal, csak egy vékonyka kis oké csúszott ki a számon.
- Hát akkor ezt megbeszéltük. – mondta ,de egyáltalán nem látszott megkönnyebbültnek. – Sajnos most mennem kell, mivel voltaképpen Davidért ugrottam be, megyünk is edzésre. Majd még hívlak ! – nyomott két puszit falfehér arcomra. A külvilágból csak annyit észleletem, hogy egy autó elhajt a lakás elől. A párnámba temettem arcomat és csendben sírtam.  Aztán kicsit feldühödtem, majd idegesen bokszoltam bele a takaróba . Csalódtam , úgy éreztem megint megint túl naiv voltam…

2011. június 3., péntek

5. FEJEZET

Amikor bementünk ,Bojan odaráncigált két éppen röhögő görcsöt kapó sráchoz.

-Hé, fiúk! – szólt oda.
-Huh , kicsi Bojan, hol találtál ilyen gyönyörű hölgyekre? – hízelgett a magasabbik.Kicsit be voltak csiccsentve már.
-Titok – mosolygott sejtelmesen. –Gabriella , Stella ők itt a legjobb barátaim , ne ijedjetek meg lányok,az ökörségükről híresek, Gerard Piqué és Cesc Fabregas.
Megvolt a nagy kézfogás, puszilkodás és máris nagyon összehaverkodtunk. Épp valami fura színű italba kortyoltam bele, amikor Stella olyan ideges-izgatottan szólított meg. Muszáj volt kiabáljon,mivel a zenétől szinte semmit nem lehetett hallani:
-Gabiiii , szerinted Cesc bemutatna Davidnak? – na tessék,hát ez volt a baja! A fiúkkal egész este nevettünk , vagyis inkább röhögtünk , Stella pedig sasolt. Pár pohár után már én is bátrabb voltam , mint alapból , így minden feszengés nélkül kérdeztem rá :
- Ceeesc, légysziiii. Nézd már szegény Stella milyen kedvetlen.
-Mit tehetek érte? Vigyem táncolni? Ezer örömmel!
-Ne ne,várj egy kicsit ! –közelebb hajoltam  a füléhez, hogy megsúghassam – Szóval az a helyzet , hogy be kellene mutatnod valakinek.
-Nocsak,kinek? Nem is lennék neki elég?
- Jaj , Cesc ne marháskodj. Arról van szó , hogy be kellene mutasd Davidnak.
-Mármint Villanak?
- Aha. Ez minden vágya .
-Csak ennyi?Azt hittem valami ütősebb.
-Hidd el ,ez neki nem “csak ennyi “ ! – már indult is Stellához , de még utána  ordítottam – Köszi Cesc ! – valószínűleg már nem hallotta.
Észre sem vettem és máris Bojannal táncoltam a tömeg közepén.
-  Na, hogy tetszik a buli? – súgta a fülembe.
- Szuper,imádom ezt a számot , szóval egy percet se mulasszunk el ! – DJ Tiesto – Feel you in my bones száma ment. Hát Bojan teljesen be volt indulva, minden alkalmat megragadott , hogy hozzám érjen. Sejtelmesen mosolygott , miközben egyre közelebb kerültünk egymáshoz… A kezeit a derekamra csúsztatta és újra a fülemhez közelített :
- Őrjítően szexi voltál voltál ma reggel abban a kis törülközőben! Beindultam ám rendesen ! – nevette el magát önfeledten.
- Bojan te részeg vagy? –kérdeztem pironkodva. Nem hittem a fülemnek.
- Dehogy vagyok részeg, szépségem ! Csak néhány pohárkával gurítottam le amúgyis – legyintett felszínesen. 
A kezei egyre lejjebb csúsztak . Na kezdtem kicsit beijedni. Igazából nem számítottam erre. Menekülőre fogtam a dolgot . Vége volt a számnak , ezért azzal az ürüggyel, hogy italért indulok, elslisszoltam. Tényleg rám fért egy kis pia. Nem mintha nem éreztem volna magam jól vele,csak kicsit meglepődtem. Kicsit nagyon.
Magányosan iszogattam  a bárpultnál , aztán elindultam visszafele az asztalunkhoz. Alig sikerült szemmel megtalálnom. Hopp , új emberek a láthatáron! David Villa az asztalunknál ücsörgött és Stellával társalgott.Csak lődörögtem a tömegben.
Valaki nekem jött , sőt valami zöld trutyit rám is zúdított. Valami azt súgta ,hogy ez nem lehet véletlen. Annyira ideges voltam  így kicsit piásan , hogy alig bírtam kontrollálni magam , nehogy jelenetet rendezzek. Felemeltem a fejem ,hogy  a parázsló tekintetemmel meg tudjam perzselni azt ,aki ezt művelte a kedvenc felsőmmel.Na akkor akadtam ki , amikor megláttam a pofáján azt az elégedett vigyort.
- Mit képzelsz magadról , hogy csak így nekem jössz?
-Hupsz, véletlen volt…- mondta gonoszul  vigyorogva a csaj.
-Jha , persze ..Hát n… - már épp ordítani akartam amikor félbeszakított.Ettől még jobban begurultam.
-Nekem itt ne pattogj, te kis senki! Egyelőre még nekem van okom felelősségre vonni téged !
-Hogy mi van?
-Azt hiszed , nem láttam , hogy a pasimat szédítetted az előbb?
-Hát te meg vagy húzatva esküszöm. Hogy kit szédítgettem?
-Ne tedd itt az ártatlant , láttam hogy nyomultál Bojanra !
-Pff…Te jó ég! Jobb ha megnyugtatlak, nincs szükségem a pasidra. Menj és fáraszd őt a hülyeségeiddel te észlény. – és csak úgy faképnél hagytam.
Egyre gyorsabban gyúródtam kifelé. Levegőre volt szükségem. Nagyon mérges voltam erre az egész helyzetre, Bojanra és a kis pattogó csajszira.Most minek kellett ilyen helyzetbe hoznia? Miért nem hagyott békén engem , ha tudta , hogy a hárpiája így reagál?Nem volt könnyű dolog utat törni a tömegben, felszabadító érzés volt magam mögött hagyni az üvöltő zenét, füstöt  és a  rengeteg embert. Egy szempillantásnyi idő sem telt el , valaki megragadta a karomat.  Visszarántott kicsit és magához húzott.
- Gaby , mi a baj , mi zaklatott fel ennyire?
- Ah, semmi , igazán semmi… - mondtam dühösen és eltávolodtam.
- Látom , hogy valami nincs rendben !
- Nagyon jól látod! Gratulálok , sikerült kínos helyzetbe hoznod.  Élvezed mi , hogy miattad folyik a vita?
- Vá-vá-várj.Fogalmam sincs miről beszélsz.
- Téényleg? Hát mondjuk érthető , a házisárkányod engem terrorizált nem is olyan régen , nem pedig téged…
- Uhh…Szóval találkoztál Blancaval…
- Talált-süllyedt. Jó lenne , ha rászólnál te is , mivel nekem nem hiszi el , hogy nincs köztünk semmi.Igazán nincs miért aggódnia , ha ennyire komolyra veszi a dolgokat…- jelentettem ki flegmán.
- Gaby , kérlek – közelebb jött . Nagyon közel. Attól tartok túl közel. – Én végeztem Blancaval. Már több , mint egy hónapja szakítottunk. Úgy látszik képtelen felfogni , hogy most az egyszer ő került ki vesztesként. – Veszélyesen gyorsan közelített egymáshoz az arcunk.  – Haragszol?
Most mit mondhattam volna?Hiszen valójában nem is haragudtam. Csak rosszul esett és csalódott voltam. Blanca minden reményemet ,hogy közelebb kerülhetünk egymáshoz földhöz vágta és jól megtaposta.
Bojan a hűvös  falnak tolt , a kezeimet pedig hatástalanitotta.Mélyen a szemembe nézett, majd hosszan szenvedélyesen megcsókolt . Uhh…Teljesen kizártam a külvilágot , habár azért a messzi távolból hallottam valami zenefoszlányokat. A U2 és Mary J. Blige duettje , a One Love szólt odabentről.
 Azért be kell hogy ismerjem , megvolt annak a pillanatnak a varázsa. Amikor úgy gondolta , hogy már nem ellenkezek , elengedte a kezeimet és átkarolta a derekamat. Végre én is megölelhettem. Nem tudom ,honnan feltételezte egyáltalán ,hogy ellenkeznék…Már-már ájulás közeli állapotba kerültem ,annyira hatalmába kerített a érzés, hogy csak azért nem hullottam össze , mert még szorosabban ölelt magához.Teljesen kikészített. Szerintem ő  is észrevette , mennyire belebolondultam, mivel amikor magához ölelt , olyan szélesen vigyorgott , mint akinek telitalálata volt a  lottón.A nagy jelenet után mosolyogva, kéz a kézben visszaindultunk. Bent ugyanaz a remek hangulat uralkodott.Miközben átszeltük a tömeget annyira erősen szorította a kezemet, hogy éreztem, nem akar szem elől téveszteni.
Villa még mindig az én egyetlen Stellámat szórakoztatta. Nem akartunk zavarni , inkább más asztalt választottunk.Leültünk egy-egy itallal a kezünkben.Bojan már kicsit bizonytalanul mozgott, viszont amikor újra megcsókolt, minden tökéletesnek tűnt.
- Úristen , ha így folytatjuk szívbajos leszek – jelentettem ki , mire ő hangosan felnevetett.
- Szóval jó volt? – kíváncsiskodott hamiskás mosollyal.
- Az nem kifejezés…De most ne akard,hogy fényezzelek Bojan! – válaszoltam önelégült vigyora láttán. – Nem ártana azért , hogy felvilágosítsd Blancát , hogy mik is a terveid vele…
-Pff. Még mindig nem hiszem el, hogy képes volt kitámadni téged…Ne aggódj , lerendezem… - mondta teljes komolysággal.
- Na , de csak finoman…
Az este további részében nagyon sok mindenről beszélgettünk még.Rengeteg újdonságot tudtunk meg egymásról. Közben persze fogytak a koktélok.
- Bojan , azt hiszem ideje hazamennem . Késő van és kicsit szédülök. Megyek megkeresem Stellát. – nagy nehezen felálltam , egyensúlyba kerültem , erre tessék , magára rántott.Érdekes pózt vehettünk fel…
- Gaby , maradj még kérleeek! – és rámnézett azokkal a gyönyörű szemekkel  - Vagy ,  ha már mindenképpen haza akarsz menni ,szívesen elkísérlek… - súgta a fülembe. – Hagyd Stellát szórakozni.
Nem mondhattam neki nemet.Megkerestem a táskámat , aztán elindultunk.
A taxi a lakás előtt rakott le.Bizonyára a sofőr is megkönnyebbült, szerintem már az idegeire ment   a szünet nélküli hahotázás.
- Nincs kedved felugrani egy pohár borra? – mintha még nem ittunk volna eleget… -Meg folytathatjuk , amit abbahagytunk. Mármint a  beszélgetést… - vigyorodtam el felcsillanó szeme láttán.
- Na, végre, egész úton erre a kérdésre vártam!
- Hmm…kis huncut vagy te ! – fogtam meg a kezét és elindultunk felfelé.
A felvonónak hála élve felértünk.Szerencsére mielőtt elindultunk nem hagytunk magunk után nagy rumlit.
A konyhába indultam.Kissé bizonytalan mozdulatokkal kezdtem el e töltögetni a két pohárba az italokat. Naaagyon koncentráltam. Sikerült beegyensúlyoznom a poharakkal, majd helyet foglaltam mellette a kanapén.
- Miért pont Barcelonát választottátok?
- Igazából nem is tudom. Mindig is vonzott a gondolat, hogy egyszer itt éljek. Voltam itt  régebben és beleszerettem a kultúrába, az emberek közvetlenségébe. Itt mindig olyan vidám mindenki.
- Hát, igen. Különleges hely ez . Mintha mindig sütne a nap, olyan a légkör. Imádok itt élni. – aztán kicsit más témára tért . – Stellával mióta ismeritek egymást ?
- Kiskorunk óta. Már három évesen együtt szaladgáltunk a játszótéren. Mindig is különleges kötelék volt közöttünk . A testvéri kötelékhez hasonló . Régen mindenki iszonyú irigy volt ránk , amiért ennyire jól kijöttünk . Szerintem már lassan arra a szintre jutottunk , hogy semmi sem tudna közénk állni.
- Úgy csodáltam mindig is az ilyen összetartó embereket. Mindig van bennük valami különleges. – mosolyodott el , mire én kicsit elpirultam.
Rengeteg mindenről beszélgettünk még. Nagyon későre járhatott már az idő.
- Azt hiszem, itt az idő, hogy hazamenjek. Kicsit eldumáltuk az időt.
- Hívok egy taxit. – lehet elvárta volna, hogy marasztaljam, de én nem az a fajta lány vagyok, hanem egy büszke nő, aki nem lövi le elsőre a poént.
Mielőtt elindult volna, még egyszer megcsókolt, iszonyú szenvedélyesen. A fal hidegétől felszisszentem , erre ő magához húzott szorosan.
-Folytatás következik… - s a rá jellemző mosollyal kivonult az ajtón.
Vigyorogva dőltem neki az ajtónak, majd miután végig gondoltam mindent, ami történt, és rájöttem, hogy ez a valóság, boldogan mentem zuhanyozni, majd lefeküdni. Ritka nyugodt éjszakám volt. Mondhatni furcsa, vihar előtti csend uralkodott… Mert sajnos a reggel nem várt fordulatokat tartogatott számomra...