19 . FEJEZET

Az utóbbi időben Bojan nagyon nehéz napokat élt meg , sokszor volt levert , ez pedig egy idő után rám is átterjedt.  Nem köztünk voltak gondok , velünk minden a legnagyobb rendben volt . Sokkal inkább az aggasztott , amit rajta láttam :kétségbeesettség ,csüggedés,  szépen lassan elmegy a kedve a focitól , ugyanis rendkívül kevés szerepet kapott az edzőtől . Meccshiánya volt , ennélfogva pedig , ha pályára is lépett nem teljesített úgy , hogy következő alkalommal a kezdőbe kerüljön . Ördögi körnek lett a részese és nem tudtam , hogyan cibálhatnám ki ebből . Mindennek a tetejébe , amikor éppen visszatalálni látszott önmagához , egy sérülés keserítette meg az életét , így mindent elölről kellett kezdenie . Rengetegszer volt ingerült és hisztis , hiába próbáltam tolerálni kirohanásait , néha-néha mégis összevesztünk . Persze az összekapások után azonnal kapcsolt , hogy ő tévedett , és kiengesztelt , de rettenetes volt őt így látni.

Késő őszi napra ébredt a város , pontosabban november 29. - ére.  Ebben az évben ez egy különleges dátum volt , korábban zártak az üzletek , a gyárak , sőt nekünk még be sem kellett mennünk az egyetemre . Nem hiába volt a nagy felhajtás , hiszen ma játszották a szezon őszi El Clasicó-ját , hazai pályán természetesen . Szórakoztató volt látni , hogyan ébredt fel az emberekben a katalán öntudat és a futball iránti imádat . Talán Bojan is meglátta ebben a mérkőzésben rejlő lehetőségeket , s mivel kilábalni látszott a hullámvölgyből , remélte , hogy kap néhány játékpercet egy ilyen nagy jelentőséggel bíró összecsapáson . Reggel már egészen korán edzett a csapat összes tagja , mialatt mi Stellával nyugisan  húztuk a lóbőrt .
 A telefon idegesítő csörgésére ébredtem , és átkoztam magam , amiért előző este nem halkítottam le.
- Jó reggelt , Gaby ! - halottam Cesc hangját.
- Basszus Cesc ! Tudod te hány óra van ?
- Jaj , ne idegesíts már ! Mi az , hogy még nem vagy ébren ? Hiszen különleges nap a mai !
- Nenene , ne is emlegesd ! - könyököltem fel az ágyban - Görcsbe rándul már a gyomrom , ha rá gondolok.
- Bízz bennük ! Ne izgulj , minden a legnagyobb rendben lesz .
- Örülök , hogy ilyen pozitívan látod a dolgokat . Üdv az én pesszimista világomban !
- Amúgy épp Barcelona felé tartok . - közölte lazán .
- Hogy mi van ? És ezt csak most mondod ? - örömködtem .
- Na végre , valami felvidít ! Hamarosan már a taxiban fogok ülni , majd beszaladok Gerardékhoz , ledobom a cuccaimat és máris jövök boldogítani benneteket ! Küldetést kaptam a haverjaimtól : eljuttatni titeket , pontos időben , épségeben a stadionba .
- Ceesc , annyira jó , hogy jössz ! Siess !
- Repülök szivi !
Bontottuk a vonalat , majd megpróbáltam kimászni a szobámból . Stella már a konyhában serénykedett.
- Jó reggelt , szívecske !
- Uhh... Téged meg mi lelt ?
- Áh , semmi különös , csak jön Cesc . - vigyorogtam már-már természetellenesen nagyon .
- Szerinted én éppen mit csinálok ?
- Öööö...Kotyvasztasz ?
- Kapsz te mindjárt kotyvasztást ! Tudod próbálom valami normálissal fogadni őt . David szólt , hogy készüljünk , testőrt küldenek ránk .
- Miért én vagyok az utolsó , aki tudomást szerez mindenről ?
- Hidd el , megvan ennek az oka ! - nevette el magát barátnőm .

Szükségem volt még egy kis időre , hogy teljesen magamhoz térjek ,a hirtelen ébredés után , ezért Stellával nem is nagyon dumáltunk . Csak ücsörögtem a konyhapultnál , iszogattam a kávémat és néztem ki a fejecskémből . Valósággal megszöktem magam , amikor megszólalt a csengő , túlságosan a gondolataimba voltam elmerülve . Ajtót nyitottam és néhány percre mindent elfelejtettem , amikor megpillantottam kedves barátomat .
- Hola Gabriella ! - köszönt , miközben ölelésével fojtogatott és puszikkal halmozott el .
- Holaaaaaa ! - visítottam maximum hangerőn .
- Cesc , hogy vagy ? Jól ? Nagyon fáradt vagy ? Kikészített az út , ugye ? Minden rendben volt ? - ömlött belőlem a kérdés áramlat .
- Azt a mindenit ! Micsoda kérdés tenger . Drága , mióta lettél ilyen kis buzgó mócsing ? - erre a kérdésére viccesen húztam el a számat . - Évente legalább tízszer teszem meg ezt a távot , szóval no para , hozzá vagyok szokva .
- Jól van , na csak aggódtunk érted . Talán baj ? - mosolyogtam elbűvölően .
- Ez legyen a legnagyobb problémám. Na gyere ide , te ! - ölelt meg újra , aztán pedig bevezettem a nappaliba.
Stella a fürdőből ordibált , és próbálta megetetni velük azt a szemen szedett hazugságot , hogy maximum húsz perc múlva kész lesz . Hát , mi ehhez hozzáadtunk legalább még harmincat és így egy reális időt kaptunk .

Beszélgettünk a suliról , a hétköznapokról , Bojanról , s mindez alatt észrevettem , hogy Cescnek valami igencsak nyomja a szívét és beszélne is róla , de fogalma sincs , miként kezdjen hozzá .
- Cesc - fogtam meg a kezét , hogy rám figyeljen - Mi baj van ?
- Áh , semmi ...
- Azzal , hogy próbálod homokba dugni a fejed , nem lesz senki sem előrébb .
- Semmi , csak ...
- Igen ?
- Hát ... Bajok vannak Carlaval . - nézett rám nagy barna , ám most igencsak szomorú szemeivel .Tétovázott , hogy megszólaljon még , avagy sem . Carla a gyerekkori szerelme volt , nagyon kedves lány . Kevésszer találkoztunk , de ő mindig nagyon közvetlen és barátságos volt mindenkivel . Úgy tűnt , Francesccel is jól megértik egymást .
- Hogy értsem ezt ?
- Tudod , én ezt komolyan gondoltam , nagyon . Hiába éltünk távkapcsolatban , úgy éreztem , vagyunk már olyan rég együtt , hogy eljegyezzem . Bizonytalan   voltam , de látni akartam , hogyan reagál , ezért hazaugrottam pár napra .
Lehajtotta a fejét . Olyan mértékű keserűség tükröződött szemeiben , hogy azt hittem , rögtön megszakad a szívem .
- Előálltam a kérdéssel , erre ő sírva elrohant . Gaby , annyira megalázó volt . Ott ültem bambán , és  csak az foglalkoztatott , hogy vajon miben tévedtem , esetleg , hogy valami rosszat mondtam-e . Nem értettem már semmit . Pár nap múlva megbeszéltük , hogy találkozunk egy kávézóban . Azt állította , hogy ő még nem tud megállapodni , egyáltalán nem biztos magában , sőt még abban sem , hogy szeret -e még egyáltalán . Szünetet akart , nyolc együtt töltött év után . Annyira összezavart ,  hogy inkább visszarepültem Londonba , és próbáltam  ott folytatni az életemet , ahol abba hagytam . Persze , könnyű ezt mondani . Azóta is csak arra tudok gondolni , hogy miért kellett ennek így lennie .
- Hjaj , összetett probléma . Figyelj , talán jobb , hogy így alakult , legalább nem mentél bele semmilyen meggondolatlanságba .
- Igen , és tudod , már én is rájöttem , hogy a végén talán ... csak megszokásból voltunk együtt. De akkor is fáj , nagyon.
- Cesc , most nem akarok túlságosan optimista lenni , de ha jól értettem , most csak szüneteltek .
- Végül is ... igaz .
- Egy kis idő elteltével , lehet , hogy egészen másképpen látjátok majd a dolgokat . Leültök még egy beszélgetésre , és eldöntitek , hogyan tovább . Egy dolgot ne feledj , nem szabad ilyen könnyen feladni  egy ennyire hosszú kapcsolatot!
- Hát .. meglátjuk mit hoz a jövő .
- Ez a beszéd ! - mosolyodtam el és öleltem át.

Közben Stella is kirobbant a mosdóból és most már egy sokkal jobb állapotban levő Cesccel találta szemben  magát . Kellemesen töltöttük el hármasban a délután egy részét , majd mi , csajok , készülődni kezdtünk , addig pedig Cescet  betuszkoltuk a tévé elé , hogy ne tűnjön annyira hosszasnak a várakozás.

Végül is egészen hamar elkészültünk , legalább is magunkhoz képest.  Én egy Bojan ( KATT IDE ! ) , Stella pedig egy David Villa feliratú mezt kapott magára ( KATT IDE ! ) , farmerrel kombinálva . Éppen a gardróbban kutattam még valami kiegészítő után , amikor arra lettem figyelmes , hogy a telefonom mindjárt lehuppan az asztalról a nagy rezgés közepette.
- Szia Drágám ! - hallottam Bojan erősen nyugtalan hangját a túloldalról .
- Hello ! Huh , mi ez a reszketés a hangodban  , Édes ?
- Áh , kicsit berezeltem , most játszódott le a fejemben az a forgatókönyv , miszerint megszégyenülve , vesztesként sétálunk le a gyepről... Szar előérzetem van ...
- Jaj , Bojan... - kiáltottam fel idegesen , viszont igazából azt sem tudtam mivel bátorítsam , hiszen nekem is ez volt a nagy félelmem . Muszáj volt erőt vennem magamon .-  Ne légy ilyen kishitű ! Együtt képesek vagytok nyerni ! Az a csapat egy csoda ! Csak koncentrálnotok kell , hiszen annyira ismeritek egymást szinte , mint saját magatokat . Egyenként is mind zsenik vagytok , de együtt  : úgy jelentitek az igazi veszélyt ! Bízzatok magatokban , ennyi az egész . És gondolj arra , hogy ma este nem a madridiakat fogja éltetni 98000 ember , hanem titeket . Nyernetek kell !- hmm, elég meggyőzőre sikerült a diskurzusom , nyugtáztam magamban .
- Hát ... nem is tudom . Nagyon remélem , hogy úgy lesz .Habár úgysem hiszem , hogy ma játszhatok . Kicsi és gyenge vagyok én még ehhez ... - csak úgy sugárzott a kínzó szomorúság a hangjából .
- Ne beszélj hülyeségeket , kérlek szépen ! Nézd , nem ígérhetem én , hogy ma játszani fogsz ... De miért ne lehetne így ? Nagyon tehetséges vagy és mindemellett rendkívül kitartó . Kérlek , bízz magadban !
- Reméljük a legjobbakat . Ne gyertek túl későn ! Szeretlek Gab !
- Én is szeretlek !
Ekkor hirtelen nagy csörömpölésre támadt , Bojant már nem is hallottam , csak Piqué morgolódását . Ő aztán egyáltalán nem volt lámpalázas .
- Hát Gaby , velem már nem is akarsz beszélni ?
- Neked is szia , Gerard !
- Na és miről pusmogtatok fiatalok ? Hm ? Bojan az öltöző legeldugottabb sarkában csücsült , amikor megláttam ...
- Seeeemmi különös , legalábbis számodra ! - titokzatoskodtam .
- Óh , pedig gondoltam beavatsz a szaftos részletekbe .
- Ne is álmodj róla ! -  kuncogtam -. Kb . egy óra múlva érünk a stadionba , jön Cesc is . Csáó , Geri !
Már éppen meg akartam szakítania hívást , de Geri hangja teljesen meglágyult amikor barátját említettem . Mint egy kis gyerek , akinek azt ígéred , hogyha jó fiú lesz , visszakapja a játékát
- Le ne tedd !.Hol van Cescy ? Add egy kicsit a telefonhoz ! Most ! - erőszakoskodott .
- Ha már ilyen szépen kérted , még azért sem adom ! - nevettem - Menj szépen edzeni és vezesd le a fölös energiáidat ! Puszi .
- Gaby , neeee....
Késő volt, már letettem .

Egy óra alatt még elvégeztük magunkon az utolsó simításokat . Cesc is magára öltött egy gránátvörös - kék sálat . Földöntúli késztetést éreztem rá , hogy belekössek .
- Hmm ... jól állna rajtad a blaugrana mez is ... - utaltam kicsit gúnyosan arra , hogy a nyáron nem igazolt vissza Barcelonába .
- Jaj , kérlek , ne most terrorizálj ezzel . Asszem ezt a témát párszor már megvitattuk .
- Szóval a bűntudat - bólogattam és vigyorogtam gonoszul .
Nem volt hajlandó válaszolni a provokációmra , ha erről volt szó , a beszélgetésünk mindig vitába torkollott. Nem igazán értettem őt .

Cesc vezetett , miközben mi egész úton a Barca himnuszát visongattuk . Bármilyen meglepő , de még mindig ugyan olyan izgalommal mentünk , mint legelső alkalommal . Na jó , be kell azért ismerni , hogy egy El Clasicó egészen más értékrenddel bír. Francesc csak mosolygott rajtunk , ő már hozzá volt szokva az efféle felhajtásokhoz . De Istenem , ez volt az első klasszikusunk élő egyenesben , meg kellett adni a módját !
A stadion bejárata előtt már valóságosan remegtem az izgalomtól . Stellával kézen fogva álldogáltunk a porta előtt , Cesc türelme pedig fogytán volt már.
- Lányok , gyerünk már , elhiszem , hogy izgatottak vagytok , de jó lenne megtalálni a helyeinket még a kezdés előtt ! - siettetett , de mi rá sem hederítettünk , hiszen minden pillanatát ki akartuk élvezni az estének .

Nagy levegőt vettünk és besétáltunk . Emberfeletti volt az egész . Az a rengeteg ember ...mindenki egy csapatért szorított . Na jó , a kevéske madridi szurkoló kivételével . Olyan ' Pörköljünk oda ma este a fővárosiaknak ' hangulat volt . Cesc úgy döntött le megy szerencsét kívánni barátainak , mi a helyünkön maradtunk és ámuldoztunk .Nem tett volna jót nekik , ha ilyen felfokozott idegállapotban látnak minket .Amíg várakoztunk , egyszer talán a nagy kivetítőn is megjelentünk . Amikor megláttuk magunkat , őrült integetésbe kezdtünk , s lehet kicsit idétlenek voltunk , de nagyon jól éreztük magunkat.

Cesc visszatért , Stellával még motyogtak valamiről . Őszintén , fogalmam sem volt , mi lehetett a téma , túlságosan koncentráltam . Akkor tértem magamhoz , amikor kilencet ütött az óra , és percre pontosan felcsendült a klub himnusza , mi rajongók pedig a játékosok tiszteletére a magasba emeltük a színes lapokat , amelyekből végül a '' T ' ESTIMO BARCA '' felirat rajzolódott ki . Beleborzongtam , amikor egy egész stadionnyi ember zengte az El Cant Del Barca-t . Bojant sajnos még nem láttam  a kivonuló játékosok között, de sejtettem  , hogy a kispaddal létesít éppen bensőséges viszonyt , ismét... Gerard virgonckodott , bemelegített , David pedig erősen koncentrált , aztán megkezdődött a várva várt mérkőzés. Igazából akkor szállt el minden félelem belőlem , amikor Messi kb . a harmadik percben olyan pimaszul próbált gólt lőni a világ egyik legjobb kapusának , hogy az hihetetlen . Aztán a varázslatos kilencedik percben Xavi büntetett . Olyan csodálatos gól volt , hogy örömünkben hárman összekapaszkodva , ordítva körtáncot jártunk .Aztán beindult a tiki-taka . A madridiak csak bámultak , mint borjú az új kapura , s közben pedig faultoltak szép számmal . Sportszerűtlen egy csürhe ... A tizenhetedik percben Pedrito varázsolt . Mindenki tátott szájjal figyelte , mit is művelnek ezek a srácok a pályán . Az első félidőt kér gólos előnnyel sikerült befejezni .  Mi természetesen a nézőtéren egy percig sem nyugodtunk le , kórusban kritizáltuk a bírót , a partjelzőt , Ramost , Pepét és a többi hentest .  Cesccel erőtejesen versenyeztünk , hogy ki tud nagyobbat mondani , amikor Stella is megszólalt .
- Mindenki jobban jár , ha én csendben maradok ... - javasolta barátnőm , akit meccs közben már többször le kellett állítanunk , mivel határozottan be akart rohanni  a pályára , hogy  Cé Ronaldonak bemosson egyet , amikor az Pep Guardiolat merte inzultálni .
Lassan a sztárok visszasétáltak a gyepre . Kicsit azért aggódtunk , hiszen még az is benne volt a pakliban , hogy sikerül fordítaniuk ... De hála a mi Davidunknak , szertefoszlott a bohócoknak minden álma a győzelemről . Először az 54 - ik , majd az 57 - ik percben  semmisítette meg a királyiak védelmét . Mindkét gólja után a határozottan a nézőtérre mutatott , ahol bennünket sejtett . Pontosan nem tudhatta , merre vagyunk a sok ezer ember között , de Stellában ez a gesztus olyan érzelmeket váltott ki , hogy azt hittem megremeg a végén alattunk a föld . Puszikat küldött a pálya felé és szíveket rajzolt a levegőbe , mint valami őrült szerelmes filmben . 4 - 0 -ás állásnál szabadult el a Nou Camp közönsége , mi pedig élvezhettük a katalán fiesztát.Olyan ' ereszd el a hajamat ' hangulat  uralkodott , ahogy Lucia néni , a valaha volt kémia-fizika tanárom mondotta volna .
Cesc felé tekintettem a bakkecskeként ugráló Stellán át . Örült , viszont egy csöppnyi  szomorúságot  véltem felfedezni a szemeiben . Francesc is jól tudta , hogy mindennek a részese lehetne most , ha nyáron kicsit tökösebb gyerek lett volna . Iszonyatosan bánthatta a dolog , megnyugtatásképpen megfogtam a kezét s rámosolyogtam . Ez hatott , kicsit felszabadultabb lett .
Miközben Cescre figyeltem , hirtelen Stella csapott nyakon . Rettentően felmérgesített , már majdnem viszonoztam  kedvességét , amikor megpillantottam Bojant , amint a gyepre lép . Hát ezért volt Stella olyan vehemens ! Most már inkább hálás voltam neki , hogy figyelmeztetett .
És aztán jött a végső durranás . Az én Bojanom passzából Jeffren talált be a kapuba .  Már majdnem kiestem a lelátóról , eszeveszetten ordibáltam Bojan nevét , miközben tapsoltam és ugráltam . A nap poénja volt , amikor a büszke Gerard , akit Cé Roni ezúttal sem tudott kicselezni , vigyorogva integetett felénk , jelezve , hogy , ja , már ötöt löktünk a kisgyerekeknek . Felfogni nem tudom , hogyan , de ő ránk talált a tömegben , pontosabban a a legjobb barátját szúrta ki először . Hát , igen , megvolt a csoda . 5-0 , azaz katalánul una manita .
Persze a végén még volt egy sor ámokfutás . Ramos megpróbálta még összezúzni szegény Messi megmaradt csontjait , majd csaknem feldöfte Puyolt , adott egy taslit Xavinak , aztán még Bojant is megráncigálta .  Ennek a tiszteletére káromkodtam is egy sort , minden általam ismert nyelven . Nem értettem a viselkedését , hiszen ezekkel az emberekkel nyer világbajnokságot a nyáron . Hogy bánhatott így a csapattársaival ? Pedig egészen eddig elég szimpatikus gyereknek tűnt ... de csak ki bút a szög a zsákból ... Kapott is egy szép pirosat .

A végén mindenki büszkélkedhetett vele , hogy ma este a világ talán valaha volt legjobb csapatának szurkolt . Mindenki valósággal őrjöngött . A fiúk ötöst intve vonultak le a pályáról . Bojan kint maradt még egy kicsit sztárkodni  . Mi is lassacskán leértünk . Amint megláttam az érkező Gerardot , rohanni kezdtem , s talán életemben először és utoljára Cescet legyőztem szaladásban . Habár szerintem hagyta magát ...
- Büszke vagyok ráád ! - csimpaszkodtam a nyakába .
- Jaj , még a végén elpirulok ...
Kapott egy nagy puszit , szabadon engedtem , majd egy ismerős , kisfiús hang csapta meg a fülemet :
- Na , nekem már nem is jár ?
- Fantasztikus vagy Édesem ! - öleltem át - Tíz perc kellett , hogy kiossz egy gólpasszt ? Nem semmi ...
Ő csak mosolygott dicsérő szavaimra , majd megcsókolt . Szépen lassan megtelt az egész öltöző , s kicsit ciki volt , hogy mindenki minket figyel . Miért nem éppen Stelláékat ? Na jó , ők talán kicsit jobb búvóhelyet találtak , mint mi ...

Hazafele ugyancsak Francesc ült a volán mögött . Sejtelmem sincs hogyan fértünk meg annyian abban az autóban . A négy bohóc , Cesc , Bojan , Piqué és David ökörködtek , mi ketten pedig stereoban hahotáztunk.
- Lányok este jöttök ünnepelni ?
- Ger , köszi a meghívást  , de szerintem ma szükségetek van egy kis fiú-bulira , a csapattal . Meg mellesleg holnap egyesek - Stella ezt jóóól kihangsúlyozta és körültekintett szúrósan - még suliba is kell menjenek ...
- Na Stellácska , ne irigykedjetek , nem áll jól !
- Ha-ha !
- Cesc , dobj ki minket a lakás előtt !
- Még egyszer gratula , jó szórakozást és legyetek jó fiúk ! - kacsintottam .
Elköszöntünk egymástól , és elhajtottak .

Mikor megbizonyosodtunk , hogy senki nem figyel , megfogtuk egymás kezét és ordítottunk , amilyen hangosan csak bírtunk . Persze senki sem aludt még , hiszen minden ember kiélvezte a különleges eseményt . A liftben maximum hangerőn adtuk a elő a ' Simply the Best ' szímű számot , egy kis tánccal megfűszerezve . Csak akkor vettük észre , mennyire kimerültek vagyunk , amikor beléptünk a házba és kicsit lenyugodtunk . Gyors fürdés után azonnal az ágyba dőltünk , és megpróbáltunk aludni . Csodálatos este volt az , a totális futball ünnepe .

18. FEJEZET

A vasárnap reggel egészen átlagosnak tűnt .  Napsütésre és számtalan puszira ébredtem , bevallom , igazából először rá sem jöttem , hogy ma van a futam napja . Sejtettem viszont , hogy történnie  kell valaminek , mivel fura gyomorideget éreztem már az előtt , hogy kinyitottam volna a szemem.

Szerintem egészen estig heverésztünk volna , ha olyan tíz óra körül nem kapcsolok , hogy a mai nap milyen különleges . Azonnal kipattantak a szemeim és szárnyra kaptak a gondolataim .Boldog voltam , hogy végre láthatom Sebet , hiszen olyan rég nem találkoztunk már személyesen ! Csak telefonon beszélgettünk . Kicsit szégyelltem , de mióta összejöttünk Bojannal még a telefonálást is elhanyagoltam . Nem volt könnyű ám a rózsaszín szemüveg mögül szemlélni a világot ! Ez természetesen nem mentség a viselkedésemre , s csak remélni tudtam , hogy Sebastian nem neheztel rám túlságosan .  Szerencsére nem úgy ismertem , mint aki haragudni tudna rám , bármiért is .

Lebonyolítottunk egy gyors reggelit a szálloda éttermében , közben pedig bőszen esélyeket latolgattunk . David Alonsora esküdött , lemerem fogadni csakis azért , hogy engem bosszantson . Láttam a hamisságot a szemében , kapva – kapott az alkalmon , hogy engem kedvére szekálhat , ugyanis nagyon érzékenyen érintett minden kritika Sebbel kapcsolatban . Egy szúrós megjegyzés után mintha , megremegett volna az asztal , ezt pedig Stella szúrós tekintete követte . Minden bizonnyal az asztal alatt próbálta lecsillapítani szerelmét , látva felfokozott idegállapotomat . Nem vettem jó néven semmilyen csípős megjegyzést , így az egésznek az lett a vége, hogy sértődötten vonultam fel egyedül , pontosabban nyomomban Bojannal , Davis harsogó nevetésével és Stella dühös , párja felé intézett szavaival. Szerencsére amilyen gyorsan megharagudtam , annyira gyorsan békét is kötöttem , hiszen normális körülmények között imádtam az ilyen kis heccelődéseket , Daviddal gyakran belementünk szó párbajokba és harcoltunk egymás ellen a kifulladásig , amelyet a hatalmas nevetések okoztak egy –egy fura beszólás után .

Egy óra tájékán , rövid készülődés után elindultunk a pálya felé . ( KATT IDE ! ) ; ( KATT IDE ! )David vezetett , mi pedig Stellával a hátsó ülésen izgultuk hülyére magunkat . Ő is szívén viselte a sorsát , hiszen amíg Németországban tengettem napjaimat ,Seb  gyakran szólt bele a videó beszélgetéseinkbe , olyannyira gyakran, hogy egészen meg is kedvelték egymást , habár személyesen csak egyszer – kétszer találkoztak . Barátném azért is volt nagyon izgatott , hiszen itt volt a lehetőség , hogy David befolyásosságának köszönhetően megismerje nagy kedvencét , Michael Schumachert .  Kicsi korunk óra rajongott érte  , remélte,  hogy most talán egy autogrammra is futja tőle.

Elfoglaltunk helyeinket , majd a szokásos időpontban felzúgtak a motorok , kigyulladt a zöld lámpa , a reggelim pedig bukfencezett egyet a gyomromban . Az elkövetkezendő két óra merő izgalommal és stresszel volt telített .A rajtnál Alonso a harmadik rajtkockát foglalta el és így tulajdonképpen potenciális világbajnokként ugrott neki az egésznek . Hál’ Istennek Sebi higgadtan és kifogástalanul rajtolt és valahogy minden körülmény az ő kezére játszott . Atán jött egy kis horror : Vitantonio Liuzzi majdnem lekaszabolta Schumi fejét , habár meg kell vallani , az incidens során ő sem volt teljesen ártatlan  , sőt ! Ez idő tájt Stella éppen szívrohamot készült kapni , de szerencsére megnyugodott , amikor kedvence épen szállt ki versenyautójából . Szerintem itt el is dőlt Sebastian világbajnoki címe: a legenda balesete miatt jött a safety car. Alonso beragadt , majd egy zűrzavaros időszakot követően Sebi jókora előnyt dolgozott ki .

Amíg le nem intették a futamot , annyira görcsben voltam , hogy nem tűrtem el azt  , hogy bárki is hozzám szóljon . Ökölbe szorítottam a kezem amennyire erősen csak tudtam és koncentráltam , nem mintha ezzel bármennyire is segíthettem volna kedvencemet ,  de talán úgy éreztem , hogy lélekben így vele lehetek . Aztán amikor tudatosult bennem , hogy vége , megnyerte , akkora öröm-sikítás tört ki belőlem , hogy fél Abu-Dhabi visszhangzott tőle .Sírva borultam Bojan nyakába , amikor megláttam , hogy Sebbel is közölték a hírt , ugyanis jellegzetes  kézmozdulata mindent elárult . El tudtam képzelni , most mennyire vigyorgott a sisakja  mögött . Alig vártam , hogy végre láthassam is ezt a mindent elsöprő mosolyt .  Csodálom , hogy Bojan nem sokallt be , talán kicsit túlságosan is magával ragadott ez az egész .

Ott álltunk a kordonok mögött , reméltem , hogy még  a díjátadás előtt találkozhatunk . Sajnos nem jött ez össze ,  csupán annyit láttam , hogy kiszáll a pilótaülésből és egy örömujjongás közepette a csapat tagjai közé veti magát egy nagy ölelés erejéig . Tulajdonképpen nem is lett volna ideje velem beszélgetni , hiszen sietnie kellet , nehogy már elkéssen a saját világbajnokká – avatásáról .

Bojannal ölelkezve néztük végig a ceremóniát , ami számomra annyira megható volt , hogy el is pityeredtem .  Nem is csoda , hiszen tökéletesen emlékeztem kedvenc száguldó cirkuszos barátom rögös  , mindent elsöprő sikerhez vezető hosszú útjára. Teljességgel megérdemelte . A himnusz alatt mintha az ő szemébe is könnyek szöktek volna  , valószínűleg kezdett tudatosulni benne  , mit is vitt véghez az elmúlt időszakban . A pezsgőzés alatt , Bojannak köszönhetően sikeresen előre verekedtük  magunkat oda , ahonnan a győztes várható volt . Nem fértem már a bőrömben , alig vártam , hogy láthassam . Most szerelmem is kicsit a háttérbe szorult . Csak remélni tudtam , hogy megérti , milyen fontos ez nekem .

Én már a lépcsőfordulóban megláttam a szöszit , aki felém sem nézett , hiszen bőszen magyarázott valamit egy mellette haladó srácnak . Amikor kilépett az ajtón és felpillantott végre ,valósággal kikerekedtek a szemei .  Erre a látványra szélesen elvigyorodtam és azonnal a nyakába vetettem magam .

-  Gratulálok Kölyök ! Megcsináltad ! – súgtam oda neki , miközben szorongattam .

Hirtelen az arcomat kezdte fürkészni , szerintem még mindig nem tudta elhinni , hogy valóban ott vagyok a karjaiban .

-  Gaby , te itt? Mégis hogy ? – értetlenkedett .

- Jaaj , Sebi ,mégis hol lennék e történelmi pillanatban?  Olyan büszke vagyok rád !

Mikor kezdte végre felfogni , hogy nem a képzelete játszadozik vele , újra megszólalt .

- Annyira jó téged újra látni . Nagyon jól nézel ki ! Hiányoztál ! – ölelt át újra . – De miért nem hívtál mostanában ?- aggodalmaskodott .

- Igazából megvan rá az okom . – ekkor jutott eszembe , hogy szegény Bojan ott ácsorog mellettünk  , itt volt az ideje , hogy megismerkedjenek .  Lassacskán odaléptem  hozzá ,  kézen fogtam és nyomtam egy puszit az arcára , mire egyből megenyhültek a vonásai . Közben Sebastiannal átváltottunk angolra , hogy a párom is értse , miről beszélünk .  – Tulajdonképpen neki köszönhetem , hogy most itt vagyok . Bojan  , ő Seb , Sebastian , ő az én Bojanom . – mosolyogtam édesen . A fiúk lekezeltek , habár nem nevezném barátságosnak az egész jelenetet…

- Boldognak tűnsz Gaby , nagyon … - nyelt nagyot - … örülök . 

- Valóban az vagyok - karoltam át Bojan derekát mosolyogva . 

Rövid , de kissé kínos csend következett , aztán Sebnek eszébe jutott , hogy késében van az interjúkról . Már lassacskán elköszöntünk egymástól , de ő még utánam szólt .

- Gabriella , szeretném ha este ott lennél a bulin ! Mármint ott lennétek - nézett össze szúrósan a két srác . - Fontos lenne számomra . 

Kérdőn néztem Bojan felé , azonban ezt tényleg nem hagyhattuk ki , bármilyen gondolatok cikáztak is a fejében . Beleegyezően bólintottam , és gondolatban már valami jó kis szerelésen törtem a fejem , amikor Seb távozása után Bojan hirtelen rántott magához és csókolt meg . 

- Ugye nem baj , hogy igent mondtam a partira ? - kérdeztem boci szemek kíséretében .

- Csak azért egyeztem bele , hogy  TE  boldog legyél . Nem másért !

- Jaj , Bojan , nem tudom felfogni , miért gyilkolod le már pillantással Sebastiant ... 

- Hidd el Gaby , megvan rá az okom ... Te nem látod , hogyan néz rád ... 

- Hogyan ? Mint legjobb barátra . 

- Cesc , Gerard , David , úgy néz rád , mint legjobb barátra . Sebastian ? Semmiképpen . Szinte felfal a szemével !

- Bármit is mondasz , mi már tisztáztunk mindent . Ami köztünk volt elmúlt és kész . De ettől eltekintve barátok maradtunk , túl tudtuk tenni magunkat rajta . Szerintem ez ritkaság és én értékelem .

Bojan csak forgatta a szemeit , hiszen ő Sebastianban látta legnagyobb vetélytársát .Szerencsére megszólalt a telefonom , így ezt az okos beszélgetés félbeszakítottuk .

- Gaby , könyörgöm , merre vagytok ? Amióta Stella beszélt 10 percet Schumacherrel  transzba van esve , nem bírok vele ! Valami hatásos praktika ?- hallottam David enyhén kétségbeesett hangját .

- Gyertek a ... oh , nem is , már látlak . Fogd meg jól a kezét , ne hagy elszabadulni , egy perc és ott vagyunk.

Amikor Stella megpillantott azonnal a nyakamba vetette magát , majd dedikált cuccaival kezdett dicsekedni . Mindezek után Seb felől is érdeklődött .

- Na , sikerült beszélned vele ?

- Aha , és hivatalosak vagyunk az esti Red Bull buliba .

- Hú , biztosan jól fogtok szórakozni... - mondta kicsit elkeseredetten .

- Stella , hahóóóóó , ébresztő ! Mind megyünk , szerinted Sebi megfeledkezett volna rólad ?

Egyből felderült az arca , és őrült táncba kezdtünk a kijárat felé áramló sűrű tömeg gyűrűjében .

Kb. két óra múlva nagy nehezen hazakeveredtünk , és elérkezettnek láttuk az időt a készülődéshez . Eltelt egy fél óra , ameddig kiválasztottuk a megfelelő ruhát és kiegészítőket .  Utána következett a szokásos procedúra: hajmosás , igazítás , smink , öltözés . Igénybe vett ám ez néhány röpke órácskát ! De megérte .  ( KATT IDE ! ) ; ( KATT IDE ! )

Taxival mentünk , hogy mindenki ihasson egy pohárkával .Amikor odaértünk a parti már javában folyt  . Kizárólag a Sebtől kapott kártyácskákkal engedtek be . Nagyon jó volt odabent a hangulat , rengeteget táncoltunk , mindenki jól érezte magát .

Jobbnak láttam , hogyha még azelőtt megkeresem Sebet , hogy legurítanék egy mojitót . 

- Bojan - pöccintettem meg a vállát - ugye nem baj , ha most kicsit magadra hagylak ?

- Jaj , menj csak , meg leszünk mi kettecskén ! - mutatott bódultan az itala felé .

- Figyelj , kérlek !- fordítottam magam felé a fejét . - Ne vidd túlzásba , jó ?

- Rendben , rendben , ne aggódj , jó fiú lesz Bojanka !- esküdözött .

- Keresd meg Stelláékat , hátha találtok valami ismerőst ! De be ne csajozz !- kacsintottam .

- Én is figyelek ám a kis barátodra . -vágott vissza . Próbáltam ezt a beszólást figyelmen kívül hagyni .

Sehol sem találtam a bajnokot , így valami erkély szerűségre mentem ki , egy kis friss levegőért. Miközben iszogattam valaki a vállamra tette a tenyerét , ami először megijesztett , azután viszont az illatfelhőből ítélve azonnal rájöttem , ki is lehet az erős kéz tulajdonosa .

- Hmm , hát itt bujkálsz - pöccintette meg az orromat Sebi .

- Hahh , még hogy én bujkálok ! Fél órája kereslek  , hé !

- Micsoda egybeesés , egymást keressük - hangsúlyozta ki az egymás szót . Kicsit gondba ejtett a viselkedése , aztán rájöttem , hogy megártott  neki a pezsgő . Valószínűleg ez ruházta fel a bátorsággal , hogy átölelje a vállamat .  Bőszen imádkoztam , hogy a telepátia , ha csak most az egyszer is ,de működjön  , és Stella foglalja le Bojant valamivel .

- Hjaj ... mindig is erről álmodoztam . Világbajnok akartam lenni , és lám ! Most itt állunk . 

Egymásra mosolyogtunk , közben nekem eszembe jutott , milyen jó is volt , amikor többet találkoztunk .

- Seb , annyira hiányzol a mindennapokból ...

- Nem hinném ... Krkiccsel tökéletesen kiegészítitek egymást . Vagy tévedek ? - tapogatózott .

- Dehogy tévedsz ! Egyszerűen imádom őt ! Tudod , az a fránya rózsaszín köd ! - mindketten nevettünk .

Eszembe jutott valami , muszáj volt rákérdeznem .

- Hanna merre van ? Egész este nem láttam .

- Otthon van , hál' Istennek jó messze tőlem !

- Ez nem hangzik valami jól ...

- Már több , mint egy fél éve szétmentünk . Nem bírtam tovább elviselni a hisztijeit .

- Sajnálom - bukott ki belőlem teljesen őszintén .

- Nem kell . Nem voltam boldog mellette . Örülök , hogy vége .Csak tudod , utálok egyedül lenni . 

- Biztos akad valami helyes lány az utadba !

Hangosan felnevetett .

- Akadni akad , kár hogy ők a csak a világbajnokra kíváncsiak , nem pedig Sebre . Nekem pedig semmi szükségem egy újabb nyűgre . 

Szomorúságot véltem kiolvasni a szemeiből , viszont akkor még nem tudtam rájönni , mi is ennek az oka . Hamarosan ott hagytam , hiszen nem akartam Bojant túl sokáig Stelláékkal pesztráltatni . Amikor meglátott , szinte ujjongott .

- Azt hittem , már soha nem jössz vissza !

- Én meg , azt , hogy már valami szőke barbival partizol ...

- És milyen rosszul hitted ... - csókolt meg gyengéden .

Az est további részében csak táncoltunk , táncoltunk , táncoltunk , egészen a kifulladásig . Sajnos a tény , hogy délelőtt repülünk vissza Barcelonába kicsit lelombozott mindnyájunkat , de hát minden jónak egyszer vége szakad . Sebastiantól elbúcsúzni különösen nehéz volt .Szoros öleléséből azt hittem sosem szabadulok .

- Gyakrabban hívsz majd , ugye? És ígérd meg , hogy ha majd Svájcban jártok , beugrotok hozzám is.

- Rendben Kölyök , úgy lesz ! - habár ha abba a látogatásba belegondoltam , felállt a szőr a hátamon  . Egy asztalnál én , Bojan és ő . Istenem borogass , mi sülne ki abból ...- Vigyázz magadra , remélem minél hamarabb újra látlak !

- Te is Gaby ! - puszilt meg . Mintha Bojan valamilyen furcsa hangot adott volna ki  e jelenet láttára . - Jó utat!- fogtak kezet . Hát nem lett baráti a viszony továbbra sem ...

Bármennyire is jól éreztem magam ezen a kis vakáción , nem keseregtem túlságosan , hiszen Barcelona számomra egyszerűen tökéletes volt , csak Seb hiánya viselt meg kicsit . Ha kicsit jobban figyelek rá , talán már akkor észrevettem volna , hogy valami nyomja  a szívét... De túlságosan boldog voltam ahhoz , hogy más problémáival bajlódjam ...

Közlemény

A chatet le kellett szednem , mivel meghibásodott . Igyekszem majd újra üzembe hozni , addig is lehet megjegyzésekkel bombázni :P remélem ma tudok felrakni frisst !  xx

17. FEJEZET

A szombati napot mindenképpen a tengerparton akartuk eltölteni .  Bojan anélkül , hogy észre vettem volna zuhanyozott , majd összepakolt pár nélkülözhetetlen cuccot , amíg én még szundítottam kicsit . Elképzelni nem tudtam , honnan merített még energiát a tegnapi este és éjszaka után . Én legalábbis teljesen ki voltam készülve . Amikor felébresztett nagyon  fáradtnak és zsémbesnek éreztem magam , az volt az első gondolatom , hogy amint kiérünk a partra ledőlök az árnyékba aludni . Nem tudom miért , de ha reggelente arra gondoltam , hogy a nap folyamán még lehetőségem lesz egy kiadós alvásra , teljesen megnyugodtam . 

Amint egyre éberebb lettem , azonnal kiment az alvás a fejemből , és úszni támadt kedvem , ezért fürdőruhába bújtam ( KATT IDE ! ) és máris Stelláék ajtója előtt toporzékoltam . Valahogy nagy nehezen el is készültek , barátnőm is szexi strandszerelésében feszített már ( KATT IDE ! ) , amikor útnak indultunk .

Miután megmártóztam a habokban, kivonszoltam magam a partra és visszatértem reggeli tervemhez : pihenés az árnyékban . Jó volt nézni , ahogy Stella  és Bojan egymást heccelve szaladgál a parton . Észre sem vettem , hogy David mellettem ül , míg meg nem szólalt .

- Hallom , jóban vagy ezzel a  pilóta , Seb gyerekkel .

- Háát , úgy is mondhatjuk .

- És akkor miért nem hívtad már fel ? Hiszen az alapján , amit Stella mesélt , eléggé meghatározó szerepet játszik , pontosabban játszott az életedben . – erre hirtelen felé fordultam . – Még mielőtt kinyírnád őt , nem mondott semmi konkrétat . Magamtól is le tudtam szűrni a lényeget.

- Oh… szóval …- azt hiszem kicsit ki is pirultam – Tudod , úgy érzem , nem hívhatom még fel . Kizökkenteném a koncentrációból . Sosem szerette ha olyasvalaki van kint a futamon akit nagyon szeret . Azzal magyarázta , hogy így nem a versenyre koncentrál , hanem arra , hogy az illető mit csinál és hogy kényelemben érzi - e magát. Azt hiszem , elég lesz , ha csak a végén toppanok be . Legalább ha szarul sül el , nem magam fogom hibáztatni , hogy megzavartam .

- Értem . – mosolygott feltűnően .

- Min szórakozol annyira nagyon ?

- Édes vagy , hogy így törődsz vele , meg hogy ennyire ismered .

Kis szünet következett , igazából egy leheletnyit zavarban voltam , nem tudtam mit válaszolhatnék erre . David azonban megtörte a csendet , bár ne tette volna …Hogy előrukkolt-e a tíz pontos kérdéssel ? Persze  , hogy igen !

- Szeretted őt ,mi ?

Azt hittem frászt kapok , hogy újra bele kell mennem ebbe a számomra igen kényes témába. Legszívesebben  a homokba dugtam volna a fejem , méghozzá jó mélyre.

’ Úristen ! Minek zaklat mindenki ezzel állandóan ? Nem hiszem el !  Nem volt könnyű túltennem magam azon, hogy semmi esélyem nála , most meg mindenkinek beszélnem kell róla . Annyira nehezemre esik , fáj felidézni . Legszívesebben kitörölném  emlékezetemből a két utolsó németországi hetemet . Most meg Bojan is , Stella is , David is ezzel nyaggat. Szerencsére Gerard jó messze van tőlünk ! ’ fortyogtam magamban , miközben igyekeztem egy diplomatikusabb  , kitérőbb választ megfogalmazni. Nem szerettem volna megbántani Davidot , hiszen semmi értelme nem lett volna . Ő csak egészségesen kíváncsi volt. Valószínűleg csak én túloztam el a dolgot , újra

- Hát , azt hiszem igen …  Ő volt az első srác , aki iránt igazán érdeklődtem .

- De legalább megbeszéltétek  ?

- Igen , most már csak szigorúan barátként tudok ránézni . De nem , semmiképpen sem tudnám elképzelni nélküle az életemet . Tudod ,fontos számomra .

Hálás voltam Davidnak , hogy nem forszírozta tovább a témát , és hagyta , hogy szenvedélyemre, az alvásra áldozzak inkább egy órácskát.

Ébredésem után úszásra vágytam . Kibontakoztam  a szintén szundító szerelmem öleléséből , majd a víz felé vettem az irányt . Nem sokáig voltam magányos , hamarosan követett .  Egy pillanatra megálltunk , átölelt hátulról .

- Szeretlek – suttogta a fülembe és lehelt egy puszit fülcimpámra .

- Én is . Nagyon ! – fordultam vele szembe és gyengéden megcsókoltam .  Néhány perc múlva lettünk figyelmesek Stellára és Davidra , akik minden lehetséges eszközt bevetettek , hogy felfigyeljünk rájuk.

- Huhuuu , fiatalok ! – ordította Stella – Menjetek szobára !

Hangosan nevettünk , mintha  ők jobbak lettek volna . Hadd ne meséljek arról ,hogy miknek voltam tanúi , amíg Bojannal még nem voltunk együtt…

Strandolás után hazamentünk , lezuhanyoztunk  és a fiúk bejelentették , hogy vacsorázni visznek bennünket valami előkelő étterembe , szóval  csípjük ki magunkat . Tudtuk , hogy ma nem rúghatunk ki a hámból , hiszen másnap egy fergeteges idényzáróra készültünk  , és nem lett volna előnyös , ha elalusszuk a rajtot és elhanyatlunk a kordonok mögött .

Az egy órás készülődés meghozta eredményét , én is ( KATT IDE ! ) és Stella is ( KATT IDE ! ) legjobb formánkban ruccantunk ki a nagy nap előtt . A srácok sem festettek rosszul . Minden adott volt egy tökéletes estéhez .

Szép nyugodtam megvacsoráztunk ,  beszélgetünk , nevetgéltünk , majd meglehetősen korán nyugovóra tértünk , hiszen mind nagyon kimerültek voltunk , egymástól és a sok lubickolástól.

Elalvás előtt még felvázoltam magamban a holnapi napban rejlő lehetőségeket .A mai nap folyamán barátom megszerezte a pole-t ,s így  tett egy lépést a cél felé . Az időmérőre nem mentünk ki , semmiképp sem akartam ,hogy felismerjenek , Bojannal és Daviddal a közelemben viszont ez nem volt valami könnyű művelet. Nem tudhatta meg , hogy itt vagyok , legalábbis így láttam én a legjobbnak.  

Hosszasan érveltem magamban az mellett , hogy miért Sebastian érdemli meg a végső dicsőséget : adott egy jó kocsi , és egy egyre higgadtabb, remek pilóta. Amit az elmúlt hétvégéken bemutatott , nem volt semmi ! Ha a technika nem szólt közbe , minden rendben rendben  ment  . Most is legfeljebb azért imádkozhattam , hogy ne fuccsoljon be semmi fontos alkatrész , valamint , hogy Seb is jobb lábbal keljen fel és a lehető legnyugodtabb énjét hozza . Hiszen volt ám neki egy kicsit őrült énje is , ha valami nem úgy sikerült ahogyan ő akarta .

Egy fél óra agyalás után sikerült megnyugtatnom magam , hogy minden a legnagyobb rendben fog zajlani , így teljesen nyugodtan talált rám az édes álom .

16. FEJEZET

Ezt a részt Alice Mary Brandon Cullen- nek ajánlom , aki bátorkodott néhány megjegyzést írni és szerintem nem is tudja elképzelni ,hogy ezzel milyen boldoggá tett ! Jó olvasást !

Pénteken negyed háromkor minden problémától ( értem ez alatt az egyetemet ) megszabadulva üldögéltünk a bőröndjeinken , hiszen bármelyik pillanatban érkezhettek az útitársak . Stella és jómagam is izgatottan vártuk , mi sül ki ebből az egész utazásból. Annyira fel voltunk villanyozva , hogy a beszélgetésen kívül semmi egyebet nem tudtunk kezdeni magunkkal , lélekben pedig már messze , nagyon messze jártunk .

- Jól meggondoltad ezt az utazás dolgot ? – tapintott rá a lényegre Stella .Tudtam mire céloz , mégis valami arra késztetett, hogy tegyem a hülyét.

- Persze bulizunk , kikapcsolódunk , de mégis mit kell ezen annyira meggondolni ?

- Jaj , Gaby , ne bolondozz már , tudod , hogy Sebre gondolok .

- Oh , Stella , könyörgöm , ne idegesíts már fölöslegesen – pattantam fel zavaromban és céltalan előre – hátra sétába kezdtem.

- Nehogy azt hidd , nem emlékszem , mennyire szeretted őt , és mennyire ledózeroltan toppantál be két éve. És ne merd azt mondani , hogy nincs igazam és ez egy egyszerű tini szerelem volt.

- Na látod , pedig pontosan ezt akartam , mivel így is volt . Ostoba voltam , semmi több . Azóta megbeszéltünk mindent , jó barátok vagyunk , gondolom  ő boldog Hannaval – undok nőszemély , jegyeztem meg magamban - , én pedig szeretem Bojant .

- Rendben , csak egy dolgot kérek . Bármi történjék is , ne csak a szívedre hallgass , vedd figyelembe , amit az eszed is ideálisnak tart , mert az a hatalmas szíved sokszor képes állati nagy hülyeségekbe belevinni. Bojan pedig nem érdemli meg . Rendes srác , szeret téged !

- Na nem mondod , egy hónapja még szét akartad püfölni , ha kibabrál velem !- csattantam fel .

- Jellemző , a kákán is a csomót keresed  . Oda van érted , a vak is látja ! Szívem , csak annyit kérek , legyél figyelmes , és úgy viselkedjél , hogy ne hozz kellemetlen helyzetbe senkit. Értsd meg , jót akarok neked !

Már valami frappáns , indulatos replikára készültem amikor szerencsére betoppantak a fiúk , mielőtt még önfejűségem miatt összevesztünk volna . Pedig nagyon is jól tudtam , Stella mennyire tisztán és jól látja a dolgokat.

- Sziasztok , csajok ! – lépett be David , mire mi azonnal elhallgattunk . – Mi  ez a síri csend ?

-  Ööö… semmi , semmi , csak nagyon izgatottak vagyunk már . – mentett ki a magyarázkodás alól Stella.

- Na , hát akkor ide azzal a két gigantikus bőrönddel ,  és zárjátok az ajtót.

Még utoljára tükörbe néztem , felvettem a kardigánomat és a táskámat .( KATT IDE ! ) Stella is követte példámat .( KATT IDE ! ) Miután meggyőződtünk , hogy minden rendben a külsőnkkel , körbenéztünk még utoljára és leléptünk . Miközben Stella zárt , hallani lehetett David keserves nyögéseit a lépcsőfordulóban . Úgy látszik több erőnléti edzésre lenne szüksége . Vagy talán kicsit elvetettük a sulykot , amikor összepakoltunk  ? Meglehet …

Időközben Stellával békét kötöttünk és röhögve néztük , hogy szerencsétlenkednek  a  bőröndök bepakolásával a taxi csomagtartójába . Megismerhettük a spanyol nyelv sötét oldalát , ugyanis szaporán röpködtek a cifrábbnál cifrább káromkodások. Végül is muszáj volt kézbe vennünk az irányítást , s mily meglepő , első próbálkozásra sikerrel jártunk . Srácok , srácok …

Minden rendben ment , megkezdtük  a felszállást , én pedig beillesztettem a  fülhallgatóimat , majd Bojan vállára dőlve gondolkodni kezdtem . Vajon tényleg volt igazság abban , amire Stella felhívta a figyelmemet ? Valószínűleg igen  , viszont én még semmiben sem  voltam  annyira biztos , mint abban, hogy szeretem Bojant, mindenkinél jobban és senkiért sem hagynám el . Ilyen gondolatok közepette merültem álomba , egészen a landolásig.

- Kicsi , megérkeztünk . – puszilta meg óvatosan a homlokomat Bojan. Ideális ébresztő , vekker helyett elfogadnám . – Ébresztő , drága .

Nagy nehezen feltápászkodtam , Bojan kezembe adta a táskámat , mivel kicsit kábult voltam még , majd leszálltunk a gépről . Miután kézhez kaptuk a bőröndöket Davidék elindultak kocsit bérelni , mivel Gerard szerint a reptértől nem messze található egy ilyen vállalkozás . Hát igen , nem éppen a legbiztosabb forrástól származott az információ , de csak remélni tudtuk , hogy ez egyszer nem tréfál.

Geri jó tippjének köszönhetően lassan elindultunk a szálloda felé. Őszintén szólva kicsit furcsa volt , nem tudtam mire számítsak . Nem voltam megszokva az állandó fényűzéssel , de sejtettem , hogy nem egy putriban fogunk megszállni. Ugyebár ahogy mondani szokták , a jót pedig nagyon hamar meg lehet szokni . Habár a ’jó’ szó ehhez viszonyítva  túl enyhének bizonyult. A szálloda csodálatos volt , azt hiszem , az előtt csak tévében láttam ehhez hasonlót .

 Miután kiszálltunk az autóból a fiúk időt adtak még nekünk , hogy kiámuldozhassuk magunkat , aztán felcibáltak bennünket a szobánkba . Nem is szoba volt ez , hanem lakosztály , egy egész kis apartman . Egy nekünk , egy pedig Stelláéknak , természetesen közvetlenül a szomszédban . A lakások teljesen egyformák voltak , hatalmasak és puccosak . Kellemes érzést keltett bennem ez az egész helyzet .

Amint akadt egy szabad percem ,azonnal a telefonra tapadtam és tárcsáztam Geri számát:

- Szia , szőrmók !

- Úristen , milyen számról hívsz ? Elraboltatott valami pénzes olajsejk ?

- Jaj , Geri , korán van még ! Szerinted ilyen nyugodt lennék , ha túszul ejtettek volna ? Nem , édes , a szálloda telefonjáról hívtalak .

- Várj már egy kicsit. Valamiről lemaradtam? Stella kirúgott ?

- Bojan nem szólt , hogy Abu-Dhabiba jövünk ? – csodálkoztam rá értetlenkedésére .

- Ja , de . Bocs , de tényleg , miről is volt szó az előbb ? Sajna , most ébredtem csak meg , és fogalmam sincs eddig miről cseveghettünk…

- ÁÁÁÁ ! Gerard , ne idegesíts ! Megfeledkeztem az időeltolódásról … Később még beszélünk, most inkább feküdj vissza ! És vigyázz magadra !

- Ti is ! – majd horkolásával tisztelt meg . Hiába , reménytelen eset…

Ezek után úgy döntöttünk , hogy bele vetjük magunkat az éjszakába, s felfedező útra indultunk . Bojan és David türelemmel megvárta , amíg elkészültünk , és meg kell mondanom , nagyon elégedettek voltak az eredménnyel . (KATT IDE ! -Gaby ) ( KATT IDE ! - Stella )

Az este folyamán betértünk egy karaoke bárba , ahol mindenki megcsodálhatta David énekhangját , akiről még mi sem tudtuk , hogy valóban szorult bele egy kis tehetség . Aztán sorra vettük a diszkókat , valamikor hajnalban pedig hazakeveredtünk . A nap végén fáradtan hullottunk ágyba mind négyen , és azonnal álomba merültünk . Jó érzés volt tudni , hogy még majdnem három nap állt  a rendelkezésünkre , hogy kiszórakozzuk magunkat.

15. FEJEZET

Az elkövetkezendő másfél hét mondhatni zökkenőmentesen telt . Megpróbáltuk a lehető legtöbb időt együtt tölteni , ami nem volt túl könnyű a bajnokság sűrű menetrendjének és szerelmem tanulással kapcsolatos rögeszméjének köszönhetően. Azonban  Bojannal minél jobban megismerkedtünk , annál jobban ragaszkodtunk egymáshoz  , s az érzelmeink is kezdtek egyre komolyabbá válni . Habár csak három hete alkottunk egy párt , ez senkinek fel sem tűnt, annyira nagy volt a harmónia és egyetértés közöttünk . Kölcsönösen megértettük egymást , s noha kevesebbet voltunk  együtt , mint szerettük volna , Stella és szomszédjaink legnagyobb örömére  előfordult az is, hogy éjszakába nyúló telefonbeszélgetéseket folytattunk.

Közeledett a hétvége , így kedélyállapotunk kicsit kezdett javulni . Még jobb volt az , hogy szerda délután Bojan is beugrott néhány órácskára beszélgetni , ezúttal személyesen . Amikor csengettek izgatottan loholtam az ajtó felé , hiszen sejtettem ki teszi valószínűleg tiszteletét nálunk . Vigyorogva tártam ki az ajtót . Izgatott is voltam , szinte mindig amikor Bojan a közelemben tartózkodott . Gyomorban röpködő – pillangó effektusnak nevezhetném azt hiszem a legmegfelelőbben ami éppen lejátszódott.

- Szia Kicsi ! – lépett be , azonnal magához ragadott és megcsókolt .

- Sziiia – mosolyogtam a lehető legvidámabban .

Két pohárral , valamint egy üveg narancslével a kezemben indultunk el a szobám irányába .  Bojan otthonosan lehuppant az ágyamba ,  én pedig az italokat  töltögettem .

- Milyen napod volt ? – adtam oda neki egy pohárral.

- Huh … Lássuk csak … Rémes  , korai kelés , kimerítő edzés , ebéd , meg még volt valami elintézni valóm a városban .A nap legjobb része pedig most van , amikor veled vagyok – azt hittem elolvadok a mosolyától . – És te hogy állsz ?

- Uncsi nap . Reggel elég későn keltem , tízre bementem az egyetemre , csak két órám volt , aztán Stellával és Gerarddal ebédeltünk itthon . Most pedig tanulgattam , de hál’ Istennek sikerült befejeznem – sóhajtottam fel megkönnyebbülten.

Volt valami , amit nem igazán értettem meg , ezért Bojan hősiesen felajánlotta , hogy  megpróbálja elmagyarázni , de amint az már előre is belátható volt , egymás közelében nem tudtunk ilyesmikre koncentrálni,  így végül az ágyban kötöttünk ki , teljesen egymásba gabalyodva .

Tíz perc tétlenül fekvés után Bojan szólalt meg először :

- Emlékszel mit ígértem ? – tapogatózott , mire én kérdőn néztem rá.

- Szóval nem .– nevette el magát – Nem baj , frissítjük kicsit a memóriádat. Tudod arról volt szó , hogy a legközelebbi hosszú hétvégén kiruccanunk valamerre.

- Aha ! Már rémlik valami .– bólogattam.

- Tökéletes ! Nos , van egy kis meglepim ! Mondjam el ? – húzta az agyamat .

- Jaj , szívem , ne csináld már ! Légyszíííí !

- De csak akkor , ha kapok érte jutalmat … - vigyorgott látva felfokozott ideg állapotomat .

- Bojan Krkic , ne csigázz már !

- Oké , oké ! Szóval , amint tudod a hétközi forduló miatt szabad hétvégét kaptunk .Daviddal gondoltunk egy nagyot és vettünk négy repülőjegyet Adu Dhabiba . – jelentette ki , én meg nem tudtam hinni a fülemnek .

- Hogy hova ? – szökkentem azonnal ülő pozícióba.

- Jól hallottad Gaby  , Abu Dhabit mondtam .

- De… nem most hétvégén …? - nem tudtam egy ép mondatot formálni .

- Igen , most hétvégén van az évadzáró futam . Meglepődsz , ha azt mondom , hogy van négy VIP jegyünk ?

- Jézusom , ez egy vagyonba kerül ! Nem lehet…

- Ne is próbálj ellenkezni , megérdemeled … a világ összes kincsét megérdemled .

- Édes vagy , de…

- Semmi de ! Gaby , tudom , hogy a női büszkeséged nem ismer határokat , de szeretném ha eljönnél velem kicsit lazítani . Ennyi az egész .

- Mégis honnan tudtad , hogy imádom a Forma1-et ? – kíváncsiskodtam  , aztán rögtön beugrott , meg sem vártam válaszát.

- Piqué – mondtuk ki egyszerre és nevettük el magunkat.

Már lassan lenyugodtam és visszadőltem a helyemre , amikor hirtelen eszembe jutott  Sebastian . Újra felugrottam izgalmamban .

- Úristen ! Úristen ! – estem át egyik extázisból a másikba . Bojan is furcsán nézett már rám . –Újra  élőben láthatom Sebet ! – legyezgettem magam színpadiasan kezemmel .

- Ácsi , Gabyka  ! Ki az a Seb ? – érdeklődött meglepetten , s habár szerintem nagyon is jól tudta kiről van szó , csak reménykedett , hogy téved.

- Hát Sebastian Vettel . Az egyik legkedvesebb barátom  . Három éve , amikor cserediák voltam Németországban , Heppenheimban laktam , szomszédok voltunk . Nyelvtanulás céljából vállalkoztam erre az egészre , eközben pedig egy igazi  , jó barátot találtam . Egyre jobban megismertük egymást , aztán egy idő után már többet voltam náluk , mint otthon . Szinte elválaszthatatlanok voltunk  , állandóan együtt lógt…

- Együtt voltatok ? – szakított félbe hirtelen , meg is lepődtem a kérdésen , habár szívem legmélyén tudtam ,hogy ide fogunk kilyukadni . Nem is bántam , jobb túlesni rajta minél hamarabb.

- Hát … Tulajdonképpen igen, megpróbáltuk … De volt pár zavaró tényező , ami miatt mi nem lehettünk egy pár… - be kell vallanom , még most is felgyulladt kicsit a láng a szívemben , ha arra gondoltam.

- Szóval volt pár zavaró tényező… Érdekes …- játszotta a sértődöttet .

- Jaj , kérlek , ne légy gyerekes …

- Rendben , csak tudod így kicsit másként fest az egész … Nem értem , Gerard hogyan felejtett el szólni arról az apróságról , hogy épp az ex-pasid közelébe készülök vinni téged.

- Miért , akkor talán elégetted volna a jegyeket?  - gonoszkodtam .- Bojan tudod , hogy téged szeretlek , és ezen nem változathat semmi !

- Na jó , de hol marad a jutalom puszi ? –nyugodott bele , habár én meg voltam bizonyosodva róla , hogy ez a fene nagy nyugi csak álca . Fogadni merek , állandóan ezen kattogott az agya az elkövetkezendő napokban.

Néhány puszi és egyéb jutalom után Bojan indulni készült.

- Pakolj össze szépen , pénteken három órakor már  a repülőtéren leszünk . Nem kérem , hogy ne hozz sok cuccot , úgysem lennél képes tizenöt ruha összeállításnál kevesebbet bepakolni  , de úgy gondolkodj , hogy össz – vissz három napra megyünk és a kocsi csomagtartójában is véges a hely !

- Nyugi , nyugi ! Ura vagyok a helyzetnek !

- Jó vicc , Kicsi ! Légy jó , szeretlek ! Beszélünk telefonon !  - búcsúzott el egy puszival .

- Én is szeretlek , szia !

14. FEJEZET

Elérkezett számomra a nagy nap . Nem , még egyelőre nem az esküvőről van szó , hanem arról a napról , amikor kézbe kaptam vadiúj autóm kulcsait. Reggel már annyira izgatott és szórakozott voltam, hogy bármihez is nyúltam , garantáltan baja esett . A gondolataim már csak a körül jártak , hogy vajon milyen lesz ? Mit fog szólni hozzá Stella ? – és még ehhez hasonlók. 

Mivel hamarabb felébredtem , mint Bojan , indulás előtt csak egy cetlit hagytam a párnámon : ’ Elmentem Stellával a kocsi után. Máris hiányzol , szeretlek ! ’ üzenettel . Mielőtt kiléptem volna az ajtón , még egyszer meg kellett néznem , ahogy alszik . Szerintem a vonzereje még álmában is működött.

Szerencsére a kelleténél hamarabb elindultam , hiszen sejtettem , hogy nem lesz jó vége , ha belevetem magam a reggeli forgalomba . A tömegközlekedési eszközök ma még a szokásosnál is lassabban haladtak.

Amikor az ajtóhoz értem , a kulcsot a zárba helyeztem ,de az már nyitva állt .  Jellemző , már megint megvárattam Stellát . Reméltem , hogy nem lesz túlságosan pipa rám . Ellenkezőleg , Stella teljesen nyugodtan ücsörgött és kávézgatott . Sőt , már majdnem aludt . Ha nem érkezem meg ,  90 százalékos esélyt adok rá , hogy bele fulladt volna a bögréjébe , így viszont azonnal feltámadt és egy hatalmas öleléssel köszöntött .

- Szia , drááága !

- Hello , szivi ! Isten hozott minket újra itthon .- nevettem - Jól nézel ki , még szerencse , hogy van rajtam napszemcsi , valósággal sugárzol ! ( KATT IDE ! )  Kávét , szívem , azonnal ! – szédelegtem fenyegetően és inkább leültem . Fura volt , hogy ilyen kicsi ez a helyiség Bojan nagy nappalija után , viszont rendkívül otthonos és csajos volt . Mi így szerettük .

- Na , Gabyka – ült le velem szemben -  Itt az ideje , hogy mesélj végre . Mondjuk nincs szükség sok dumára , csak rád kell néznem és látom rajtad ,hogy elég keményen lecsapott rád Ámor nyila .

- Hiszen ismersz.... Stella , én annyira szerelmes vagyok . Rég nem éreztem már ilyent .- közben nekiláttam az átöltözésnek is.( KATT IDE ! )

- Szívem , tudom , hogy te nagyon tudsz szeretni , csak kérlek , vigyázz , nehogy megüsd a bokádat . Ne grimaszolj , te is tudod , hogy volt már rá példa , hogy alig tudtunk helyrepofozni a letargiából.

- Tudom Stella , igazad van … De ez most ... más . Komolyan mondom !

- Rendben , de ha megbánt …én veszem kézbe az irányítást ! – mondta most már kicsit ellentmondást nem tűrően ,  de nevetve .

- Reméltem is . – mosolyogtam  - Köszönöm , hogy így aggódsz értem , de megpróbálok ezúttal  két lábbal a földön járni  …

- Haaahh , ez akkor veszett ügy , szerintem már tíz méterrel a föld fölött lebegsz – szakított félbe .

- Komolyan beszélek , hiába  gúnyolódsz , majd meglátod !

- Szívből kívánom , hogy úgy legyen !

- Na , akkor ezt megbeszéltük , indulhatnánk is .

- Mégis hova ? Voltam olyan naiv , hogy azt hittem , Bojan kellően lefárasztott és nem fogunk egész nap pörögni. – zsörtölődött .

- Tévedtééél . Na gyere már , ígérem nem bánod meg !

Nem volt idegem újra villamosra szállni a reggeli gürcölés után , így taxi szállított bennünket az autószalon elé .  Amikor megérkeztünk , Stella szemei kissé kikerekedtek . Vicces látvány volt !

- Gaby , most szivatsz ? Mindek hoztál ide ? – kérdezte kissé zavartan.

- Rögtön kiderül ! – húztam magam után kezénél fogva .
Besétáltunk , körülöttünk szebbnél szebb autók csillogtak – villogtak . És akkor megláttam az én kis drágámat. Egy ügynök már ránk várt a járgány mellett .

- Várj ,várj ,várj ! Gaby , honnan van neked pénzed erre ? Bankot raboltál és nem is szóltál nekem , vagy Bojan ennyire nagylelkű ? Ez esetben nekem is rendelhetsz egy ilyent – bökött az autó felé hadarás közben .

- Áh , dehogy , csak nyertem – jelentettem ki nemes egyszerűséggel és rengeteg büszkeséggel a hangomban , miközben átnyújtottam a hitelesítő adatokat .- Ehhez mit szólsz , csajszi ?

- Megszólalni sem bírok !- suttogta , miközben teljesen ámulatba esve simogatta a négy kerekű szépséget .

Számomra ez az autó tökéletes volt : nem kicsi , de nem is túl nagy , terepjárónak tűnhet , mégis sportos , különleges külsővel .

Aláírtam még néhány papírt , majd jókívánságok közepette megkaptam a kulcsokat . Igazából csak akkor esett le , mi is történik velem . Stella is felocsúdott , sőt , örömében már ugrándozott.

- Oooooh , nem is hiszem , hogy egy ilyen csodával távozunk – őrjöngött , majd kézen fogva sétáltunk az autómig . Furcsa volt ezt így kimondani . Izgatottan nyitottam ki az ajtót , majd mindketten helyet foglaltunk . Mindamellett , hogy szép volt , kényelme is páratlannak bizonyult . Amikor beindítottam és meghallottam a motor hangját , kirázott  a hideg . Minden műveletet a lehető leglassabban végeztem el , kiélveztem minden egyes percet.

- Gaby , ne idegesíts már , adj egy kis gázt neki ! Nem most vezetsz először !  Megy ez neked ! – bátorított barátnőm .

Hogy még jobbá tegyem a légkört , bekapcsoltam a rádiót . Hál’ Istennek , valamilyen vad , erotikától fűtött spanyol nóta helyett Taio Cruz – ’ Dynamite ’ ( KATT IDE ! )című dala csendült fel . Pontosabban dübörgött . Maximumra húztam fel , hangosan énekeltünk . Pont , mint ahogy évekkel ezelőtt elképzeltük . Akkor még csak álom volt , most már valóság .

Kicsit lehiggadtunk , csendben furikáztunk a városban , körbe – körbe . Figyelmes lettem arra , hogy Stellát valami nagyon nyomasztja .

- Stella ! – szólítottam meg , de észre sem vette , teljesen máshol járt az esze . – Hé , Stella !

- Igen ? Ne haragudj , nem figyeltem . Miről is volt szó ?

- Mégis mi az ami ennyire aggaszt ?

- Semmi … igazán semmi…

- Stella , ne köntörfalazz légy szíves . Látom rajtad , hogy valami nincs rendben . Hátha tudok segíteni.

- Jaj , Gaby … - fordult felém kissé kétségbeesett ábrázattal . – Tudod mennyire félek ? – kérdőn néztem rá , nem értettem , mégis mitől lett volna félnivalója . – Lehet hülyén hangzik ….de gondolj bele kicsit . Davidnak felesége volt , és ott van a gyerek . Mi van , ha egyszer úgy dönt , hogy inkább vissza megy a családjához ? Hiszen Zaida nem nőhet fel apa nélkül… - már nagyon lefele görbült a szája  amikor úgy éreztem , muszáj félbeszakítanom .

- Ezt gyorsan verd ki a fejedből  ! Kis butám , David téged szeret ! Része vagy az új életének , mindazok mellett , hogy a régit sem hagyhatja teljesen maga mögött , hiszen ott van a kislány . De miért ne lehetne ezt a kettőt összeegyeztetni ? Tudom , hogy semmi biztosíték nincs arra , hogy úgy lesz , ahogy én mondom , de Stella , most vagy boldog ! Ha majd harcolnod kell , hogy az lehess , hát megteszed ! Nem szabad olyan hamar temetni  és túlmisztifikálni a dolgokat . Te is tudod , hogy az nem vezet semmi jóra . Hidd el , én már rengetegszer megtapasztaltam ! – szerintem mindketten visszagondoltunk sok velem kapcsolatos elbaltázott sztorira , hiszen kitört belőlünk a nevetés .  Ez feloldotta a kissé feszült hangulatot és láttam Rajta , hogy az imént tartott beszédem nagyon is hatással volt rá : sokkal derűsebben látta már a dolgokat .  Azért átnyúltam a másik ülésre és megfogtam a kezét , hátha ez még jobban érezteti vele , hogy bármi is történjék , én akkor is mellette leszek .

Élveztük az autókázást , sajnos azonban a piros lámpánál mindig félbeszakadt egy rövid ideig a móka .  Közben Cesc is rám csörgött .

- Hola Gabriella – köszönt hivatalosan , habár én hallottam a hangjában bújkáló nevetés foszlányokat.

- Hola Francesc – viszonoztam iménti túlzott udvariasságát , aminek a vége egy elsöprő nevetés lett. – Na , sikerült kilábalni a másnaposságból ?

- Ne is kérdezd , még mindig sajog a fejem . Vicces látvány lehettem , de hát Stellácska is csak egyszer lesz húsz éves , meg kell azt ünnepelni becsületesen .

- Mondasz valamit !

- Tulajdonképpen azért hívtalak , hogy gratuláljak , hogy végre összejöttetek . Két fafejű , összeilletek!

- Hihetetlen ! Honnan tudod már te is ? Azért köszönjük a bókot !

- Hát igazából olvasok újságot , meg Geri is rám csörgött az örömhírrel . Amúgy … - már nevetett, ami ebben az esetben nem sugallt számomra semmi jót – muszáj megkérdeznem valamit . Igaz , hogy meztelenül sétálgattál reggel a házukban ? – kuncogott .

- Áh , szemét , ezért még számolok vele ! Nem teljesen igaz , legyen elég ennyi… és ne higgy neki , bármit is mond !

- Ahhaaa… Szóval nem TELJESEN – fektette a hangsúly erre a szóra – igaz …

- Ha-ha .  Most legnagyobb szerencsédre le kell tennem , mivel vezetek . Majd beszélünk ! Hiányzol mindenkinek !

- Ti is nekem ! Szia csajszi ! Puszilom Stellát is !

Útközben kaptunk egy telefont Davidtól , hogy nem vennék rossz néven , ha haza taxiznánk őket , hogyha már úgyis annyit dicsekszünk a nyereménnyel .

Piszkosul felmérgesített , hogy az egész parkoló tele volt a focisták luxus autóival , így elég messze tudtam csak megállni . Na ezt a részét mindig is rühelltem a vezetésnek . Céltalanul bolyongani és várni egy üres helyre , mint  a Messiásra. Idegességemben majdnem szétrúgtam a parkoló automatát , ami szintén ellenünk esküdött össze , de szerencsére Stella már megtanulta , hogyan kell kezelni heves természetemet , így hamar lenyugodtam.

A srácok már az edzőközpont előtt társalogtak , valószínűleg nemrégiben érhetett véget a tréning . Amikor Bojan megpillantott minket , láttam megcsillanni a büszkeséget a szemében . Azonnal dobott felém egy puszit , amit boldogan viszonoztam . A csapattársak szerintem jót derültek a hős szerelmesen . Bojan mindig feltűnően mutatta ki érzelmeit , miért tett volna most másként ? Nem érdekelte őt azt , hogy a csapattársainak , akik jóformán körbevesznek, még csak köszönni sem tudtam , olyan szenvedélyesen, vadul megcsókolt , mintha csak magunk lettünk volna.

Közben a többiek is elkezdtek közeledni , így megpróbáltam a tudtára adni , hogy jó lenne kicsit lenyugodni . Először Gerard ért oda , felkapott az ölébe és jól megölelgetett , majd Bojan sorra bemutatott Messinek , Serginek , Maxwellnek és Iniestának . A többiek többnyire már szétszéledtek . Közben David és Stella is csatlakozott.

Lassan mindenki elindult hazafelé , csak Maxi maradt mellettünk .

- Hát , Krkic , most már értem , miért vagy úgy megőrülve ezért a lányért ! – veregette meg a vállát , mire Bojan még szorosabban átölelt. – Büszke lehetsz rá ! – majd mosolyogva sarkon fordult . A sok bóktól zavaromban majdnem szénné égtem .

- Nos fiúk indulásra készen ?

- Uhh… Bent felejtettem a mobilomat . Visszajönnél velem , David ?

- Jól van , mi inkább előre megyünk . Tudjátok , a vadítóan piros új kocsiban találtok a harmadik utcában ! – mondtam a lehető legtöbb büszkeséggel a hangomban , mire ők csak nevettek .

A mobil kihozása igénybe vett kb . tizenöt percet . Nem semmi és még azt mondják , hogy a nők szöszmötölnek sokat. Aljas ferdítés…

Bezuhantak a bőr ülésekbe . Ámuldoztak egy sort , majd bekapcsoltatták velem a rádiót , hadd érezzék a zene jótékony hatásait.

- Mit szólnátok , ha most  mondjuk hozzánk mennénk , és összedobnánk valami jó kaját ? – kérdeztem izgatottan.

- Higgyétek el fiúk , nem akarjátok megismerni Gaby főzőtudományát . A legrosszabb ellenségemnek sem kívánom… De nyugi , majd én kézbe veszem az irányítást . Már bocsi , Gabyka .

- Hát mi tagadás , van még mit tanulnom ! – szakadt fel belőlünk egy őszinte kacagás.

A nap további része csodásan telt . Mindenki túlélte a főzést ( még én is ) . A srácok sajnos nem maradhattak,  most jött rájuk az aggódás a tanulmányaink miatt . Nem akarták , hogy miattuk lógjunk a suliból .Végül is néhány alkalom még azért belefér … Megígértettük velük azonban , hogy két hét múlva valami jó kis közös programot szervezünk a hosszú hétvége örömére. Egyáltalán nem volt ellenükre a felvetés , szerintem izgatottabban várták, mint mi …